|

Több mint 30 milliárd dollárért vásárol harci gépeket Katar és Kuvait

Tovább folytatódik a közel-keleti fegyverkezési verseny: szépen lassan révbe érnek Kuvait és Katar repülőgép-beszerzési tervei. A két, olajban gazdag monarchia az utóbbi években erőteljes haderőfejlesztésbe kezdett, amiknek a csúcsát a légierő bővítése, korszerűsítése jelenti. Katar részéről az első lépés 24 Dassault Rafale beszerzése volt, amik a Mirage 2000-5EDA-kat váltják majd. A francia vadászbombázó a szintén európai Eurofighter Typhoon és az amerikai F-15QA ellenében győzedelmeskedett – azonban úgy tűnik, Washington egy ennél jóval nagyobb szeletet hasíthat ki a tortából. De elég a ködösítésből, lássuk a részleteket!

November 17-én két közleményt is kiadott a DSCA (Defense Security Cooperation Agency – az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynöksége, amely a Foreign Military Sales program keretében a fegyverexportért felelős intézmény a tengerentúlon). Ezek egyike Katarral kapcsolatos, és megerősíti, hogy az Egyesült Államok kormánya hozzájárul 72 Boeing F-15QA Advanced Eagle vadászbombázó eladásához az arab ország számára. A 21,1 milliárd dollár értékű csomagban a repülőgépeken kívül helyet kap majd a fegyverzet, a pilóták és műszakiak kiképzése, a szükséges kiszolgáló eszközök, valamint a többéves logisztikai támogatás.

Amerikai F-15E-k. Hamarosan katari színekben is feltűnik majd a Strike Eagle, F-15QA néven |Forrás: Boeing

Amerikai F-15E-k. Hamarosan katari színekben is feltűnik majd a Strike Eagle, F-15QA néven |Forrás: Boeing ,

Mindez egyébként felvet néhány kérdést, leginkább a darabszám tekintetében. Korábban arról szólt a fáma, hogy Katar összesen 72 új vadászbombázót szeretne, amikből 24 lesz Rafale, a maradék 36 pedig vagy Typhoon, vagy F-15QA. Később Washingtonból is olyan hírek érkeztek, hogy ennél több Eagle-t nem is adnának el. Természetesen elképzelhető, hogy a majdani szerződésben is csak háromtucat vadászbombázó szerepel majd – néhány hónapon belül minden bizonnyal fény derül erre is. Az amerikai típus beszerzése egyébként azért bizonyul logikus döntésnek, mert így a légierő két, teljesen különböző forrásból fog táplálkozni. Bár ez logisztikai szempontból okozhat nehézségeket, egy esetleges fegyverembargó vagy gazdasági szankció esetén nem feltétlenül kell az egész géppark leállásával számolni.

A fentiekhez képest apró csekélység, de meg kell említenünk, hogy október végén Katar igényét fejezte ki a kínai-pakisztáni JF-17 Thunderre is. Kérdés, hogy a Rafale és az F-15QA mellé érdemes és logikus-e a jóval szerényebb képességekkel rendelkező típus beszerzése, vagy az egész ügy pusztán az „ellenség megtévesztése” volt.

Boeing F/A-18F illeszkedő póttartályokkal - Kuvait lesz az első rendszerbe állítója |Forrás: Boeing

Boeing F/A-18F illeszkedő póttartályokkal – Kuvait lesz az első rendszerbe állítója |Forrás: Boeing ,

Ami pedig Kuvaitot illeti: a DSCA őket érintő jelentésében összesen 40 repülőgép szerepel, amikért kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt 10,1 milliárd dollárt kellene fizetniük. A fegyverzet tehát egyelőre nincs benne a keretben, azt minden bizonnyal egy külön szerződés keretében fogják majd megvásárolni. A 40 harci gépből egyébként 32 darab lenne Boeing F/A-18E és 8 F/A-18F – majd egyszer, hiszen, ha minden igaz, Kuvait első körben csak 28 Super Hornetet szeretne, a maradékra csak opciót jelentettek be. Mindenesetre így is szép összegbe kerül majd a típus rendszeresítése, amit náluk is egy európai „kacsa” egészít majd ki – Kuvait ugyanis idén áprilisban leszerződött 28 Eurofighter Typhoon megvásárlására.

A teljes kuvaiti igénylista ezen a linken megtekinthető, most csak néhány érdekességet emelünk ki belőle. A legfontosabb: a Kuvaiti Légierő lesz a világon az első, amelyik illeszkedő póttartállyal (Conformal Fuel Tanks – CFT) felszerelt F/A-18-asokat üzemeltet. Super Hornetjeik számára ugyanis nyolc ilyen szettet rendeltek. A csapásmérő képességhez járul majd hozzá a 12 AN/AAQ-33 Sniper konténer, a pilóták használhatják majd a JHMCS sisakdisplayt és az AN/AVS-9 NVG-t, valamint a gépeken sor kerül az AGM-88 HARM integrációjára is.

Fórum hozzászólások

  • Allesmor Obranna
    [​IMG]

    Lakenheath, egyhajtóműves F-15E leszállás. Múlt csütörtökön fotóztam. Valami kisebb meghibásodás volt, mert utána hangulatvillogóval ballagott egy tűzoltókocsi a pályán.

    Van valami konkrét oka hogy épp most mentetek? Érkezik valamelyik áttelepítési hullám?

    Ha kicsit korábban mentek volna, akkor láthattátok volna az izraeli F-15-ösöket gyakorlaton és a szaudi F-15SA-k is megálltak pihenni hazafelé.
  • Terminator
    Van valami konkrét oka hogy épp most mentetek? Érkezik valamelyik áttelepítési hullám?

    Ha kicsit korábban mentek volna, akkor láthattátok volna az izraeli F-15-ösöket gyakorlaton és a szaudi F-15SA-k is megálltak pihenni hazafelé.
    Igen, ezekről tudtunk, de a csapat összes tagjának csak ez az időpont volt jó.
    Lakenheath-ben pont akkor értünk oda, mikorra kisütött a nap, lenyomtak egy huszonöt gépes délelőtti sort, majd leállt a bázis október másodikáig.
    Marham-ben nem volt repülés, de ott az F-35B-k hetente kb egy-két napon repülnek, naponta kb 3-4 felszállást átlagban. Egyenlőre.
    Onnan Coningsby-be mentünk a mobilházas kempingbe, ott volt a szállásunk, a reptér keritésétől 200 méterre!
    A Typhoon-ok esti repülése előtt még egy ott állomásozó Hurrican repült egyet a naplementében, majd jött az éjszakai üzem este tízig.
    Kimentünk a kerítéshez, ami a zónához legközelebb van. 15 Typhoon repült.

    Ezen felül voltunk RAF Hendon, Cosford, Midland Air Museum és Duxford múzeumokban. Plusz egy magán EE Lightning múzeumban, aminek full privát rendezvény miatt volt csak nyitva a kapuja, így onnan udvariasan elküldtek minket, de azt is meg tudtuk fotózni... :)

    Voltam Hunter, Vulcan és Victor kabinokban, ez utóbbi teljesen működőre volt megcsinálva. Egy 91 éves bácsi keze által, aki anno még a TSR-2-esen is dolgozott!
    Láttam két TSR-2-est, ebből az egyik az volt amelyik repült is.
    Láttam két magyar MiG-21PF-et, azt a Valiant-ot, ami a hidrogénbombát hajigálta a Karácsony szigetekre, az EAP-t, F-101 Voodoo-t, BAE teszt Mi-24-est, Grand Slam bombát, F-15E kabint, SR-71-est, miegyebet.
    Négy nap alatt.
  • borisz
    Horvát? :)
    Az idei D-day ünnepségekre festették fekete-fehér inváziós csíkosra a törzset/szárnyat és piros-fehér kockásra a gép orrát, megemlékezve az egykor Angliában állomásozó és a kontinens fölött harcoló 48th. Fighter Wing-re.
  • Allesmor Obranna
    És a vicc az, hogy a két E mellé, egy C-t is átfestettek, ami ugyanazt a grafitszürke alapot kapta meg, mint az E-k normálisan.
    Elég vagányul néz ki.
    Lehet hogy vagány, de nekem ez a sötétszürke pont nem a szívem csücske ... :eek::(. Épp ezért a Mi-24-eink új festése se nagyon tetszik, sőt, kicsit se.
  • @Allesmor Obranna
    @Cifu
    @ximix

    Láttatok már valaha olyan anyagot, ami komolyan vizsgálta volna az F-15C gépek áthajtóművezését az USAF számára F100-PW-229 vagy akár GE F110 hajótmű bármelyik változatára? Vagy ezen hajtómű beépítéseket csak az F-15E család számára tették lehetővé?

    Számomra furcsa, hogy ezt nem lépték meg soha annak fényében, hogy a stealth kialakítás off design hatása a jó gyorsulás a külső függesztmények hiányában. A Golden Eagle esetén ez lehetett volna még egy lépcső, hogy valamilyen téren megpróbáljanak a többi 4+(+) gép előtt maradni. Még a magasabb tüzelőanyag fogyasztás is tolerálható lenne, ha a CFT-k alkalmazását gyakorlatba tennék át és ejtenék a pótosok használatát.

    Allesmor felé még kérdés, hogy szerinted a GE F110 hajótmű karakterisztikája nagyon hasonló a F100-hoz? Ennyivel nagyobb levegő átfutás esetén a szívócsatorna veszteség mennyit ehet meg az esetleges nyereségből? Vagy te mennyire saccolnád azt, ha beletennék az F-15C-be az GE hajtóműveket, akkor azok tömegén felül mennyivel nőne a szerkezeti tömeg?

    Azon gondolkodom, hogy poénból megnézném az BMS 4.34-gyel, hogy F-15C-hez képest egy -229-es hajótműves vagy GE F110 hajtóműves F-15C mit hozna ki, csak az utóbbi esetén a tömegadatok is azért már játszanak. Az emelkedőképesség és 20-30k láb magasságban azért megnézném, hogy mekkora a gyorsítás difi. Csak erre nem nagyon tudok mást, csak azt a primitív módszert, hogy a játékban levő -229 vagy -220 hajtómű tolóerejét skáláznám fel a fékpadi tolóerők arányában, ami háááááááát...

    Szóval ez is valami, de azért ez érdekesség szintjén ragadna meg.
    Van érdeklődés egy ilyen összehasonlításra a fórum olvasói felől?
    A bónuszpálya lehetne esetleg a Streak Eagle rekordjainak vizsgálata erősebb hajtóművekkel. Anno a Streak Eagle rekordjait lerepültem és a BMS 1-2% pontossággal visszaadta a valóságnak megfelelő értékeket.
  • molnibalage
    Láttatok már valaha olyan anyagot, ami komolyan vizsgálta volna az F-15C gépek áthajtóművezését az USAF számára F100-PW-229 vagy akár GE F110 hajótmű bármelyik változatára?
    Nem, de a régi F100-PW-100 hajtóműveket szinte egytől-egyig átépítették 1998-tól 2004-ig a -220 szintre, ezek jelölése -220E.

    molnibalage
    Számomra furcsa, hogy ezt nem lépték meg soha annak fényében, hogy a stealth kialakítás off design hatása a jó gyorsulás a külső függesztmények hiányában. A Golden Eagle esetén ez lehetett volna még egy lépcső, hogy valamilyen téren megpróbáljanak a többi 4+(+) gép előtt maradni. Még a magasabb tüzelőanyag fogyasztás is tolerálható lenne, ha a CFT-k alkalmazását gyakorlatba tennék át és ejtenék a pótosok használatát.
    Apró probléma, hogy az USAF számára az F-15 áthajtóművezése nem kritikus pont. A géppel nem számoltak jelentősen először az F-22A, majd az F-35A program miatt. Az F-15C/D gépek jelentős része az ANG-nél van, száznál kevesebb maradt közvetlenül a légierőnél. A Golden Eagle esetében a harci képességek javítása volt a lényegi pont, az áthajtóművezés fel sem merült egyik anyagban sem, ami szembe jött velem.
  • Cifu
    Nem, de a régi F100-PW-100 hajtóműveket szinte egytől-egyig átépítették 1998-tól 2004-ig a -220 szintre, ezek jelölése -220E.
    Ezt tudtam, csak a típusjelzést nem ismertem.

    Apró probléma, hogy az USAF számára az F-15 áthajtóművezése nem kritikus pont. A géppel nem számoltak jelentősen először az F-22A, majd az F-35A program miatt. Az F-15C/D gépek jelentős része az ANG-nél van, száznál kevesebb maradt közvetlenül a légierőnél. A Golden Eagle esetében a harci képességek javítása volt a lényegi pont, az áthajtóművezés fel sem merült egyik anyagban sem, ami szembe jött velem.
    Az egész Golden Eagle kényszerpálya, csak ennek fényében merült fel bennem, hogy adott estben ezzel is megfejelhették volna. A tegnapi meg nem valósult F-14 változatok kapcsán jött az ötlet. Mert lényegében az új F-15 gyártása bizony gyakorlatilag F-15E sárkányban CFT-vel a Golden Eagle ám, csak "bővebb"-es változatban a CFT miatt.
  • molnibalage
    @Allesmor Obranna
    @Cifu
    @ximix

    Láttatok már valaha olyan anyagot, ami komolyan vizsgálta volna az F-15C gépek áthajtóművezését az USAF számára F100-PW-229 vagy akár GE F110 hajótmű bármelyik változatára? Vagy ezen hajtómű beépítéseket csak az F-15E család számára tették lehetővé?

    Számomra furcsa, hogy ezt nem lépték meg soha annak fényében, hogy a stealth kialakítás off design hatása a jó gyorsulás a külső függesztmények hiányában. A Golden Eagle esetén ez lehetett volna még egy lépcső, hogy valamilyen téren megpróbáljanak a többi 4+(+) gép előtt maradni. Még a magasabb tüzelőanyag fogyasztás is tolerálható lenne, ha a CFT-k alkalmazását gyakorlatba tennék át és ejtenék a pótosok használatát.

    Allesmor felé még kérdés, hogy szerinted a GE F110 hajótmű karakterisztikája nagyon hasonló a F100-hoz? Ennyivel nagyobb levegő átfutás esetén a szívócsatorna veszteség mennyit ehet meg az esetleges nyereségből? Vagy te mennyire saccolnád azt, ha beletennék az F-15C-be az GE hajtóműveket, akkor azok tömegén felül mennyivel nőne a szerkezeti tömeg?

    Azon gondolkodom, hogy poénból megnézném az BMS 4.34-gyel, hogy F-15C-hez képest egy -229-es hajótműves vagy GE F110 hajtóműves F-15C mit hozna ki, csak az utóbbi esetén a tömegadatok is azért már játszanak. Az emelkedőképesség és 20-30k láb magasságban azért megnézném, hogy mekkora a gyorsítás difi. Csak erre nem nagyon tudok mást, csak azt a primitív módszert, hogy a játékban levő -229 vagy -220 hajtómű tolóerejét skáláznám fel a fékpadi tolóerők arányában, ami háááááááát...

    Szóval ez is valami, de azért ez érdekesség szintjén ragadna meg.
    Van érdeklődés egy ilyen összehasonlításra a fórum olvasói felől?
    A bónuszpálya lehetne esetleg a Streak Eagle rekordjainak vizsgálata erősebb hajtóművekkel. Anno a Streak Eagle rekordjait lerepültem és a BMS 1-2% pontossággal visszaadta a valóságnak megfelelő értékeket.
    Hm...
    Igazából ebből hosszabb fórum poszt helyett egy rövidebb cikk is kijöhet, hogy "mire jók a szimulátárok" vagy "szimulátor vs" valóság. Csak mert vannak egyesek, akik lenézik a szimulátorok pontosságát vagy hitelességét, csak azért mert szerintük csak "játék". Mintha a haditechnika valami misztikum lenne.
  • Sajna ennyire nem értek a lovakhoz, de google bácsival találtam ilyeneket, sokra mondjuk nem mész velük :)

    DCS F-15C EAGLE :)
    forrás
    "F-15s continue to be used as research testbeds. For example:an F-15A was used in 1982 to test the new F100-DEEC engine with Digital Electronic Engine Control. 30 test flights were completed which proved that the engine could be controlled with the then brand-new digital method, and that the new method was greatly superior to the older hydro-mechanical one. For example, fully revving up the DEEC from idle to afterburner took only 4 seconds, compared to 7 seconds for the earlier model. Valuable data gathered during these tests was later incorporated into the F100-PW-229 engine."

    [1.0] F-15 Origins & Variants
    forrás
    "Although the first 134 production F-15Es retained the F100-PW-220 engines of the F-15C/D, later production featured the substantially uprated F100-PW-229 "Improved Performance Engine (IPE)" with an improved digital electronic engine control; 79.2 kN (8,070 kgp / 17,800 lbf) max dry thrust; and 129.5 kN (13,150 kgp / 29,000 lbf) afterburning thrust. "


    "A User's Manual for Developing Cost Estimating Relationships"
    Volume 1
    forrás
    "The engine data relative to the F-15E strike fighter version aircraft engine
    system includes data pertinent to two engines, F100-PW-220 and -229.
    JANE'S indicates that originally the -220 was the engine used, but that with
    aircraft 135 onwards, August 1991, the -229 engine was the replacement."


    Pratt & Whitney F100
    forrás
    "F100-PW-220/220E
    Due to the unsatisfactory reliability, maintenance costs, and service life of the F100-PW-100/200, Pratt & Whitney was eventually pressured into upgrading the engine to address these issues. The resulting engine, designated F100-PW-220, almost eliminates stall-stagnations and augmenter instability as well as doubling time between depot overhauls. Reliability and maintenance costs were also drastically improved, and the engine incorporates a digital electronic engine control (DEEC). The F100-PW-220 was introduced in 1986 and could be installed on either an F-15 or F-16.[4] A non-afterburning variant, the F100-PW-220U powers the Northrop Grumman X-47B UCAV. The "E" abbreviation from 220E is for equivalent. The abbreviation is given to engines which have been upgraded from series 100 or 200 to 220, thus becoming equivalent to 220 specifications.
    F100-PW-229
    The first -229 was flown in 1989 and has a thrust of 17,800 lbf (79 kN) (dry thrust) and 29,160 lbf (129.7 kN) with afterburner. It currently powers late model F-16s and F-15Es. Using technology developed from the F119 and F135 engine programs for the F-22 Raptor and F-35 Lightning II, the current production F100-PW-229 EEP (Engine Enhancement Package) incorporates modern turbine materials, cooling management techniques, compressor aerodynamics, and electronic controls.[5] Deliveries of the -229EEP began in 2009.
    "

    Energy and Environmental Viability of Select Alternative Jet FuelPathways 2011
    link pdf

    Boeing F-15 Eagle
    link pdf

    CALCULATION OF THE ACTUAL COST OF ENGINE MAINTENANCE
    link pdf

    The Development of the F100-PW-220 and F110-GE-100 Engines: A Case Study of Risk Assessment and Risk Management
    link pdf

    Flying safety magazin 2003
    link pdf
  • "WASHINGTON, October 29, 2019 -

    The State Department has made a determination approving a possible Foreign Military Sale to Japan for the upgrade of up to ninety-eight (98) F-15J aircraft to a Japanese Super Interceptor (JSI) configuration for an estimated cost of $4.5 billion.

    The Defense Security Cooperation Agency delivered the required certification notifying Congress of this possible sale today.

    The Government of Japan has requested the upgrade of up to ninety-eight (98) F-15J aircraft to a Japanese Super Interceptor (JSI) configuration consisting of up to one hundred three (103) APG-82(v)1 Active Electronically Scanned Array (AESA) Radar (includes 5 spares); one hundred sixteen (116) Advanced Display Core Processor II (ADCP II) Mission System Computer (includes 18 spares); and one hundred one (101) ALQ-239 Digital Electronic Warfare System (DEWS) (includes 3 spares). Also included are Joint Mission Planning System (JMPS) with software, training and support; Selective Availability Anti-spoofing Module (SAASM); ARC-210 radio, aircraft and munition integration and test support; ground training devices (including flight and maintenance simulators); support and test equipment; software delivery and support; spare and repair parts; communications equipment; facilities and construction support; publications and technical documentation; personnel training and training equipment; U.S. Government and contractor engineering; technical and logistics support services; studies and surveys; and other related elements of logistical and program support. The estimated total program cost is $4.5 billion.

    This proposed sale will support the foreign policy goals and national security objectives of the United States by improving the security of a major ally that is a force for political stability, and economic progress in the Asia-Pacific region. It is vital to U.S. national interest to assist Japan in developing and maintaining a strong and effective self-defense capability.

    This proposed sale will provide Japan a critical air defense capability to assist in defending the Japanese homeland and U.S. personnel stationed there. Modernized F-15J assets will better enable Japan to respond to airborne threats and defend its airspace. Japan will have no difficulty absorbing this equipment and support into its armed forces.

    The proposed sale of this equipment and support will not alter the basic military balance in the region.

    The prime contractor for the FMS portion will be Boeing Aircraft Company, Everett, WA. The prime contractor for the DCS portion will be Mitsubishi Heavy Industries (MHI) with Boeing being a sub-contractor in supporting integration of the FMS and DCS elements.

    There are no known offset agreements proposed in connection with this potential sale.

    Implementation of this sale will require the assignment of one U.S. Government representative in Japan.

    There will be no adverse impact on U.S. defense readiness as a result of this proposed sale.

    This notice of a potential sale is required by law and does not mean the sale has been concluded."

Ugrás a fórum topichoz