A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

A Raytheon az AIM-9X Block II levegő-föld kapacitásának megteremtésén dolgozik. A korábbi Block I-es variáns már rendelkezett ilyen képességgel, ennek szoftverét szeretnék most átültetni a továbbfejlesztett érzékelőkkel rendelkező újabb rakétába. Közben a gyártó megkapta az eddigi legnagyobb megrendelést a fegyverre.

—

Az egyesült orosz repülőgépgyártó konzorcium (UAC) bejelentése alapján nyár végén megkezdődnek a MiG-35-ös állami tesztjei. Ha minden a tervek szerint zajlik, 2017 végéig folynak a repülési próbák, melyek után megkaphatják az állami megrendelést a típusra.

—

A Saab vezérigazgatója, Håkan Buskhe egy a befektetőknek tartott eligazításon azt mondta, hogy a cég a legtöbb forrását a T-X projektre fordította az év első felében. A Boeinggel közösen folytatott fejlesztés során a kezdetektől egy szériagyártásra alkalmas típust akarnak létrehozni a demonstrátor helyett.

Júlis 21-én megkapta 30. és egyben utolsó M-346-osát az Izraeli Légierő. A kiképzőgépeket 2012-ben rendelték, cserébe az Olasz Légierő két G550 AEW&C légtérirányító gépet vásárolt az Israel Aerospace Industries-tól. Az első példány két éve, 2014 nyarán érkezett meg új hazájába, ahol Lavik néven illetik a típust.

—

A pakisztáni védelmi miniszter, Khawaja Asif a helyi szenátusnak tartott beszámolójában hangzott el, hogy Jordániához hasonlóan ők is Európából vásárolnának használt F-16-osokat már meglévő flottájuk bővítéséhez. Hamarosan több állam is leváltja meglévő Fighting Falconjait modernebb gépekkel, így rengeteg példány kerülhet eladósorba.

—

Első alkalommal dobtak B-52-es belső bombatárából JDAM bombát. A fegyvertesztre azért került sor, hogy az új forgótár képességeit ellenőrizzék. A továbbiakban AGM-158 JASSM, MALD és MALD-J indításokra is sor kerül az új eszközről.

—

4 KT-1 alapfokú kiképzőgép eladásával betört az afrikai piacra a Korean Aerospace Industries. A Szenegáli Légierő gépek vásárlója, a szerződést július 15-én írták alá és 19-én jelentették be.

Szemfüles spottereknek köszönhetően lehetőségünk nyílt megtekinteni a Mi-28-as legújabb variánsának prototípusát, a Mi-28NM első példányát, melyet a Mil gyár moszkvai telepén kaptak lencsevégre.

A francia védelmi beszerzési hivatal, a DGA a Dassault Aviation vállalatot bízta meg a légierő 55 Mirage 2000D vadászbombázójának felújításával. Az eddig csak bombázó feladatkörben alkalmazott gépek az átalakítás után alkalmasak lesznek gépágyúkonténer és Mica légiharc rakéták alkalmazására.

—

Először repült az új fejlesztésű processzorral egy F-15E július 8-án az Eglin légibázisról felszállva. Az új processzor szükséges ahhoz, hogy a feladattervező számítógép kezelni tudja az APG-82(V)1 AESA rendszerű radart, az új önvédelmi (Eagle Passive/Active Warning Survivability System) valamint IRST rendszereket.

—

Július 21-én elvégezte szűzfelszállását az Ausztrál Légierő első PC-21-ese. A Lockheed Martin és a Pilatus által közösen gyártott kiképzőgépből 49 darabot rendelt Ausztrália, az A54-001 lajtromú első példány átadása 2017 júniusában történhet meg.

Egy korábbi USAF pilóta Raptor szerűnek nevezte az F-35 légiharc képességeit. Jeff Parker, aki jelenleg az ATAC cégnél dolgozik repülőgép vezetőként, pár hete lehetőséget kapott, hogy az Amerikai Tengerészgyalogság F-35B-je ellen folytasson gyakorló légiharcot, mely után az F-22-eshez hasonlította az újabb 5. generációs vadászbombázót. „Az 5. generációs harci gépeknek jó étvágyuk van a rossz fiúkra. Nagy számú ellenfélre van szükségük hogy némi kihívást jelentsen a harc, mert annyira kiváló a helyzetfelismerésük, és csupán a rakéták száma az egyetlen korlátozó tényező”, lehetett olvasni Parker nyilatkozatából.

—

Ha már szóba került az ATAC, folytassuk velük: az Airborne Tactical Advantage Company régebbi vadászgépekkel és visszavonult vadászpilótákkal nyújt légi harc gyakorlási lehetőséget az Amerikai Légierő és a Haditengerészet pilótái számára. Egyedülálló civil cégként vehetnek részt a híres Top Gun kiképzésein valamint az USAF F-22-eseinek gyakorlóharcaiban, eljátszva a rossz fiú szerepét. A Textron fényes jövőt lát ebben a lehetőségben, ezért idén felvásárolták az ATAC-ot, és most annak alapjain létrehozták a Textron Airborne Solutions, mellyel a céljuk, hogy tovább bővítsék az elérhető piacok listáját, valamint új lehetőségeket aknázzanak ki, úgy mint a kezdő pilótaképzés valamint a földi JTAC irányítók képzése. Jelenleg 27 régi, külföldi vadászgéppel rendelkeznek, és 35 korábbi vadászpilóta áll alkalmazásukban.

—

Véget ért a KC-46A légi feltöltési tesztjeinek első szakasza. A tanker személyzete egy A-10-es július 15-i utántöltésével pipálhatta ki az ellenőrzőlistát, melyen eddig C-17-es, F-16-os, F/A-18-as és AV-8B Harrier II-es szerepelt a csatarepülőgép mellett. A légierő nyilatkozata szerint még augusztusban elérik a C mérföldkövet, mely után megszülethet a döntés az alacsony ütemű sorozatgyártás beindításáról.

Nyoma veszett az Indiai Légierő egyik An-32-esének. A szállítógép július 22-én, reggel 8:30-kor szállt fel a Tambaram légibázisról 29 emberrel a fedélzetén és 11:30-kor kellett volna megérkeznie a Nicobar szigetekre. A repülőgép keresését nagy erőkkel kezdte meg a légierő, a haditengerészet és a parti őrség.

—

Eddig ismeretlen elektronikai zavarókonténerrel felszerelve sikerült lencsevégre kapni a Kínai Légierő egyik Szu-30MK vadászbombázóját.

Tokió IAI Heron gépeket akar beszerezni hogy kiegészítse a már szolgálatba állított RQ-4 Global Hawkokat. Az amerikai korlátozások miatt az UAV-k csupán heti 3 alkalommal repülhetnek, ráadásul Washington csak optikai szenzorok átadását engedélyezte, így elektronikai „porszívózásra” alkalmatlanok a gépek a megfelelő eszközök hiánya miatt. Japán azonban jobban szeretné feltérképezni Észak-Korea és Kína tevékenységeit, és itt jön képbe az izraeli UAV, melyet teljes kapacitással kaphatnának meg.

—

Év végéig nyolcra nő a Német Légierő A400M Atlasainak száma. Jelenleg 4 példánnyal rendelkeznek, hasonló mennyiséget szállít még az Airbus december végéig. Ha ez megvalósul, akkor 2016-ban 5 gépet kapnak az eredetileg tervezett 9 helyett.

—

Nem is olyan rég oldalunkon is szó volt Tajvan új, hazai fejlesztésű kiképző gépéről, mely az AIDC keze alatt készül majd. Független szakértők szerint azonban fel kell gyorsítani a munkát, ugyanis a gyár tervezőmérnökei, akik az F-CK-1 Ching Kuo fejlesztésében részt vettek, hamarosan nyugdíjba vonulhatnak. A szigetország 10 éven belül elveszítheti a repülőgép fejlesztéshez már megszerzett, szükséges tudását ha nem lépnek valamit az ügyben.

—

A héten vagy jövő hét elején kerülhet sor az indiai Rustom 2 pilóta nélküli gép első felszállására. Az időpontot július 28. és augusztus 2-a közé tűzték ki, a helyszínként pedig a Chitradurga-i lőtér áll rendelkezésre. A fejlesztési program késésekkel küszködik, mivel a tudósoknak 1700 kg-ra kéne lecsökkenteniük a jelenlegi 2400 kg-os tömeget.

—

A július 11-én lezuhant portugál C-130H ügyében újabb információk láttak napvilágot. Felszállás közben lecsökkent a gázturbinák teljesítménye, ezért a gép visszazuhant a kifutópályára és ott megállt. A szivárgó üzemanyag elérte a még forró hajtóműveket, így tűz keletkezett és a lángok beborították a gépet. Hatan sikeresen kimenekültek a gépből, de a másodpilóta és a fedélzeti mérnök visszamentek hogy megkeressék és kihozzák a pilótát. Sajnos már ők maguk sem jutottak ki az égő gépből, így mindhárman életüket vesztették. Nyugodjanak békében!

—

Ultrahangos berendezéssel ellenőrzi az Izraeli Légierő F-16C/D vadászbombázóinak szárnyát a 22. karbantartó egység. Az Amerikai Légierő hasonló gépein két éve vették észre először a szárnyak apró repedéseit, melyek ellenőrzése végett a szárnyakat le kell szerelni a gépekről. Ezt szeretnék most elkerülni a Közel-Keleten, az ultrahangos ellenőrzéssel a gépeket a lehető legkevesebb ideig kell a földre kényszeríteni, és a módszer segítségével minden gépnél tudják pontosan hol, és milyen mértékű probléma lépett fel, ezzel a javítás is könnyebbé válik.

—

Megkapta első két Szuhoj Superjet 100-asát a Thai Királyi Légierő. Az orosz gépeket VVIP szerepkörben állítják szolgálatba, ennek megfelelően rendezték be az utasteret is: egy részen 4 VIP széket helyeztek el, ezután következik 6 business class ülés, majd 50 economy class osztályú.

Évek óta beszédtémát okoz az USAF vezetőségén belül az A-10-esek esetleges nyugdíjazása. Most felmerült annak a lehetősége, hogy két külön programra bontanák az öreg csatagépek leváltását. Rövid távon az OA-X projekt venné át a szerepkört, olcsó, már létező gépekkel, mint pl.: az A-29 SUper Tucano vagy AT-6, ám ezek csak légvédelemmel nem rendelkező környezetben lennének bevethetők, arra viszont évtiezedeik megfelelnének alacsony költséggel. Hosszabb távon pedig keresnének egy típust, mely a nagyobb fenyegetést jelentő ellenfelekkel szemben is végre tudná hajtani azt, amire évtizedek óta az A-10-es a legalkalmasabb.

—

Irán továbbra is próbál nukleáris fegyverekhez szükséges technológiát beszerezni Németországból. A német BfV hírszerzési ügynökség éves jelentése szerint Teherán ígérete ellenére továbbra is azon van, hogy német cégeken keresztül nukleáris technológiához jusson. A jelentés arra is kitér, hogy az ország növekvő érdeklődést mutat olyan alkatrészek beszerzésére, melyek nukleáris robbanófejet szállító rakétákhoz kellenek.

—

Immár hivatalos: az Amerikai Haditengerészet új hajófedélzeti, pilóta nélküli utántöltő gépe (Carrier Based Aerial Refueling System – CBARS) MQ-25 Stingray néven áll majd szolgálatba.