HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

—–

A friss hírek alapján az afgán erőknek saját merevszárnyas támogató gépek nélkül kell még az idei nyárat is kihúzniuk, lévén az amerikai szervezésű Light Air Support tender győztese az Embraer A-29 Super Tucano turboprop első példányainak szállítása csak az idei év decemberében kezdődnek meg.

Mint arról mi is több alkalommal beszámoltunk a 2011 decemberi eredményhirdetésben alulmaradt Beechcraft nem emésztette meg könnyen a vereséget, gyorsan elintézve, hogy az USAF mégse a Tuként akarja. Persze az A-29 mögött álló, természetesen az Embraert is felvonultató csapatot se kellett félteni, ők is ellentámadásba lendültek. A LAS tendert végül másodszorra is a Tucano nyerte el 2013 februárjában. Igaz eddigre 20 százalékkal 427 millió dollárra emelkedett a 20 gépet tartalmazó csomag ára.

Az aktuális hírek szerint az idei év végén érkező első, az Egyesült Államokban készülő gépeket 2016-ban további néhány gép követi majd, de a szállítmány nagyobb része 2017-18 között érkezik majd meg Afganisztánba.

Nem új hír, hogy Horvátország katonai segély formájában 16 db OH-58D Kiowa egyveres támogató/felderítő könnyű helikoptert kapna az Egyesült Államoktól, lévén erről már 2014 őszén is lehetett olvasni. Friss horvát sajtóértesülések szerint az ajánlat továbbra is áll és horvát illetékesek utaznak majd az USA-ba a 16 helikopter kiválasztására. A gépekhez ugyan meglenne a rotor feletti szenzordóm, a Mast-Mounted Sight, ám fegyverzet nem járna a gépekhez – az értesülések szerint Zágráb 2018 előtt nem is fog majd érdemben foglalkozni a gépek felfegyverzésével.

A Dassault Aviation a múlt héten jelezte a sajtónak, hogy újból tárgyalások kezdődtek az Egyesült Arab Emírségek illetékeseivel a Rafale vadászbombázó beszerzésével kapcsolatban. A francia vállalat sajtóosztálya ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy jelenleg nem szerződéskötéssel kapcsolatos egyeztetések zajlanak.

Az Egyesült Arab Emírségek lassacskán 7 évvel ezelőtt jelentette be azon elképzelését, hogy lecserélné a nem igen kedvelt Mirage 2000-9 gépeit a Dassault frissebb portékájára. Több évnyi, továbbfejlesztési igényeket és helyi gyártósort is képbe hozó tárgyalások után 2011 őszén Abu-Dzabi részéről bejelentették, hogy köszönik szépen, de a francia ajánlat nem megvalósítható, így részükről lezártnak tekinthető a típus beszerzésének kérdése.

Az F/A-18E/F Super Hornet és EA-18G Growler programokért felelős igazgató elmondása szerint a Boeing az idei év közepéig el kell döntse, hogy megkezdje-e a típus gyártósorának bezárását, vagy pedig kockáztasson és hagyja azt érintetlenül, annak ellenére, hogy jelenleg nincs érvényben lévő rendelése és az utolsó gép pedig 2017-ben elkészül.

Dan Gillian utalt rá, hogy nem igen várható, hogy olyan hosszasan fognak harcolni a gyártósor nyitvatartásáért, mint tették azt a múltban, (C-17) de optimisták, hiszen az idei év nyarának végéig dán és egy közel-keleti megrendelés is befuthat, illetve nem teljesen kizárt egy utórendelés a U.S. Navy részéről sem.

Az Airbus Defense and Space március 9-én, a spanyolországi Sevilla-ban ünnepélyesen átadta a Maláj Királyi Légierő számára szállítandó 4 db A400M Atlas szállítógép első példányát.

Világkörüli útra indult az AEGIS rendszer legújabb, Base 9-es változatával nemrégiben ellátott Ticonderoga osztályú cirkáló, a USS Normandy (CG 60). Az 1 héttel ezelőtti norfolki indulás egy 9 hónapos feladat kezdetét jelentette, mely idő alatt a jelenlegi legpotensebb AEGIS változatra frissített 4 Ticonderoga egyikeként a Carrier Strike Group 12 részeként az Atlanti-óceánt átszelve a Földközi-tengeren keresztül elhajózik az 5. Flotta felelősségi területére, avagy a Perzsa-öbölbe, ahonnan idővel majd a Csendes-óceán felé veszi az irányt, hogy Kalifornia érintése után a Panama-csatorna igénybe vételével átjusson az Amerikai szuperkontinens keleti felére, majd észak felé fordulva visszatérjen virginiai honi kikötőjébe.

Ám ha már szóba került a Carrier Strike Group, akkor tán említést érdemel, hogy a Normandy után két nappal, március 11-én kihajózott USS Theodore Roosevelt fedélzetén 5 db Northrop Grumman E-2D Advanced Hawkeye is található – ami abból a szempontból érdemel említést, hogy ez a haditengerészeti légtárellenőrző gép továbbfejlesztett, 2 évvel ezelőtt sorozatgyártása alkalmasnak minősített változatának első éles bevetése.

A múlt héten az RQ-4B géppark összesített repült óraszáma átlépte a 10 000 órát. Az óraszámot az első Block 20-as, az A2019 jelölésű Global Hawk pörgette át 4-ről 5 számjegyűre egy március 7-én kezdődő és március 8-án végződő, összességében 30,5 órás repüléssel. A 2010 októberében szolgálatba állított gép egyébként az aktuális rekordtartó is az RQ-4-esek között, ha a bevetés hosszúságát vesszük alapul: eddig 31,5 óra volt a leghosszabb idő, amit egyhuzamban a levegőben töltött.

Az USAF a Boeing 707-esen alapuló E-8C JSTARS repülő harcálláspontok leváltásán gondolkozik. A hírek szerint nem tartanak igényt hasonló méretű gépre, a váltótípus minden valószínűség szerint egy üzleti gép lesz: a Dassault Aviation (Falcon gépcsalád), a Bombardier (Global 6000/7000) és a Gulfstream (G550/G650) is pályázna, de az Airbus és a Boeing sem adta fel a keskenytörzsű típusuk nevezésének lehetőségét. A „beltartalom” beszállítója címért is többen jelentkeznének, a Northrop Grumman mellett a Lockheed Martin is érdeklődik, utóbbi a Raytheon és L-3 Communications vállalatokkal közösen pályázna.