|

Nagyban enyhítették a japán fegyverexport tilalmat

Bejelentését ugyan április 1-re időzítették, ám ettől még igaz, hogy kedden elstartolt annak a folyamatnak az első nagy eleme, melynek célja az 1967 óta érvényben lévő, a fegyverexportot és a közös védelmi fejlesztéseket lényegében ellehetetlenítő szabályozásnak az átalakítása, melytől a japán védelmi szektor gyártó és fejlesztési kapacitásának, globális szerepének növelését, illetve a beszerzési árak letörését remélik Tokióban.

A majd fél évszázada érvénybe léptetett hármas irányelv a következőképpen szólt:

  • nem exportálnak a kommunista blokk országaiba
  • nem exportálnak éppen konfliktusban lévő, vagy várhatóan konfliktusba keveredő országokba
  • nem exportálnak ENSZ szankciók alatt álló országokba

Ugyan ezen irányelvek végül is nem zárták ki a japán hadipar termékeinek exportálását, ám a gyakorlatban a japán védelmi szektorban érdekelt cégek pár kivételtől eltekintve csak a hazai igényekre termelhettek és közös fejlesztés is lényegében csak az Egyesült Államokkal realizálódott.

Mindezek egyenes ágú következménye lett a japán haditechnikai eszközök, rendszereknek külhoni megfelelőikhez mérten jellemzően igen magas beszerzési ára, illetve a japán vállalatoknak a nemzetközi csúcskategóriás katonai kutatási/fejlesztési programokból való kimaradása.

Az Abe Sinzó miniszterelnök vezette kormány ezen régi export tilalmi irányelveket úgy módosítja, hogy csak a konfliktusban lévő / a világbékét veszélyeztető, valamint ENSZ szankciók alatt álló országokba tiltja meg az exportot, minden más esetben lényegében zöld utat ad az együttműködésnek – legyen szó japán eszközök vásárlásáról, vagy közös fejlesztési programokról. Japán illetékesek erről úgy nyilatkoztak, hogy exportengedély megadásakor azt fogják mérlegelni, hogy a dolog proaktívan hozzájárul-e a világbékéhez, illetve a továbbra is pacifista Japán biztonsági érdekeit szolgálja-e. Jól látható, hogy mindez elég rugalmasan értelmezést tesz lehetővé az illetékesek részére.

Ilyen eset lehet például járőrhajók exportja olyan (baráti) országokba, akiknek felségvizein a japán gazdaság számára létfontosságú tengeri hajózási útvonalak vezetnek át. Ennek kapcsán szóba jöhet például Indonézia és a Fülöp-szigetek. Utóbbiak esetében egyébként már korábban napirendi pontra került ezen kérdés a japán parti őrség eszközállományából adakozva.

De ezen törvénymódosítás könnyebbé tenné az ausztrálok esetleges, tengeralattjáró vonalas megsegítését is, vagy éppen a Kawasaki Heavy Industries nevéhez fűződő szállítógép és tengerészeti járőrgép nemzetközi piacra bedobását.

Mindezek ellenére jelenleg elsősorban védelmi jellegű eszközök exportjára lehet számítani, a japán kormány az értesülések szerint nem tervezi például harckocsik, vagy vadászbombázók eladását.

Type 10 harckocsi napsütötte mezőn

A 2012-ben megkezdett hadrendbe állítású Type 10 nem fog felbukkanni a helyi Mitsubishi kereskedőknél… A Mitsubishi Heavy Industries égisze alatt megszületett harckocsi a jelen állás szerint nem kerül exportálásra, marad kizárólagosan a Japán Önvédelmi Erők arzenáljában. ,

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.