|

Japán tengeralattjárókkal is szemeznek az ausztrálok

Ausztrália eddigi legnagyobb védelmi beszerzését készíti elő: az anno a svédek által az ausztrál igényeknek megfelelően felhizlalt Västergötland-osztály, a RAN által a Collins nevet kapott hajóosztály tagjait kívánják cserélni. A dolog 2-3 éve napirendi ponton van, ám a hatalmas pénzösszeg elköltésével járó program még közel sem ért révbe. Mint arról mi is több alkalommal beszámoltunk a Collins-osztály utódlása kapcsán több alternatív megoldás merült fel:

  • egy meglévő design egy az egyben történő hadrendbe állítása
  • egy meglévő designnak az utolsó csavarig az ausztrál igényekhez igazítása
  • ausztrál tervezésű és építésű osztály
HMAS Dechaineux

Collins-ok gyakorlaton – a fotón a HMAS Dechaineux és a HMAS Waller látható ,

Nyilvánvalóan a legrizikósabb a saját tervezés lenne, hiszen az ausztrálok nem rendelkeznek kellő tapasztalattal egy tengeralattjáró komplett megtervezéséhez. Márpedig a Collins-ok után minden bizonnyal egy pöccre működő, problémamentes, a helyi körülményekhez tökéletesen igazodó hajóosztályt szeretnének. Ebből a szempontból viszont esetleg jól jöhet, hogy a tavalyi év végén Japán enyhített azon az évtizedekkel ezelőtt önkéntesen vállalt szabályozáson, miszerint japán haditechnika exportja nem lehetséges.

Ez a könnyítés persze nem azt jelenti, hogy mehet a sorban állás egy komplett tengeralattjáróért, de legalább van lehetőség arra, hogy ilyen irányú tárgyalásokat folytathasson Ausztrália. Márpedig az ausztráloknak vannak ilyen irányú terveik.

A RAN következő generációs tengeralattjáró beszerzéséért felelős programot vezetőket természetesen Japán legújabb tengeralattjárója, a nagyméretű, svéd AIP rendszerrel ellátott Soryu-osztály érdekelné, mint egy lehetséges megoldás problémájukra.

Osztályának névadója, az 501-es oldalszámot kapott Soryu

Osztályának névadója, az 501-es oldalszámot kapott Soryu | Forrás: military-today.com ,

A technológiához történő hozzáféréssel kapcsolatos puhatolózások már a múlt hónapban, a Japán Tengerészeti Önvédelmi Erők parancsnokának, Masahiko Sugimoto admirálisnak az ausztráliai látogatása során megkezdődtek. A friss fejlemények, hogy a hónap folyamán az ausztrál tengeralattjáró program vezetője, illetve az ausztrálok védelmi kutatások vezetője Japánba látogat a Soryu-osztály szemrevételezése érdekében. (A decemberi japán döntés értelmében a japán védelmi cégek immáron akadály nélkül projecteket indíthatnak külföldi cégekkel, bekapcsolódhatnak közös fejlesztésekbe – ez pedig elméletileg egy tengeralattjáró vonalas ausztrál – japán együttműködés alapja lehet, ha mindkét fél úgy akarja majd.)

A The Sydney Morning Herald napilap internetes oldalán a tegnapi napon megjelent híranyag a Collins-osztály utódlásáért felelős program vezetőjét, Rowan Moffitt ellentengernagyot idézi. A Japánba készülődő ellentengernagy elmondta, hogy az egyik reménységük a japánok, lévén a Soryu-osztály számos igencsak vonzó tulajdonsággal rendelkezik, ráadásul tervezésekor ugyanaz a csendes-óceáni régió kapott szerepet, amiben az ausztrál tengeralattjáróknak is szolgálniuk kell.

Arra ugyan nem tért ki, de a kész megoldások között jelenleg egyedül a szóban forgó japán tengeralattjáró felel meg annak a kritériumnak, hogy a Collins-okhoz hasonlóan “böszme nagy” legyen. Míg az európai versenyzők a spanyol S-80-at esetleg leszámítva Collins-oknál méretben és vízkiszorításban is kisebbek, addig a Soryu nem hogy párban van a jelenlegi ausztrál tengeralattjárókkal, hanem rájuk is ver.

Az alámerülve 4 200 tonna vízkiszorítású, 84 méter hosszú és derékban 9,1 méter széles Soryu-osztályból jelenleg 4 egység aktív. További 4 hadrendbe állítása van folyamatban. Összehasonlításképpen a Collins-ok alámerülve cirka 3 300 tonna vízkiszorításúak, hosszúk 77 méter, legnagyobb szélességük 7,8 méter. ,

A Collins utód kiválasztásának folyamatát az idei évben egyébként 214 millió dollárral támogatja az ausztrál védelmi minisztérium.

28 hozzászólás “Japán tengeralattjárókkal is szemeznek az ausztrálok”

  1. Csendes Oceani viszonyok ket fo dolgot jelentenek

    1. ) magasabb viz es legkori homerseklet ami a ladik uzemeltetesere sot a harci rendszereire is vonatkozik. Az az mindenre.

    2. ) Itt hatalmas tavolsagok vannak. Ahoz hogy egy egy szorost lezarj vagy eppen elvagd a masik SCL ( Sea Communication Line ) ahoz eszmeletlen hosszu “labnak kell lennie” es nem csak uzianyagban de az emberek a szemelyzet ellatasaban is.

    Amikor a nemet U-bootok kijartak a Gronlandi reshez ( itt nem volt teljes 43 vegeig a szovetseges legiedezet es lehetett viszonylag veszelytelenul vadaszni ) akkor a Francia kikotoktol atlag 2000-2300 km re voltak.

    A mi tersegunkben a 6000 km es jarorzona tavolsag ( es ott meg jarorzni is kell ) teljesen bevett szokas.

    Az az a Francia partoktol elmennenek a ladikok New York ele es ott eltoltenenek egy kis idot.

    Es akkor ez meg csak nem is a legtavolabbi celpont !

    Mennyi is a Francia Nemet tengok bevetesi max ideje feltoltes nelkul ? 15-20-max 30 nap. A Collins meg a Soryu is tudja a 70 napot !

  2. “japánok nem adnak el semmit.”

    Ez ugy pontos hogy fegyvert nem adnak el. Viszont alrendszereket mar igen. Igy aztan eleg sok mindenben megtalalhato a made in japan felirat.

    A haditechnikai export onkentes tilalmanak a megszuntetese is varhato. A japo fomufti cca ket eve mar bedobta a koztudatba csak hogy szokjak az emberek. Kell a bevetel kell a szovetseges kell az egyuttmukodes.

  3. Kuruc 71

    Köszi a választ. Laikusként valami hasonlóra tippeltem volna.

    De ha ekkorák a távolságok, akkor miért nem indulnak el inkább nukleáris irányban?

    USA szövetségesként nem kaphatnak egy butított verziót? Vagy ha tőlük nem akkor még mindig ott vannak az angolok, franciák…

  4. dudi

    A japok koser csavok. Nem volt mindig ez igy volt hogy Sydney-t Newcastle-t is bombaztak tengorol meg egyebek de mar hosszu evtizedek ota gyakorlatilag teljesen problemamentes a kapcsolat, es nagy haverok.

  5. Mikor láttam a cikket főoldalon kiváncsi voltam Kuruc megjelenik-e?
    Mert a Tigriseknél még bírta, de ez a cikk mégis csak Navy téma.

    Amúgy nem volt szó arról, hogy az auszik félre dobják a nuki ellenszenvet és puhatolóznak Astute / Virgina fronton?

  6. Hans

    A Virginiak nem csak hogy megfontolas targyat kepezik de ket fele verzioban is teriteken vannak.

    Az elso hogy ha sikerul a sotetzoldeket rabirni hogy inkabb foglalkozzanak a hazilegyek szaporodasanak kerdesevel( mivel igy kevesebb kart okoznanak ) akkor lehet egy Virginia nuki egy az egyben. Persze nemi ausztralizalas utan.

    A masodik verzio hogy a Virgiia testet felhasznalva ( de kisebbet ) abba egy hagyomanyos szupermeghajtast rakni bele.

    Jelenleg 200 millio dolcsit kapott a vizsgalo csapat hogy kitalalja melyik megoldas lenne a legjobb.

  7. A’hoy Kuruc…… :) :)
    Tudod, megáll az eszem. Német páncélosok az araboknál, japán tengók Ausztráliában… Ki nyerte a háborút?
    Amit írtál a járőrtávolságról – bevallom – meg sem fordult a fejemben. Eddig azt hittem, nektek is a német vas lenne a legjobb. Hát nem. Sőt… Most már kezdem érteni a nuki/nemnuki vita lényegét. Szubjektive én egy nukira szavazok. Azt pedig három helyről kapnátok. Iván felejtős, a brit oroszlánnak magának sincs elég, esetleg egy-két kiselejtezett Trafalgar. Maradnakk a franciák. Ők eladnának nukit is. Ha hagyományos, akkor tényleg a japán tengó lenne az igazi. Ha meg fegyvert nem adnak el, akkor ajánlom Kolompár Winnetou barátomat, ő megveszi vasáron, majd eladja nektek kulcsrakészen…….

  8. @LJ

    Ha a nuki melett dontenek szerintem akkor a Brit Astute vagy a Virginia johet szamitasba . Azonban ez a kezenfekvo dontes a sotetzoldek miatt egyelore csak ovatosan van nyomva, de nyomva van !

    @nekerdez

    India Akula jelenleg egy db tengo amivel unikalis beveteseket vagy kikepzest lehet vegrehajtani. Tapasztalatot szereznek vele az indiaiak de egyelore meg nincs hir arrol hogy komolyan kepesek lennenek akar csak masolni a vasat. Inkabb megint orosz indiai kooperaciorol hallani.

    Jonnek fel mint a talajviz meg a kinaiak 1

    @molni

    240 milla csak a kivalasztasra es cca 3 evre ha jol emlekszem. Az egesz projekt budzseje 12 tengora 20 milliard AUD +