|

A tengerész medve tervei

Reggeli hólapátolás közben a szerkesztőség felé tévedt egy usánkás medve. Kicsit csipás volt, biztos nem rég ébredhetett – azt mondta elmegy egy kávéért, de majd érkezik beszámolót tartani, ám addig is itt hagy egy listát. Valami vízimádó kamcsatkai grizzly lehetett, mert elég sok vizes pont szerepel a listáján. Szemezgessünk gyorsan belőle!

Valóban, ez egy Orosz Haditengerészeti vegyes lesz, mely nagy újdonságokat ugyan nem vonultat fel, inkább korábbi nyilatkozatok, híresztelések friss megerősítését, bővítését tartalmazza, összegezni próbálja az aktuális helyzetet.

Kezdjük talán a leginkább lerongyolódott és mindenféle vad nyilatkozatok főszerepét betöltő orosz flottával, a Fekete-tengerivel. Mely mint a legutóbbi hivatalos nyilatkozatokból tudjuk, 2020-ig 15 tengeralattjáróval és fregattal frissül majd meg.

Ezt még 2011 júliusának végén nyilatkozta az Orosz Haditengerészet parancsnoka, Valgyimir Viszockij admirális – ekkor már túl voltak azon 2009-es keménykedésen, miszerint akár 8-10 Lada-osztályú tengeralattjáróval is feltölthetik a szebb napokat is látott déli flottát. Tavaly nyárra azért már szépen kirajzolódott, hogy a halasztást nem tűrő flottamegújítás nagyjából milyen elemeket fog tartalmazni, miknek a realizálódása várható legalább részben 5-6 éves távlatban.

2010 őszén egyrészt az Indiai Haditengerészet részére épített Talwar-osztályú fregattokkal alapvetően egyező, Krivak IV fregattok rendszeresítése mellett döntöttek – eleinte 3 db, 2013-14 között átadandó hajóról volt szó, ám 2011 nyarán nem megrősítetten már 6 hadihajó építéséről rikácsoltak a hajógyári sirályok.

A Talwar-osztály névadója, az INS Talwar

A Talwar-osztály névadója, az INS Talwar. Ha jobban tetszik úgy, akkor egy Krivak IV-es fregatt. Az oroszoknál Admiral Grigorovics-osztály név alatt lesz ismert | M. Mazumdar, Bharat-Rakshak ,

Menetközben a teljesen értelmetlen Ladás erőlködések helyett tisztázásra került az is, hogy a Lada-osztály elődjének, a ma is potens Kilo-osztálynak a továbbfejlesztett, még csendesebb, Project 636.3 jelölésű változatából érkezik majd 3 egység Szevasztopolba. Melyből a tavalyi év novemberéig 2 egység építése el is kezdődött – részeként annak a 10 hagyományos meghajtású tengeralattjárónak, melyet 2020-ig kellene átadni a haditengerészetnek. A Fekete-tengeri Flotta részére 2014-ben átadandó második, Rosztov nevet kapó Project 636.3 típusú tengeralattjárójának gerincfektetésekor azonban már arról csiripeltek jól értesült madarak, miszerint a Project 636.3-as széria nem 3, hanem 5-6 egységből fog állni. Hogy a további 2 egység mely flottához kerülne, arról nem tudtak.

Alekszandr Fedotyenkov altengernagy egy e hét hétfői sajtótájékoztató keretében eloszlatta ezen kérdés körüli ködöt: nyilatkozata szerint Moszkva 2017-ig hat darab új tengeralattjáróval bővíti a Fekete-tengeri Flottát.

Nem akarjuk kétségbe vonni az orosz stratégák döntését, de ez szájkaraténak tűnik, mert ugyan mi szükség lenne 7 db, szteroidon nevelt Kilo-ra abban a “pocsolyában”? Jó, persze mostanában kicsit sok arrafelé a Ticonderoga, de akkor is… Apropó a 7. egység ugyebár az 1990-ben hadrendbe állított, némiképp speciális meghajtású Alroza, mely az Orosz Haditengerészet történetében az első tengeralattjáró, mely NATO hadgyakorlaton vett részt.

Frissítés @ 2012. február 7., 12:31: olvasói kommentből gyorsan kiderült, hogy nem szerencsés, mikor a szerkesztő iparkodva termeli a híranyagot és menetközben egy triviális dologról valahogy teljesen megfeledkezik. Hiszen ahogy régen is, a Földközi-tenger továbbra is a Fekete-tengeri Flotta felelősségi körzete, mely valóban indokoltabbá teszi nagyobb mennyiségű tengeralattjáró rendelkezésre állását.

A B-871 2007-ben

A B-871 2007-ben. 2009-ben tűz keletkezett a motortérben, azóta javítás alatt állt, így a Bold Monarch-on való részvétele kérdéses volt. Úgy tűnik azóta ez az akadály elhárult. | Fotó: flot.sevastopol.info ,

Fedotyenkov mindezek mellett újfent megerősítette a Krivakok érkezését, azonban konkrét számadatok közlésével nem fárasztotta a nagyérdemű hallgatóközönségét.

A fekete-tengeri update ezennel kivesézésre került, elhajózunk észak felé.

Pont a napokban írtunk arról, hogy Vlagyimir Viszockij admirális a közelmúltban bejelentette, hogy 26 évnyi(!) kihagyás után az Orosz Haditengerészet újból elkezdi a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróit folyamatosan őrjáratra küldeni.

Ehhez persze, különösen annak fényében, hogy az orosz megközelítés szerint a tengeralattjáróik csak egy legénységgel rendelkeznek jónéhány, őrjáratra küldhető állapotú SSBN-re lesz szükségük. Nyilván nem véletlen, hogy csak most, a Delta IV garnitúra felújítása és az első Borejek érkezésével került napirendi pontra és eldöntésre ezen kérdés.

A Borejeket persze nem véletlenül fűztük bele a mondókába, hiszen most róluk, konkrétan a 3. egységről, a Vlagyimir Monomahról lesz szó röviden.

A friss információk szerint Oroszország legújabb boomerjének építése jól halad, az első 2 Borejjel szerzett tapasztalatoknak köszönhetően a Szevmash munkásai az ütemtervet megelőzve dolgoznak már a Borejen. Nagyban zajlik a belső terek kialakítása, hamarosan megkezdődik a tengeralattjáró bekábelezése is, nagyon úgy tűnik, hogy semmi akadálya nem lesz, hogy az idei évben vízbe csobbanhasson ezen 2006 tavaszán elkezdett építésű SSBN.

Tengeralattjáróknál és az Északi Flottánál maradva elmondható, hogy érkezett némi új információ a Typhoonokkal kapcsolatban is. Korábbi kapcsolódó írásainkat visszalapozva látható, hogy az elmúlt években sok minden elhangzott már ezen leviatánokkal kapcsolatban. Az egyetlen biztos pont az volt, hogy nem kívánják Bulava hordozó platformmá átalakítani őket.

Az egyetlen felújított Typhoon (vagy oroszul Akula) a TK-208 Dimitrij Donszkij, melyet korábban a Bulava tesztelésére alakítottak és arról volt szó, hogy marad is tesztplatform, illetve a legutóbbi elképzelés szerint tengeralattjáró hiány végett préda szerepet játszik az újonnan elkészült vadászok tesztelése során.

TK-208

A TK-208 Dimitrij Donszkoj – jelneleg az egyetlen hadrendben álló, speciális feladatkörre módosított Typhoon-osztályú SSBN ,

A védelmi szektor kapcsán sokat nyilatkozó Dimitrij Rogozin helyettes miniszterelnök nemrégiben olyat kijelentést tett a sajtó képviselői előtt, miszerint Oroszország felfüggeszti 3. generációs atom-tengeralattjáróinak lemészárlását, mely némi segítség lesz a haderőnemnek 2020-ig, mikorra mind a 8 megrendelt Borej-osztályú boomer csatasorba állítható.

Borej és Typhoon

Borej és Typhoon | Forrás: military-today.com ,

Nyilatkozatában kitért azon, már sokszor hangoztatott elemre, miszerint a Typhoonok modernizálva lesznek az eredeti 25-ről 30-35 évre kitolva élettartamukat.

És zárásként megemlítjük, hogy a minisztérium részéről bejelentették, hogy 2012 júniusig elkészül és napvilágot lát az Orosz Haditengerészet elkövetkező 30 év flottafejlesztési terve is. Ezen felül a nyáron a Csendes-, ősszel pedig a Balti Flotta fejlesztési lehetőségeiről lesznek egyeztetések. a haditengerészetnek. A Fekete-tengeri Flotta részére 2014-ben átadandó második, Rosztov nevet kapó Project 636.3 típusú tengeralattjárójának gerincfektetésekor azonban már arról csiripeltek jól értesült madarak, miszerint a Project 636.3-as széria nem 3, hanem 5-6 egységből fog állni. Hogy a további 2 egység mely flottához kerülne, arról nem tudtak.

100 hozzászólás “A tengerész medve tervei”

  1. “Nem akarjuk kétségbe vonni az orosz stratégák döntését, de ez szájkaraténak tűnik, mert ugyan mi szükség lenne 7 db, szteroidon nevelt Kilo-ra abban a “pocsolyában””

    Azért kell ennyi mert a Fekete-tenger-i flotta felelősségi körzetébe tartozik az egész Földközi-tenger(és talán újabban az Indiai-óceán nyugati partvidéke,konkrétan az a rész ahol sok a homok)és ezek együtt már egy elég nagy játszóteret eredményeznek.

  2. Üdv itt is!

    kicsit beledumálok itt si a dolgokba, illetve három kérdésem lenne azokhoz, akik tudnak erről nyilatkozni:

    Az új Borej masina eléggé kiforrott tengónak látszik. A kérdésem annyi lenne, hogy mennyi infó tudható ezekről a hajókról illetve rendszereiről, összehasonlítás esetén hova lehet őket besorolni?
    A másik kérdésem is ehhez kapcsolódik, számomra a Bulava továbbra is egy nagy kérdőjel. Igaziból mennyi teszt volt eddig és ebből mennyi sikeres?
    hírek röppentek fel arról, hogy az új Borejek már 20 rakétával lesznek felfegyverezve, erről tudunk-e valami konkrétabb dolgot?

    Előre is köszi!

    M

  3. A 4. Borej, a Szent Miklós már a finomhangolt változat lesz. Ezzel mint Project 955A/Project 955U/Borej-A lehet találkozni. A megépítendő 8 Borejből 5 lesz a Project 955U, azaz 20 Bulava hordozására képes változat.

    17 Bulava tesztből 7-et ismernek el, mint totális csőd:
    http://en.rian.ru/infographics/20111228/170536782.html – ábra alján ott az időegyenes. Látszik, hogy mikortól lépett életbe a fokozott minőségellenőrzés

    http://en.wikipedia.org/wiki/RSM-56_Bulava#2010_tests

  4. Killer Clown

    “Menetközben a teljesen értelmetlen Ladás erőlködések helyett tisztázásra került…”

    Tcat, van valmilyen infód arról, hogy a Lada osztály vakvágány lenne? Sok publikus anyag eddig nem jelent meg róla, de tavaly ősszel még azt olvastam, hogy a haditengerészet vezetése elégedett az elsőként átadott Lada osztályú egység, a “Szent Pétervár” eddigi teljesítményével…

    “…ahogy régen is, a Földközi-tenger továbbra is a Fekete-tengeri Flotta felelősségi körzete, mely valóban indokoltabbá teszi nagyobb mennyiségű tengeralattjáró rendelkezésre állását.”

    Hmm… azért arról ne feledkezzünk meg, hogy a Fekete-tengert csak a Boszporuszon keresztül lehet elhagyni, illetve megközelíteni, és ezt Törökország tartja a fennhatósága alatt. Ha jól tudom – de ebben nem vagyok biztos – a nemzetközi hajózási egyezmény szerint a törökök kötelesek kiengedni minden hadihajót vagy tengót, de visszaengedni már nem kötelesek. Ha ez így van, akkor a Földközi-tengeri őrjáratok megvalósíthatósága nagyban függ az egyébként NATO tag Törökország és Oroszország politikai viszonyától. Mert lehetséges, hogy amit az egy szem Alrosa esetében elnéznek a törökök, annak nem örülnének, ha az orosz tengók falkában mászkálnának ki-be a Boszporusznál…

  5. Nem hiszem, hogy (akár NATO tag, akár nem) érdeke lenne bármikor is egy Oroszországgal szomszédos államnak az oroszokkal kötözködni…

    Szerintem kijutnak, és vissza is jönnek. És ha tényleg lesz rendes támaszpont Szíriában, akkor meg főleg. Most utazik az orosz külügyminiszter oda, annak ellenére, hogy mindenki visszahívja a diplomatáit onnan, az oroszok igen magas küldöttséget küldenek. És nem hiszem, hogy a fő téma a kormány által elkövetett mészárlások lennének…

  6. KC: a Lada kapcsán mintha valamikor ősz környékén azt olvastam futólag, hogy nincsenek teljesen megelégedve az AIP megoldással, de alaposabban nem mentem akkor utána, így nem is mondom biztosra. Meg hát az orosz nyilatkozatoknál sose lehet biztosra menni :)

  7. Ezen nagy fegyverkezésekről szóló cikkeket olvasva,szinte érzem ahogy robog a fejem felett a történelem. Benne vagyunk a sűrűjében, Afganisztán,Irak,Líbia,Az EU válsága,Szíria,Iráni perpatvar,Kína,Brazília és India megjelenése,az oroszok “feltámadása”. Tényleg az izgalmak századát élhetjük újra. A kérdés az,mennyire jó ez nekünk.

  8. Lehet, hogy a törökök nem örülnének a sok orosz Ladának, de….. ezek d/e tengók. Javítsatok ki, de ezeknél nagyobb egységeket is szállítottak már vasúton.
    A Lada kapcsán nem az AIP-pel volt probléma, hanem, hogy hosszú idő után ez az első olyan orosz tengó, amely nem kettős hajótesttel épült. Könnyebb súly, stb…. csak valami nem klappolt. Ezért egyelőre maradnak a Kilo kitudjahányadik fejlesztésénél. De azt is Ladának fogják hívni :)

  9. Killer Clown

    “Ezért egyelőre maradnak a Kilo kitudjahányadik fejlesztésénél.”

    Ezt úgy érted, hogy az egész “Lada” projektet törölték? Ennek szerintem nagyobb visszhangja lett volna a katonai szaksajtóban…

  10. “Tényleg az izgalmak századát élhetjük újra.”

    Izgalmas? kinek izgalmas? nekem kurvára nem, sőt elszomorít.

    “,Brazília és India megjelenése,”
    (Sajnos)

    “A kérdés az,mennyire jó ez nekünk.”

    Európainak semennyire se (lesz) jó.
    Hogy miért ? inkább nem kommentelem .

  11. Ivánék nem törölték a Lada-projektet, csak áttervezés után folytatják, ha akarják. A KILO annak idején valamiért (előrelátók voltak) úgy épült, hogy a külső-belső héja igen ellenálló és a lényeg, hogy viszonylag tágas. Ez azt jelenti, hogy ha Ivánék úgy gondolják (és miért ne, elég kreatívak), hogy kibeleznek egy KILO-t és a héjba beleraknak egy Ladát, akkor van egy új tengójuk, ami nagyságrenddel olcsóbb egy új hajónál, technikailag ugyanott van. Még mielőtt ledoroongolnak, a dolog lehetséges, az AIP simán elfér egy KILO-ban. A nagy kérdés akkor, hogy ez mi lesz? KILADA? LADO?
    Azért a dolog nem ilyen egyszerű a héjon is kell változtatni, de jééé…. azt meg sorozatban tudják gyártani…..:D

  12. Roni!
    Miért írtad hogy:
    “,Brazília és India megjelenése,”
    (Sajnos)
    ?
    Hiszen se India, se Brazília nem mutat agresszív viselkedést a világ felé. Nem fenyegetőznek atomfegyverekkel (mint Irán), vagy nem hajt végre merényleteket (Izrael)
    Ők csak szépen és békésen fejesztgetnek.

  13. Egyébként a napokban szuletett a dontés, hogy az orosz vezérkar átdolgozvaa a fegyver modernizációs programot és 10 Borejt és 10 Yasent akarnak átvenni 2020-ig. Ahogy Rogozin lett a min.elnok helyettes (a fegyverkezési programért felel)prioritást élvez az orosz flotta fejlesztés. A Lada programot jelenleg áttervezik, tokéletesítik, 2012 után várható a program folytatása.

  14. Szerintem az még az első világháborúban volt. A Dorának meg 1ik alkatrésze se lógott ki a vasúti űrszelvényből. Amúgy nem tudom, hogy vitték a csövét, mert 1 tengelyre kb 10 tonnát lehet rakni.
    Meg ha föl is pakolnák, hova vinnék?
    Mennyi lehet 1 kilo átmérője? Tuti nem fér el vasúton. Akkor már 1xűbb vaslemezt vinni, és a helyszinen építeni 1 tengeralattjárót.
    Mi háború ment azért, hogy Bulgáriának ne legyen Földközi – tengeri partja.

  15. gacsat

    “Szerintem nem lehet 1000 tonnát vasútra rakni. Gyanítom, hogy százat sem.”
    “Amúgy nem tudom, hogy vitték a csövét, mert 1 tengelyre kb 10 tonnát lehet rakni.”

    Ezekről”tényekről”elfelejtettek szólni a németeknek akik ezért megépítettek pár K5-öst vasúti ágyút amik 220 tonna körül voltak.

  16. “10 Borejt és 10 Yasent ”

    Na ezt én akármilyen helyzetből is nézem,fölülről,alulról…ez már tisztes mennyiség,és még tisztesebb ütőerő. Az EU államok flottáinak vegetálása,(Talán a francia az aki fejleszt és nem leépít,pedig leépítésben ott van tőlük nem messze a példaország.)mellett az orosz haditengerészet gyorsan elhúzhat és akkor aztán az USA-nak sűrűbben kellesz Európa felé néznie.

  17. Az orosz flotta új hajók beszerzési terve 2020-ig.:
    10 Borej
    10 Yasen
    6 Kilo
    14 Lada
    8 fregatt (projekt 2235.0)
    6 fregatt (projekt 1135.6)
    35 korvett (projekt 2038.0 és 2038.5)
    6 kisebb rakétás hajó (pr. 2163.0)
    6 nagyob desszant hajó (pr.1171.1)
    és persze 4 Miszrál

  18. Miert kene a KILkat vasuton szallitani ? Az oroszoknal erre ott a Volga es mas folyok csatonak. Egyszerubb olcsobb mukodik bevalt, es viszonylag gyors.

    Megkockaztatom hogy meg nuki tengot is tudnanak a Volgan mozgatni szukseg eseten.

  19. “Az orosz flotta új hajók beszerzési terve 2020-ig.:
    10 Borej
    10 Yasen
    6 Kilo
    14 Lada
    8 fregatt (projekt 2235.0)
    6 fregatt (projekt 1135.6)
    35 korvett (projekt 2038.0 és 2038.5)
    6 kisebb rakétás hajó (pr. 2163.0)
    6 nagyob desszant hajó (pr.1171.1)
    és persze 4 Miszrál”

    A Walt Disney studioban meg valsagtancsot tartanak mert uj “mesegyar” kezdte meg ( folytatja) mukodeset.

    A fenti mennyiseg negyede realis esetleg egy kicsit tobb ha nagyon osszejonnek a dolgok.

  20. Semmit nem tudnának a Don-Volga-Balti víziúton mozgatni, aminek a szélessége nagyobb mint 16,5 méter, hosszúsága mint 140 méter (Volga-Balti: 192×16,8m, Volga-Don: 140×16,5m, Belomorsko: 126×13,2m), merülése nagyobb mint 3,6 méter (Belomorsko: 4m) és a vízvonal feletti magassága mint 12 méter (Belomorsko: nincs korlátozás, Volga-Balti 13m, Volga-Don 12m). A KILO merülése 6,5 méter, tehát pont kétszer nagyobb mint ami elférne a belvízi úton.

  21. tudtommal eleg rendszeresek voltak ezek a KILO mozgatasok a Volgan . Nem onjaroak voltak hanem spec uszalyokon, melyek erre voltak epitve. Valahol meg fotom is volt rola . ami erdekes volt hogy csuklos volt a ladik !!!

  22. Mi a lényeg dudi? A teljes KILO az 16,5 méter magas, ergo ha sikerül a merülést pontonokkal csökkenteni 3,5 méterre, akkor elvben a Balti vagy a Fehér tengerre ki tudják juttatni. Az amuri Komszomolszkban, ahol számos KILO épült áll is egy tengeralattjárókra méretett úszódokk a hajógyár öblében, igaz ott nincs korlátozás mert nincsenek hidak:
    http://v1.cache5.c.bigcache.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/65327833.jpg?redirect_counter=2

    Itt látható néhány kép arról, hogy a Belomorsko-n visznek egy öreg roncsot improvizált pontonokkal csökkentve a merülését:
    http://www.infoflotforum.ru/index.php?showtopic=19908

    Nyilván van speckó pontonja a hajógyárnak, szal egy új KILO-t nem így visznek.

  23. Az oroszokra is érvényesek a fizika törvényei és nem látom a zsilip fölött átívelő közúti hídon a Kilo tornya okozta sérüléseket, szal tuti nem uszályon viszik őket, hanem pontonokkal megtámogatva, vagy torony nélkül uszályon. Szal szívesen megnézném azt a képet a volgai szállításról!

  24. “Az orosz flotta új hajók beszerzési terve 2020-ig.:”

    2012 júniusáig Rogozin alatt lesz kidolgozva 30 éves hadi tengerészet fejlesztése terve. 2012-2014 között erre költött összeg évente 90 mlrd.rubel lesz /30 rubel-1USD/. 2012ig jelenlegi terv szerint 5billio rubelt költenek a flottára, ez az egész haderő modernizációnak 25%, ebben a pénzben van legalább 100 új egységnek beszerzése, ezen kívül külön keret lesz flotta reptéreknek és bázisainak felújítása.
    Forrás:http://topwar.ru/10935-tridcatiletniy-plan-razvitiya-vmf.html

    Feltéve, gondolom, ha maradnak az olaj-gáz árak, és nem lesznek további válságok….bár ez az összes országra vonatkozik.

  25. Blogen: 3 métert merülő uszállyal simán átmegy akkor, mert ugye nem a vízszinttől kezdődik a magasság. De a pontonos megoldás is működhet. A hajó és az emberek miatt ránézésre többnek tűnik az a híd 14-nél.

  26. Nézze meg a képet, aki mai tengeralattjárót akar vasútra rakni:
    http://www.google.com/imgres?q=%D1%81%D1%83%D0%B1%D0%BC%D0%B0%D1%80%D0%B8%D0%BD%D1%8B+%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BD%D1%81%D0%BF%D0%BE%D1%80%D1%82%D0%B8%D1%80%D0%BE%D0%B2%D0%BA%D0%B0+%D0%BD%D0%B0+%D0%A0%D0%B5%D0%BA%D0%B5&hl=en&biw=1066&bih=768&tbm=isch&tbnid=diJVhQa-vp-ahM:&imgrefurl=http://2krota.ru/pictures/103905-podvodnielodki27fotografiy.html&docid=kwJ5Ig–GXb96M&itg=1&imgurl=http://2krota.ru/uploads/posts/2010-10/091007Boat_04.jpg&w=800&h=727&ei=PsUyT8eWGunV0QXCjeWlDA&zoom=1&iact=hc&vpx=786&vpy=349&dur=28141&hovh=214&hovw=236&tx=87&ty=237&sig=106194948489123299676&page=9&tbnh=137&tbnw=147&start=198&ndsp=25&ved=1t:429,r:4,s:198

  27. Dudi az nem a Nmitzben hanem a Tájfunban volt. A haj neve Tolkaty típus 23. Szjezd.

    De lényeg a lényegtelenben: Blogen tévedsz. (már megint) Nyugaton a bevett szokás az, hogy a nagy hajógyárak a tengerhez közel, vagy nagy folyótorkolatokban épülnek fel. Az oroszoknak viszont hatalmas hajóipari létesítményeik vannak Nyizsnyij Novgorodban 1600 km-re délre a Barents-temgertől és majdnem 1600km-re A Fekete-tengertől. És ez nem véletlen, mert itt folyik a Volga csekély 3660km-es hosszával. Mint mondtad jópár helyen nem férnének el. A kulcs egy sor csatorna és tározó, amik építésébe nem egy ezer gulag munkás halt bele. Namost a Vörös Szormovo egy alig 150 éves hajógyár, sorhajóktól elkezdve, tengerallatjárókon át tengeri tankerekig minden készült itt ami uszni tud. És nem csak olyan csöppségek épültek itt mint a Kilo, hanem Sierra II. Viktor… És bizony egyben viszik ki ezeket hatalmas uszályokon. És a kulcs mint mondottam víztározók és csatornák sorzata Ezen a képen az Onyega tóig elég szépen végig követhető észak felé az út.
    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f7/Volgarivermap-hu.png
    Az Onyegát a Fehér tengerrel a Belomorszk-csatorna köti össze. Ez egy 232 km hosszú egyenes vízi út. Ez így alles zuzammen egy 1250 km-es út észak felé.
    Nézz utána nyugodtan, de ha szerinted az oroszok évtizedek óta hülyék, és te most feltaláltad a spanyol viaszt… :)

  28. gacsat

    Hát nincs semmi meglepő ezekben a képsorokban, vége lett egy korszáknak, egy országnak, birodalomnak…. Így járták a romaiak, osztrák-magyar monarchia, 3 reich, SzU… Én átéltem ennek az egésznek a végét…és most sokszor visszanézve arra gondolok, hogy tiszta csoda, hogy Oroszország megmaradt, túlélte és újraszületik most…. lesznek nekünk szép hajók, hidd el nekem, ez az orosz mentalitás… olyan kicsit hullámvasútos – egyszer le…most még fel.

  29. Nem tudom pontosan milyen képet tettem be. Csak a gugli nézetet látom, mert a cégnél vagyok bent, és azt írja a tengeralattjáróra, hogy pornográf, és nem enged oda.
    Csak azt a képet akartam berakni, ahogy 1 tengeralattjáró orrát húzkodják 1 tréleren.

  30. Ez egy 4 oldalas képsorozat, hogyan pusztult szovjet flotta, a végén, ott van egy lista, hogy mennyi pénzért mentek el egyes hajók…..összesen 30 millió dollárt kaptak az oroszok, ennyiért egy modern hajót se lehet összehozni….szomorú…

  31. Áá. Ezeket csak az érdekesség miatt tettem be. A múltkor kerestem a képriportot a Tájfunok bontásáról.
    Általában az oroszok építenek giga pénzért 1 óriási flottát, majd hagyják elrohadni. Utána kezdik előről. Ez valami nemzeti sport lehet. Ez Nagy Péter óta így van.

  32. Miben tévedek Qualit? Egy szóval sem írtam arról, hogy nincsenek hajógyárak, mert igen, tudok róla, hogy vannak és arról is, hogy korvettek is épülnek itt, mint ahogy arról is, hogy a Volga-Balti és a Volga-Don víziutak méreteiknél fogva alkalmasak korvett méretű hajók áthajózására is, lásd legutóbb a szlovének Triglavja, ami belefért a fentebb megadott paraméterekbe.

    Rákerestem dudi és egyetlen találat sincs толкати Баржа-ra, se толкати Плавучий док-ra.

  33. толкати Баржа-ra, se толкати Плавучий док-ra

    próbáltam utána nézni ennek a beszélgetésnek, de felét se értem, nekem magas….
    Баржа – uszály, Плавучий док – úszó dokk …eddig jó, толкать azaz tolni….nem értem…

  34. Толкач azaz tolóhajó

    http://www.google.hu/imgres?q=%D1%82%D0%BE%D0%BB%D0%BA%D0%B0%D1%87+%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%B6%D0%B0&hl=hu&client=firefox-a&rls=org.mozilla:en-US:official&channel=s&biw=1280&bih=668&tbm=isch&tbnid=kh3tJouvysk_XM:&imgrefurl=http://www.board.com.ua/m1008-1041408525-barzha-buksir-tolkach.html&docid=IrMH5Mcfwasi4M&imgurl=http://img.board.com.ua/a/1041408525/wm/0-barzha-buksir-tolkach.jpg&w=700&h=447&ei=2-UyT4jRF8b04QSv0e34BA&zoom=1&iact=hc&vpx=571&vpy=323&dur=58&hovh=179&hovw=281&tx=139&ty=101&sig=100477858226741976795&page=1&tbnh=107&tbnw=167&start=0&ndsp=15&ved=1t:429,r:7,s:0

  35. Csak, hogy megvédjem magam, Dudi kérdezte, hogy a könyvben mi a hajó neve, és típusa :) Nos a könyvben ez van, a hajó neve: Tolkaty, típusa: 23.Szjezd.
    Ezt erre írtam :)
    Most így reggel kicsit jobban fog az agyam és elgondolkoztam a problémán. Nem lehetséges, hogy ezek a korlátozások amiket bevezettek viszonylag újak? Tény, hogy a szovjet időkben rendszeresen kotorták, mind a Volgát, mind a csatornákat. Az utóbbi időkben erre szvsz nem igazán lehetett pénz… Az utolsó Sormovoban készült Kilot 1995-ben adták át (Kínának). Utána csak az Admiralitásban és Szeverodinszkben készültek. A 6 újonnan rendelt is Szentpéterváron fog elkészülni.

  36. “a hajó neve: Tolkaty, típusa: 23.Szjezd.”

    Fordítva szerintem….

    23.Szjezd. azaz magyarul: “XXIII KPSZSZ nagy pártgyűlés”, régen így szokták nevezni a hajókat….ez biztos a tolóhajónak a neve.
    Én már nagyon lassan kapcsolok ilyen régi dolgokra:)….hát ha ez segít neked.

  37. Ezeken a korlátozásokon semmi új nincs Qualit, ezek ugyanis a hidak és zsilipek paramétereiből adódnak. A Volga gátjai, tehát velük a hajózózsilipek ekkor épültek:

    Ivankovoi vízerőmű: 1936
    Uglicsi vízerőmű: 1936-40
    Ribinszki vízerőmű: 1948-50
    Nyizsnyij Novgorodi vízerőmű: 1955-57
    Zsiguli-Togliatti vízerőmű: 1955-57
    Volgográdi vízerőmű: 1958-61
    Szaratovi vízerőmű: 1967-71
    Csebokszari vízerőmű: 1980-82

    Hidakból jóval több van, azt nem sorolom el.

    A zsilipek feneke determinálja a hajózóút maximális mélységét, a hidak pedig a maximális magasságát a hajózóútnak. Nyilván a Volga viziút a tározók mérete és a lehetséges kotrások figyelembevételével akár az amerikai Nagy Tavakat a tengerrel összekötő viziutakhoz hasonló belföldi tengeri út is lehetne és talán a Volga-Balti is, de a szovjetek valamiért nem arra építették, ahogy még a tengereket összekötő Fehér-tengeri csatornát sem.

  38. blogen

    Ti már többet tudtok erről mint az oroszok…:) Én egyébként Volgográdban születtem, ott a Volga kb 3 km. széles, láttam élőben ezeket…..

    bczozo

    Elolvastam és csak fordítom….hogy a tengeralattjáróknál a jövőben inkább nem atom-meghajtásúakra teszik a hangsúlyt…hanem, itt segítsetek a profik…,”levegőfüggetlen erőforrásúak”-ra?…valami új meghajtás?…2014re már kész lesz az új hajtómű…”Lada”k nem kellenek.
    Anyahajó…jelenlegi tipusai között már egyik se jó, tejesen más tervén dolgoznak, egy ilyen hajó lesz, amely egyszerre vízalatt és az űrben fog tevékenykedni….??? valami star wars..kicsit homályos…Ilyen kombinált hordozót akarnak, tejesen új típúst…2020 körül kész kell hogy legyen. Hát hajra…csak legyen az olaj 100USD/hordó.

  39. Blogen márpedig több mint 70 tengeralattjárót úsztattak ki a Vörös Szormovoból, kulcsra készen :) Köztük olyan apróságokat mint a Sierra, vagy a Viktor. Innentől hozhatsz nekem bármennyi kigyűjtött számot, a tényeken nem változtat. Max egy olyan nyüglődés lesz belőle, mint a helikopteres cikkeknél :) Csak egy példa a kedvedért: a menyétem átmérője cirka 10 cm mégis lazán áteszi a fene az ajtó alatti 1 cm-es résen. Ez a te logikáddal lehetetlen, nekem viszont egy komplett délutáni barkácsolásomba telt mire menyétbiztos lett a ház :) Az oroszok is megoldották a kérdést, nem is egyszer, nem is egy folyón. Nem olyan hülyék a mérnökeik, ahogy a nyugati sajtó el akarja hitetni.

  40. dima: a levegőfüggetlen meghajtás alapvetően nem új, de most kezd nagyon terjedni. Lassacskán eljutunk odáig, hogy nem nuki tengót enélkül már nem is nagyon vesznek. Az új/tervezés alatti tengó osztályok – legyen az német, francia, spanyol, orosz, vagy svéd – kivétel nélkül fel vannak készítve ezen megoldásra. Nálunk és máshol a hírekben az angolszász mozaikszavával futhatsz össze: AIP (air independent propulsion)

    Lényege, hogy a vízfelszín alatt is fel lehet tölteni a tengó akkumulátorait, nem kell a felszínre emelkedniük ehhez, mert nem diesel motor gondoskodik az akkumulátorok újratöltéséhez szükséges áramtermelésről. Illetve változattól függően lehet, hogy belsőégésű motor, de speciális, zárt kialakítású. Bemutató írás nincs nálunk emlékeim szerint, de ha az alábbi cikkben rákeresel az AIP szóra, akkor röviden ott van mire/miért jó:
    http://www.sg.hu/cikkek/37093/a_jovo_katonai_tengeralattjaroi_i/2

  41. Blogen elveszel a részletekben, nekem az is elég, hogy megoldották. És erről eddig egyetlen egy forrást találtam, ez pedig az uszályon cipelés, a Kilokat pl. egészben. Amíg nem tudsz más infót nyújtani addig nekem ez az alap. Képletesen: vitatkozhatunk elméleti síkon arról, számokkal dobálózva hogy a menyétem, hogy volt képes a küszöbnél átszuszakolni magát, de ez nem változtat azon a tényen, hogy márpedig bejutott.

  42. Az átlagos menyét koponyájának magassága 1-1,5cm, míg hosszúsága 4-5cm Qualit, szal még vagy fiatal volt a menyéted, vagy az a nyílás az ajtó alatt valahol néhány milliméterrel nagyobb mint egy centiméter, különben a menyéted nem fért át alatta. Ahogy a KILO tengeralattjárók, úgy a menyétek se tudják meghaladni a fizika törvényeit, miszerint ha nagyobb a áthaladó tárgy mint a nyílás, akkor nem fog átférni, vagy tágítja a nyílást. És a menyét gyengébb mint a küszöb.

  43. Nem hiszem el hogy eggyikötők se folyóparti városba-faluba lakik a folyók vizállása folyamatosan változik, és ha ismered a vízállást a folyó teljes hosszába és a beleáramló folyók vízhozamát kilehet számólni mikor alkalmas a víz mélysége bizonyos hajók áthaladásához, a hidak alatt meg ha uszályon szálítanák őket ha vontával el lehet árasztani balasztokat a nagyobb merülés érdekében (teszem hozzá hidakat nem a folyó legszélessebb szakaszára szokás építeni hanem keskenyre sodrástól függően) és a keskeny szakaszon a víz mélysége nagyobb így lehet játszani a merüléssel.

  44. Nincsenek nagy vonalak Qualit, a hajózás, különösen a folyamhajózás ki van centizve. Pontosabban ahol úgy gondolták, hogy vannak nagy vonalak, ott történnek ilyen esetek:

    Ne hülyéskedj már azokkal a kis számokkal a térképen, átférünk bazmeg:
    http://i.usatoday.net/news/gallery/2008/n080327_day/06crash_n080327.jpg

    Nem először csinálok ilyet oké, elveszel a részletekben az a te bajod:
    http://msnbcmedia.msn.com/j/MSNBC/Components/Photo/_new/pb-120127-brudge-jb-02.photoblog900.jpg

    Odafigyelünk a vízállásra és menni fog:
    http://www.tensionnot.com/pictures/images/Boat/Cargo-Ship-Accident.jpg

    Antonello, gyere, nézd meg, hogy a te Giglio-szigeted mellett vagyunk!
    http://ww1.hdnux.com/photos/07/67/50/2062900/12/628×471.jpg

  45. Blogen
    És mi a probléma a zsilipekkel ha a zsilip alján megfelelő a vízállás akkor betud hajózni. És ha a zsilip felső részén ahova emelni kívánod a vontát is megfelelő a vízmélység kihajózni is kitud belőlle. Az meg hogy mekkora a vízkiszorítása a vontának,hajónak lényegtelen. Ha elfér a zsilip oldalfalai között és a merülése nem éri a zsilip alját. (a Sió-Duna árvízkaputól (zsiliptől) nem messze nőttem fel. Láttam már pár Dunai hajót felmenni a Sión láttam már emelésüket is és láttam már hogy Medinai kicsi híd alatt hogy vittek át nagy hajókat.
    Lehet erőlködni de nem lehetetlen nagyobb léptékben sem látod az oroszok is megcsinálták-ják tehát megoldható keresheted a hibát de minek ha egyszer meglehet csinálni meg lehetcsinálni nemértem miért kell kardoskodni amelett hogy hiba van a dologba.

  46. Előfordúlnak hajóbalesetek (ezeknek a baleseteknek amiket linkeltél mindegyike a kapitány hibája vólt hogy eltért a megadott vizíutvonaltól a hidrombolósaknál látszik hogy a szélső hídelem alatt akart áthajózni ez szinte sehol se engedett nem kibólyázott vízi utvonal.) a partra sodródott tanker meg lehet vihar áldozatai mert ekkora monstrumok vizíutvonala távolabb esik a parttól (pláne ha ekkora az ár apály ingadozás) minden közlekedési vagy áruszálítási eszközt érnek katasztrófák és balesetek de ez még mindig nem cáfolja azt hogy az Orosz föderáció nagy folyólyin képesek legyenek akár tengókat is szálítani vontába vagy uszályon.

  47. Vagy uszályra rakták és ahogy a tankerek vagy a konténerszállítok teherhajók elfértek a hidak allatt és a zsilipekbe ugy egy uszály a fedélzetén egy kiloval is elfért vagy szimplán vontába huzták-vonták.
    esetleg egy speciálisan erre a célra épített hajóval szállították mint ami nem megy ritkaságszámba manapság se.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.