|

Bajban az orosz Fekete-tengeri Flotta

A szovjet korszakból visszamaradt, nem gyakran utolsó napjait rúgó haditechnika pótlása – esetenként a puszta megsemmisítése is – régóta probléma Oroszország számára. Az utóbbi évek gazdasági fellendülése persze megtámogatta a beinduló haderőreformot, itt-ott már látható eredményeket produkálva, – egyelőre inkább a haditengerészet és a légierő vonalán – de az évtizedes kényszerű elhanyagolás, illetve szintén részben kényszerből szinte csak az exportpiacra termelés okozta sebeket nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni.

Számos példát hozhatnánk fel szinte mindegyik fegyvernemtől, de mi most a Fekete-tengeri Flottát szemeltük ki. Meg nem nevezett haditengerészeti forrásra hivatkozva az orosz Gazeta napilap még pénteken arról számolt be, hogy forrása szerint 2015-re akár az is elképzelhető, hogy minimális erő marad csak a Fekete-tengeren.

„A legénység nyilvánvalóan minden tőle telhetőt megtesz a hajók elfogadható állapotban tartása érdekében, ám a ‘vasnak’ is megvan az élettartama. Senki nem merne olyan hajón kihajózni, melynek az alja már szétrohadt.” – áll az állítólagos forrás „kissé” elkeseredett nyilatkozatában, véleményében.

A helyzet azért vélhetően nem ennyire végzetesen tragikus, ám utána számolgatva a helyzet valóban közelről sem rózsás, hiszen a Fekete-tengeri Flotta komolyabb harcértékű, képességű egységei – az a kevés ami megmaradt – a partra szállító dokkhajók kivételével lassan mind elérik, vagy már át is lépték a 30 éves kort, sőt akadnak, melyek már inkább a negyedik X-et ostromolják, esetleg túl is vannak rajta. Ami adott esetben még a kisebbik gond lenne, csakhogy a szovjet érában nem feltétlenül ilyen hosszú élettartam ciklust betervezve álmodták meg ezeket a hajókat, amire a szűkös anyagi okokból valószínűsíthetőleg nem is mindig példaértékű karbantartás, állagmegőrzés is rátett egy lapáttal. Mindezek mellett mondjuk az 5-6 éves fotókat elnézegetve azért egész „ápoltak” a flotta hajói. Persze egy átfestés sok mindent eltakarhat…

Mindenesetre a helyzet kézzel fogható változása nem az idei évben fog elkezdődni, sőt… 2010-ben a Fekete-tengeri Flotta nem kap új egységet, ugyanakkor korábbi hírek szerint hamarosan sor kerülhet az 1973 óta hadrendben álló Project 1134B / Kara-osztályú Ocsakov tengeralattjáró-elhárító kivonására. Továbbá úgy tűnik, végre sor kerül a legutolsó Tango-osztályú tengeralattjáró a B-380 – 1992-ig Gorkovszkij komszomolec, majd 2008-tól Szent György – újbóli nyugdíjazására is. Ezen lépéssel mondjuk sok minden nem változik majd tengeralattjáró fronton tesszük hozzá csak úgy mellékesen, hiszen az erősen limitált harcértékű B-380 hosszú évek óta úgymond hosszútávú javítás, átépítés alatt állt, így mindössze egyetlen modernnek elkönyvelhető egység, konkrétan egy különlegesség, a pump-jet meghajtású, Project 877 / Kilo-osztályú B-871 Alrosa képviselte az orosz tengeralattjáró erőt a Fekete-tengeren.

B-380 és B-871

A Tango-osztályú B-380 és a Kilo-osztályú B-871 egymás mellett 2009 májusában. Gondolom nem kell részleteznünk melyik-melyik… :) | Forrás ,

A grúziai események kapcsán az orosz vezetésnek persze voltak olyan nyilatkozatai, hogy a jövőben a Fekete-tengeri Flotta komolyabban meg lesz erősítve tengeralattjáró vonalon, akár 8-9 egység is érkezhet a Kilo utód Lada-osztályból. Ez persze mind szép és jó, csakhogy a Lada-osztály hosszúra nyúló tesztelései után majd talán most kezd még csak beköszönni az Orosz Haditengerészethez.

A B-585 Szentpétervár

A B-585 Szentpétervár bő 6 évnyi teszt után 2010-ben állhat hadrendbe. További 3 egység van építés alatt. ,

Persze ezzel még nem kerek a történet, keringenek mendemondák arról is, hogy a sort a jövőben folytatják a szintén Kara-osztályú, 1974 óta hadrendben álló Kercs tengeralattjáró-elhárítóval, valamint számos támogató hajó is kivonásra kerül majd. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Szláva-osztályú Moszkva rakétás cirkáló, azaz a Fekete-tengeri Flotta 27 éve hadrendben álló zászlóshajója mellett mindösszesen 3 nagyobb harcértékű hadihajó – a 32 éves, Krivak I-osztályú Ladnij és a 31 éves, Krivak II-osztályú Ptilivij fregattok, valamint az immáron 44 éve hadrendben álló, Kashin-osztályú Szmetlivij tengeralattjáró-elhárító marad.

A Fekete-tengeri Flotta

A Krím-félszigeten található az Orosz Haditengerészet egyik fontos bázisa | Forrás: Wikipédia ,

Természetesen a partraszállító dokkhajókat és a partvédelmi szerepkörben tevékenykedő rakétás őrhajókat nem számolva.

A Fekete-tengeri Flotta problémájára (is) az új felfogások mentén tervezett Project 20380 / Sztereguscsij-osztályú korvettek jelenthetik az egyik gyógyírt, ám még csak a napokban tették vízre az említett hajóosztály második egységét.

A Gazeta forrása egyébként ezzel kapcsolatban is kissé borúlátó, hiszen véleménye szerint hiába a Project 20380 (melyből egyébként 2015-ig 20 egység megrendelését tervezik és mind a négy flotta kapna belőle) vagy a leendő Admiral Gorskov-osztály, ha az orosz hajógyárakat lekötik a külföldi megrendelések, hovatovább a kapacitásbővítés pedig nem csak pusztán anyagi kérdés, hiszen nincs elég képzett munkaerő sem. Saját véleménye szerint bízik abban, hogy az ukrán váltás végett javulni kezdő orosz-ukrán kapcsolatok meghozhatják azt az eredményt, hogy ukrán hajógyárak rendelést kapnak az Orosz Haditengerészet számára építendő hajókra.

Az egyébként következetesen és jó irányba haladóan újraépítés alatt álló Orosz Haditengerészet kilátásaival kapcsolatosan ismételten csak javasoljuk egyik korábbi írásunk átfutását azok számára akik ezt eddig nem tették meg.

httpv://www.youtube.com/watch?v=xDekKq107sg

A Fekete-tengeri Flotta 2008-ban ünnepelte fennállásának 225. évfordulóját

9 hozzászólás “Bajban az orosz Fekete-tengeri Flotta”

  1. A cikk érdekes és korrekt is, egy valamit azért érdemes hozzátenni, hogy még jelen állapotában is messze erősebb a Fekete-tengeri Flotta mint bármelyik másik a környékben :) Tehát nyilván nem is aggódnak annyira, hiszen az egy szem Szláva-osztályú rakétás cirkálónak sincs ellenfele még a Földközi-tengeren sem nagyon…

  2. Dynax: No igen, az az adalék kimaradt, hogy még így is bármikor rendet tenne az egykori szövetségesei között :)

    A Moszkva meg valóban tudna kellemetlen perceket okozni máshol is, de azért jól jön majd a Sztereguscsij korvettek + 1-2, talán 3 Lada képében érkező erősítés. Az a (nyilván pusztán bekamuzott) 8-9 Lada a Fekete-tengerre meg tök felesleges lenne. Annyi kb. önmagában rendet tenne szükség esetén… :)

  3. Nothing, but the Truth

    „…a sort a jövőben folytatják a szintén Kara-osztályú, 1974 óta hadrendben álló Kercs tengeralattjáró-elhárítóval…”

    Mesterem, azért erre ne vegyél mérget! A „Kerch” cirkálót mindössze 2 éve, 2008-ban újították fel, nyilván nem ropiért és fruttiért. Pár évig még biztosan szolgálatban marad. Mint ahogy nemrégiben esett át komoly szervizen mindhárom Slava osztályú cirkáló, köztük természetesen a „Moskva” is…

  4. A helyzet az hogy a Fekete tengerre komoly haditengerészeti felszíni erőt telepíteni teljesen értelmetlen. A környéken olyan méretű légierők vannak hogy egy CVBG-nek is komoly falat lenne ezek ellen sikeresen védekezni. Arról nem is beszélve hogy a távolságok kicsik így a reakció idők is kicsik. Őrhajók,kisebb partraszálló hajók, egy két tengó és kész. A többit meg lehet oldani radarokkal járőrgépekkel földi rakétaindítókkal,és a saját légierővel ha szükséges.

    Megértem hogy az Oroszok miért nem akarnak abba a pocsolyába hatalams flottát telepíteni.

    A Grúz kalandnál is ugyan ott volta Moszkva de gyakorlatilag katonailag nem avatkozott be. Nem volt rá szükség.

  5. A fekete tengeren gyors Bora class (Project 1239) kategóriájú korvettek kellenek, meg 3-5 kilo (a lada felesleges, nincs olyan tengeralattjáró, ami ellen kellene). Elrettentőnek meg maradhat a Moszkva.

    Lényeges mellette a _csapásmérő_ tengerészeti légierő.