Némi interjú szösszenet jelent meg a napokban az F-16.net-en az 52. vadászezred közreműködésével a németországi Spangdahlem légibázison állomásozó amerikai 480. „Warhawks” vadászszázad két pilótájával – Alex „Tuna” Turner és Owen „Tatu” Birckett századosokat egy, a líbiai NATO akció első napjaiban történt bevetésről faggatták. Egy olyan bevetésről, mely mindkét pilóta esetében bő 13 órát tartott, és mellyel elvileg be is kaszálták a Falconon, vagy lánykori nevén Viperen repült 2 leghosszabb bevetés címet.
Alex „Tuna” Turner és Owen „Tatu” Birckett századosok ,
A bevetést összeállítók persze nem szánt szándékkal toltak ki a két századossal – az eredeti menetrend szerint nem csak az elstartolást követően bő fél nappal később hozhatták volna haza a vasmadarakat. A dolgok azonban máshogy alakultak.
Az olaszországi Aviano légibázisról az eligazítás után március 23-án, hajnali 2 órakor, SEAD fegyverzettel CAP feladatra útnak induló hajózók számításai szerint annak is volt némi esélye, hogy a korábban műszaki hiba miatt lezuhant F-15E Strike Eagle végett zajló CSAR akció fedezésére fogják be őket. Mivel azonban mire ők elstartoltak, már a pórul járt Sas másodikként kimentett hajózója, a WSO is biztonságban volt, sőt a 23-ra virradó éjszaka már le is bombázták az F-15E maradványait, ezért maradt az eredeti feladat. (Ugyanakkor mivel az interjúban azt mondják, hogy pár órával a Sas talajfogása után érkezetek eligazításra, ezért erősen elképzelhető, hogy március 22. akart lenni az a 23., csak elírták.)
A szóban forgó bevetés sok izgalmat nem hozott a két pilótának, lévén a sorban érkező csapásmérőket nem veszélyeztette a líbiai légvédelem – a géppár számára kijelölt CAP zónában nem akadt szuicid hajlamú légvédelmis, sehol nem kapcsoltak lokátort. Ennek köszönhetően jó 8 órányi tanker – CAP zóna közti ingázásból állt az egész, miközben nézhették a csapásmérők munkájának távolabbi fényeit.
A fekete leves nagyjából akkortájt érkezett, mikor letelni készült a CAP őrjárat eredeti időtartama: mint kiderült, a váltás érkezésével gondok adódtak, mert a számukra kijelölt tanker kiesett, így ha tetszik, ha nem újabb 4 órát a térség felett kell maradniuk. Saját bevallásuk szerint a rákérdezés után mindezt hatalmas sóhajtással tudomásul véve ellenőrizték a készleteket. Itt az őrjáratra vitt harapni- és innivalóra, – elvileg 2 csokiszelet (a vezérgépnél Milky Way, ha valakit érdekel esetleg. Sőt, gondolom az amerikai, és nem az európai változat, ha már így részletezzük :)) és 1 üveg víz – valamint a „folyó ügyeket” lehetővé tevő 2 db zacskóra kell gondolni. A 4 órás hosszabbítás és a hazaút kapcsán úgy festett a dolog, hogy a zacsik tele + 1 csoki és egy fél üveg víz ami maradt.
Végül csak elérkezett a hazaindulás ideje is, melynek kapcsán a vezérgépet kommandírozó Alex „Tuna” Turner százados azzal szembesült, hogy nem tudja oldani az ALE-50 vontatott csalit – végül Aviano-ig vontatta. (Erről fotók Zordnál, az Air Power Blogon, errefelé.)
Az avianoi betonra elsőként a wingman szerepkörben repült Owen „Tatu” Birckett százados tette le a gépet, míg társának még egy jó 20 percet köröznie kellett, míg két Strike Eagle elstartolt. Birckett százados 13,1 órát, míg Turner százados 13,5 órát töltött a levegőben az F-16 kabinjában, mely idő alatt a gépek egyenként mintegy 69 000 font / 31 tonna JP-8-ast nyakaltak be.
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9030716&la=112501832
Kösz a légierő blogos fotók hátterének leírásáért!
Tcat írod:
„a líbiai NATO akció megkezdésének magasságában történt bevetésről”
A „magasságában” modorosság és magyartalan fogalmazásmód.
Tudom, hogy mostanában divatos, de attól még helytelen. Ráadásul itt a használata még némileg értelemzavaró is. A helyes fogalmazás kb. „idejében” lett volna. Elhiszem, hogy nem annyira kúl, de így értelmetlenül foltot ejtettél az egyébként remek cikkeden…
Köszi, teljesen jogos az észrevétel. Módosítottam is a kifogásolt részt.
Jó lett így! Azért tettem szóvá, mert mostanában többször használtátok ezt a fordulatot, remélem, immár vége szakad a folyamatnak…
Szerintem a vonatkozó kommentek immár törölhetők is.
Akinek az az álma,hogy vadászpilóta lehessen én simán leültetném egy székbe 13 órára és ha utána is az akar lenne akkor mehet orvosi vizsgálatra…
Azér a szék milyensége sem mindegy, plusz az, hogy mekkora térbe vagy bezárva. Azért a 13 óra tényleg igen extrém.
molni
Egy F-16 pilótafülkéjébe.Még azt is megengedném,hogy beszélgessen rádión a másik szerencsétlen vállalkozó szelleművel csak,hogy lássák milyen kegyes úr vagyok :).
http://en.wikipedia.org/wiki/Gemini_7
Ha ők kezdenének el panaszkodni…
Szerintem egyáltalán nem vészes az a 13 óra. Persze, hogy kemény, de inkább százszor 13 óra egy F16-osban, gyönyörű kilátással, plussz a repülés élményével, mint egyszer egy tengeralattjárón szolgálatban. Nem értek hozzá, de háborús helyzetben szerintem ott sem eszel/iszol/wc-zel többet. :) És ez még csak egy ellenpélda volt.
Fisher
De nem egy helyben ülsz egy fél négyzetméteres kabinban.Oké,hogy a tengó sem nagy de azért néha felállhatsz sétálni akár csak egy fél percet is ami sokat javít a komfortérzeteden és azt sem várják el,hogy zacsiba végezd a dolgod.
Szép teljesítmény, rendszeresen dolgozok ennyi időt, irodában is kemény 13 órát lehúzni, egy pilótafülkében pl a zajterelés miatt még inkább, de vállalták ezt is, amikor pilóták lettek. Valószínűleg azért elég jól aludtak utána, de legalább lesz mit mesélni az unokáknak:)