Ugyan a zsíros MMRCA tendertől elesett, ám Washington vigasztalódhat azzal, hogy az indiai vezetés tegnap rábólintott arra a csomagra, melyben 10 db C-17 Globemaster III kerül az IAF állományába – az amerikaik zsebébe pedig 4,1 milliárd dollár. Illetve csak részben, lévén ezen összeg mintegy 30 százalékát – 1,2 milliárd dollárt – vissza kell majd forgatniuk az indiai hadiiparba.
[singlepic id=1320 w=584]
Indiának eddig ez a legnagyobb védelmi beszerzése az Egyesült Államoktól, melynek kapcsán Washington nem tétlenkedett kifejezni, hogy ennél nincs jobb bizonyítéka annak, hogy Új-Delhi hosszútávú partnerként tekint az USA-ra a védelmi szektor vonatkozásában. Nyilván nem róhatjuk fel nekik, hogy kifejezték azon reményüket is, hogy ez még csak a kezdet…
„Az amerikai védelmi rendszerek Indiának történő eladása csak egy évtizede kezdődött – kevesebb mint 200 milliós tétellel. Nagy utat tettünk meg azóta. Az amerikai-indiai védelmi eladások meghaladták a 9 milliárd dollárt és folyamatosan növekszenek.” – nyilatkozta Ron Somers, a US India Business Council elnöke.
A Boeing elmondása szerint az indiai rendelés befutása nélkül a korábbi rendeléseket 2012 decemberéig felmorzsolták volna, azonban így a C-17 gyártósora természetesen tovább üzemel, várhatóan 2014-ig.
[singlepic id=1156 w=584]
A szerződés aláírása, melynek ellenértékeként az Egyesült Államok után a 2. legnagyobb C-17 üzemeltetővé teszi majd Indiát a közeljövőben várható, de egyelőre még nincs konkrét céldátum megjelölve. Nos, ha azt vesszük, hogy India cirka 2007 óta játszott ezen tervvel, további pár hét, vagy hónap már igazán nem számít – főleg, hogy a végső döntés már megszületett. A hivatalos ajánlatkérést 2010 áprilisában küldte el a szubkontinensnyi állam az amerikai mamutvállalatnak. Tavaly nyáron további 6 db Globemaster III-as beszerzésének terve is felreppent – ezen fél tucat gép a 10 gépes szerződés opciójaként realizálódik csak egyelőre.
Gyerekek én megyek szüretelni Indiába tuti a földeken nő nekik ennyi pénz:)
Amúgy Nem tudunk valamit ,hogy a csomagba mi van pontosan? Mivel a C-130 is elég fapadosak lettek.
OFF
Star Trek
Mi az MSN címed? Beszélgethetnénk a DW-ről. Amúgy meg a másik hírhez linkeltem neked 1 csomagnyi mod és küldetés lelőhelyez a DW-hez.
Több, mint 4 milliárd zöldhasú?! Nem gyenge lóvé! Biztos megér ennyit?
…tudjátok, akárki akármit mond )magam is szeretem a haditechnikát), de az indiai nyomornegyedek mellet közel 1000 milliárd forintnyi összeget haszontalan szállítókapacitásra költeni – amit humanitárius célokkal akarnak igazolna – hát ez a dekadens világ teteje. A szegény a világ leggazdagabb országától vesz, növelve annak vagyonát, és növeli a saját szegénységét…
Esztelen őrült világ…
…kieg…
A C-17 Globemaster III típusú teherszállító repülőgépeket elsősorban tankok és nehéz katonai felszerelések szállítására, illetve humanitárius szükséghelyzetben evakuálásra használják. A mostani megállapodást azután hagyta jóvá Új-Delhi vezetése, hogy elutasított egy másik amerikai fegyvereladási ajánlatot (a Boeing és a Lockheed Martin cégek jelentkezését egy 11 milliárd dolláros, 126 vadászrepülőgép beszerzéséről szóló pályázatra).
…hát ja, azok a hmanitárius mentéshelyzetek… Ahol van reptér, kedves indiaiak, onnan kocsival, kétéltűvel is el lehet menni, csak óccsóbb…
…az „écceszért” jogdíjat se kérek…
egyébként valahol tényleg visszás a dolog, de határosak Kínával és másik oldalukon ott van Pakisztán szóval nagyon sok más választásuk nincs ebben a kvázi harapófogóban.
Ezek a gépek nem tudnak kicsi szükség-repülőtereken leszállni a front közelében.
Kíváncsi lennék mire kívánják használni !
( csak nem atomrakéták légi indítására ?? )
@Puma. Pannon Puma
Miért ne tudnának?
http://www.arabianaerospace.aero/media/images/stories/C17_takeoff.JPG
Ez eléggé kicsi és szükségreptér kategória?
Sugárfékkel 1000-2000 méteres tengerszint feletti magasságig a gép fékhossza tudtommal bőven 1000 méter alatt van még megpakolva is.
A II.Vh óta képesek a gépek levegőből deszantolni ellátmányt, harci eszközöket és embereket is. Navajon akkor mi kell és mire jó?
Kell a szállítókapacitás, már csak az indiai katonai doktrína okán is. Hisz pontosan a Kínával (kisebb mértékben a Pakisztáni határkérdésre is igaz, de ott állandó alakulatok állomásoznak) vitatott határsávban nem található jelentősebb indiai haderő, viszont nagy léptékű szükségrepülőtér építési programot hajtottak végre az elmúlt 10 éveben, válaszul a kínai oldalon tapasztalható igen erőltetett léptékű vasútépítés okán. Szóval kell az a deszant, és szállítókapacitás. Nem véletlen az a 10 gép megrendelés, +6 gép opciós lehetőség sem.
Pontos forrást nem tudok most linkelni, pár éve olvastam Aranysas valamelyik számában erről egy írást, ha jól emlékszem.
Szóval megy ott is az a stratégiai játszma, és India jó ideje már inkább Kína felé fordítja vigyázó tekintetét, mint Pakisztánra. (Mondjuk 70-30 arányban, Kína javára. Nem véletlen ez a számunkra sokszor túlzó mértékűnek festő összhaderőnemi fejlesztés, modernizálás, fegyverkezés.)
molnibalage !
Mindig lehet újat tanulni….,ekkora gépnek elképesztően rövid a kifutása !
Na, a deszantra meg tényleg nem gondoltam !
Láttam Kecskeméten, lenyűgöző volt ahogy fele akkora helyen leszállt, felszállt, mint a hozzá képest pöttöm vadászok
Egyertelmuen a taktikai es strategia szallitokapacitas bovitese a celja az indiai haderonek. Amennyiben egy ketfrontos ( paki kinai ) haborura kenyszerul ugy szuksege lesz arra hogy utanpotlast dobjon at a deli teruletekrol illetve az egyik frontrol a masikra.
A gepne szeduletes valoban a fel es leszallasi kepessege a foldi manoverezese, es ami nagyon fontos hogy gyorsan lehet belole ki be pakolni. Az az egy gep is kepes jo parszor megfordulni egy nap tele pocakkal.
Mi most vesszuk az 5. et es a sakacok csak szuperrelativuszokban beszelnek rola.
Kuruc71:
Ha már szóba került mit vesztek.
A Seahawk vs. NH90 helibeszerzés hol tart?
A „farvíz” kategóriában kaszálnak az amerikaiak.