|

India benyújtotta igényét a Globemasterre

A Boeing tegnapi bejelentése szerint az indiai védelmi minisztérium 10 darab C-17 Globemater III stratégiai szállítógépre kért ajánlatot levélben az amerikai mamutvállalattól.

Úgy tűnik újabb megrendelések érkezhetnek a Boeing szállítógépére, amely így még jobban kitolhatja a gyártósor bezárásának időpontját. Az Egyesült Arab Emírségek vásárlása után konkretizálódott az eddig csak hírekből körvonalazódó tény, miszerint India igényt tart a C-17-esre. Úgy tűnik az indiaiakat meggyőzte a típus Aero India 2009 kiállításon bemutatott demonstrációja.

“A Boeing örömmel konstatálta, hogy az indiai kormány érdeklődését fejezte ki termékünkkel kapcsolatban. Biztos vagyok, hogy szorosan együtt tudunk velük működni.” – nyilatkozta Vivek Lall, az amerkai cég ázsiai országért felelős vezetője.
“Meggyőződésünk, hogy a C-17-essel India ki tudja elégíteni a megnövekedett katonai és humanitárius szállítási feladatait.”

US Air Force C-17 Globemaster III

“Egyre több nemzet dönt úgy, hogy szállítógép-flottáját a C-17-essel modernizálja, mivel ez egy nagy megbízhatóságú, magas bevethetőségi mutatókkal rendelkező típus.” – mondta Tommy Dunehew. a Boeing GMS részlegének igazgatója.
“Egy elérhető gépet kívánunk fejlesztési kockázat nélkül. Továbbá büszkén jelenthetjük ki, hogy cégünk az utóbbi évtizedben a tervezett időpont előtt volt képes a megrendelt típusok leszállítására, melyeket nagy megelégedéssel használnak az üzemeletetők.”

A C-17 Globemater III taktikai és stratégiai teherszállító felszereléseket és a csapatokat, illetve a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányt szállítani akár tábori körülményű, kis zord repülőterekről üzemelve. 170 000 fontnyi (~77 110 kg) terheléssel kevesebb mint 900 méteres pálya is elég neki. Jelenleg 212 C-17-es üzemelt világszerte, ebből 19 került exportra.

16 hozzászólás “India benyújtotta igényét a Globemasterre”

  1. Ha a Boeing ezt is megcsípi, akkor 90%-ra vehető a Super Hornet győzelme az MMRCA tenderen, de ez is csak tipp! A Boeing ezzel nagyon bevágódhat az india fiúknál.
    Azért egy kicsit furcsa, hogy a szálítógépek általában a harcigépek “farvizén” kerülnek rendszeresítésre. Rádzsájéknál ez is fordítva megy….
    De majd meglátjuk, hogy mit is vesznek a fiúk, 2010 végén kiderül!
    Csak győzzűk kivárni!
    Tényleg, most melyik gépet is tesztelik? Hornet v. Falcon?

  2. F-16, Super Hornet, Rafale és a MiG-35 kész,

    februárban Typhoon, március-április (de inkább utóbbi) Gripen Demo

    de itt egy időrendi cucc:

    1. tesztfázis
    Boeing F/A-18E/F Super Hornet – augusztus
    Lockheed Martin F-16IN Super Viper – szeptember
    Dassault Rafale – október
    MiG-35 – október végén, november elején
    EADS Eurofighter Typhoon – 2010 február
    Saab JAS-39 Gripen Demo – 2010 március-április

  3. tyutuy: szvsz ahogy tellik az idő USAnak egyre inkább érdeke egy Kína seggében lévő erős India. Ha a paranoias Kína kénytelen a fél hadseregét az Indiai határnál dekkoltatni az megér pár félrenézést nem?

    tc: a Brazil tender alakulása óta én semminek se adnék 90%ot….

  4. Félnek Kínától de az Indiai biznisz túl nagy.
    Tajvan miatt nem kockáztatják az üzleti kapcsolatokat de India megér egy kis haragszomrádot..
    Na meg a kínai-indiai arányokon nemigen változtat 100-150 vadászgép + egypár szállítógép.
    Pár hordozó meg pár atomtengeralattjáró az igen az változtatna de mindenre nem lehet pénze indiának sem.
    Azon csodálkozom hogy az F-18-asok alá árúkapcsolással nem követelik a Kitty Hawk-ot.Az lenne a hírbomba.

  5. Mi az india hordozók katonai jelentősége Kínával szemben? Azon kívül hogy ha Kínának van, nekik is legyen. Áthajóznának vele Csendes óceán térségébe és arról az oldalról fenyegetnék/támadnák Kínát? Minden más esetben legalább 1000 km-re van minden tenger a kínai határtól.

  6. “Mi az india hordozók katonai jelentősége Kínával szemben?”
    nézz rá a térképre kicsit geopolitikai szemmel. Óriási jelentősége van. Nem nem arról fogják Kínát bombázni….

    “Azon kívül hogy ha Kínának van, nekik is legyen.”
    Talán fordítva. India 30+éve rendelkezik hordozóval.

  7. tyutyu:
    “Pár hordozó meg pár atomtengeralattjáró az igen az változtatna de mindenre nem lehet pénze indiának sem.”

    Márpedig amiket írsz azok már nem csak tervekben szerepelnek… pl http://en.wikipedia.org/wiki/Vikrant_class_aircraft_carrier
    ezek mellé ugye jön a nélkülözhetetlen support is pl a Kolkota class.

    de tengok tekintetében se kicsiben játszanak gondolok itt a 6+6 AIP (Scorpene+x) tengóra, vagy ha atomtengo mániás vagy akkor már vizen van a saját atomtengolyuk és ugye ha véletlen a nyerpa nem sűlyed el India felé akkor az is 10évig Indiat szolgálja.

    de ezen felűl se a pénztelenség fenyeget az elöző AIP tengok még meg se jöttek, már futni fog az új tender, ugye fut az mmrca(126-200gép), gondolom a 3 zsírúj hordozójukra is akarnak vmit(~150gép) és most vettek 10db C-17et… na és akkor k* sok mindent kihagytam pl az egész Izraeli importot az pedig nem merül ki AEW&Ck ben…..
    ha nincs is mindenre pénzük, elég sok mindenre van….

  8. >“Mi az india hordozók katonai jelentősége Kínával szemben?”
    >nézz rá a térképre kicsit geopolitikai szemmel. Óriási jelentősége >van.

    Mit kellene látnom? Afrikát mint lehetséges érdekszférát és konfliktusforrást? Esetleg a Közel-kelet?

  9. Én meg ezeken a “turbo-prop” kisgépeken nem igazodok el – legalábbis az erdőtől nem látszódik a fa. Ha már kívánságműor egy összefoglalást írhatna valaki a katonai alkalmazási lehetőségeikről, mondjuk egyszer – vagy ajánlhatnátok cikkeket .
    Nemigazán tudom eldönteni (lustaságom okán) hogy melyikek lehetnek a legfejlettebbek katonai szempontból, gondolom minél sokodalúbb alkalmazhatóságú annál tutibb pld:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Beechcraft_1900
    http://en.wikipedia.org/wiki/BT-67
    http://en.wikipedia.org/wiki/C-12_Huron
    http://en.wikipedia.org/wiki/Dornier_Do_228
    http://en.wikipedia.org/wiki/Beechcraft_Super_King_Air – ? azt hiszem ezt vették legutóbb az ausztrálok – Beechcraft King Air 350 – Caribouk helyett stb.

  10. Mért szted az olaj…”csapok” elzárásától csak a NYi ipar omlik össze?

    geostratégiai szemszögből ez aduász India kezében. alapvetően meghatároz bármi nemű a két fél között kirobbanó konfliktust konfliktust, nem kissebb adottság mint a himalája.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.