|

HTKA Hírhalom 2011. 6. hét

A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Az Amerikai Hadsereg jelenlegi legfontosabb támadóhelikoptere az AH-64D Longbow Apache, melyet még hosszú időn át szeretnének hadrendben tartani. A típus jövőjének biztosítása érdekében 14 új gyártású példányt rendeltek a Boeing-tól, melyek értéke 69,8 millió dollár. A gépek a Mesa-i gyárban készülnek, 2012 december 31-ére szóló határidővel.

Boeing AH-64EI Apache Longbow | Fotó: Boeing ,

Miután Robert Gates amerikai védelmi miniszter két év haladékot adott az F-35 program legbotladozóbb tagjának, a STOVL (Short Take Off and Vertical Landing – röviden felszálló és függőlegesen leszálló) képességekkel rendelkező F-35B fejlesztési programja máris felgyorsult. Ennek részeként sor került az első repülésre mely során a U.S. Navy egyik tesztpilótája, Eric “Magic” Buus foglalt helyet a pilótafülkében. A őrnagyi beosztásban szolgáló Buus széleskörű földi és szimulátoros gyakorlás után emelkedhetett a levegőbe a Lightning II egyik tesztpéldányával. A repülés után pozitívan értékelte mind a programot mind a repülőgépet. Erre a repülésre még február 3-án került sor, ám Eric Buus hadnagy február 11-én egy újabb “az első Navy pilóta, aki …” címet is begyűjtött azáltal, hogy a fegyvernem pilótái közül elsőként reptethette meg az F-35C-t, konkrétan a CF-1-es tesztgépet.

A február 3-i repülés során a BF-03 emelkedett a magasba

A február 3-i repülés során a BF-03 emelkedett a magasba | Fotó: Michael D. Jackson, Lockheed Martin ,

Az Ugandai Hadsereg szerződést kötött az Israeli Aeronautics Defense Systems-el két darab Orbiter 2 típusú pilóta nélküli légi jármű leszállításáról. A 3 méteres fesztávolságú és 1 méter hosszú UAV maximális repülési ideje három és fél óra lehet. A gépet már korábban megrendelte az Izraeli Haditengerészet, melyet hajóin alkalmaz.

Orbiter MUAV

Az Orbiter Mini UAV, az eredeti, felderítő változat | Fotó: Aeronautics Defense Systems ,

A múlt héten írtunk róla, hogy Bulgáriában hamarosan megkezdődik a típusváltás hosszú folyamata, ugyanis a Bolgár Védelmi Minisztérium több nyugati gyártótól is információkat kért. Akkor azonban kimaradt a hírből, hogy nemcsak új gyártású, hanem használt gépekre is szólnak az ajánlatkérések, például a Dassault Mirage 2000-re vagy a Panavia Tornado-ra. A remények szerint 2012-re kiválasztott típus szállítása onnantól számítva 30-36 vagy 18 hónapon belül megkezdődik, attól függően hogy új gyártású vagy használt gép lesz a befutó.

Bolgár MiG-29 – várhatóan az F-16 küldi nyugdíjba ,

Oroszországban a MiG szakemberei elkészültek India első felújított MiG-29-esével. A MiG-29UPG-nek nevezett típussal február 4-én emelkedtek először levegőbe és az egy órás repülés során semmilyen hiba nem merült fel. Az India számára 900 millió dollárba kerülő program során a gépek új hajtóművet kapnak, melyeket a Hindustan Aeronautics Limited gyárt licenc alapján. Ezen kívül a jelenlegi radart Fazotron Zsuk-M típusúra cserélik, valamint légi utántöltő csonkot is beépítenek.

A már véget ért az Aero India 11 kiállítás alatt a gyártók igyekeztek több újdonságot is bemutatni ami a megrendelők, elsősorban Indiai ínyére lehet. A Boeing egyik ilyen újdonsága a Super Hornet új, 5. generációs képességekkel felruházott verziója. Szintén az amerikai mamutvállalathoz kapcsolódik, bár közel sem ennyire érdekes, hogy a C-17 erőforrása, az F117-es elérte a 8 milliomodik levegőben töltött órát. További mérföldkőnek számít, hogy az USAF állományában használt hajtóművek éles bevetés közben elérték
a kétmilliomodik repült órát.

Kanada 12 használt Leopard 2 harckocsit (Pz 87 Leo) vásárol Svájcból. A lánctalpasok fegyverzet és több részegységük nélkül érkeznek az észak-amerikai országba, mivel speciális páncélozott jármű készül belőlük. Kanada körülbelül 100 darab Leopard 2 típusú harckocsit tart hadrendben, ehhez jön hozzá a 66 darab modernizált Leopard 1-es. A juharlevelesek további páncélosok beszerzését tervezik Németországból, melyeket alkatrészként használnának fel a mostani géppark számára.

Pz 87 / Leopard 2A4

A svájci Pz 87 megnevezés a Leopard 2A4 változatot takarja | Forrás ,



A Magyar Honvédség 2 darab Mi-8 típusú szállítóhelikoptert és hozzájuk tartozó tartalékalkatrészeket kap Finnországból, ahol a típust nemrég vonták ki az NH90 érkezése miatt, ám egyes példányokban még bőséges üzemidő-tartalék maradt, így a finnek felajánlották őket az Afganisztáni misszió javára. Több országot és szervezetet megkerestek az ajánlattal, míg végül Magyarország elfogadta a két Mil Mi-8 ‘Hip’ típusú helikoptert és a pótalkatrészeket. A csomagot ingyen és bérmentve adja át a finn fél, csupán a szállítási költséget kell finanszíroznia hazánknak. A jelenleg szolgálatban álló három Mi-8-as és a hét Mi-17-es sárkányaiban már nem sok repült óra maradt, ezek nagyjavítás és modernizáció után újra repülhetnek. Ezek üzemeléséhez sem jön rosszul a finnektől kapott alkatrészcsomag. (Korábban szó volt arról is, hogy görög támogatásból újulnak meg a lehasznált forgószárnyasaink, ám erről azóta nem közöltek érdemi információt.

—–
Közreműködött: Tcat, Phoenix

30 hozzászólás “HTKA Hírhalom 2011. 6. hét”

  1. Az orosz nevek, szavak átírására van szabály, és az angol hagyomány szerinti átírás teljesen idegen a magyar nyelvtől, iszonyatosan is mutat. Különösen bántja a szemem az oldalon sokszor leírt “United Shipbuilding Company”, ami nyilván a vállalt nevének orosz eredetiből angolra fordított neve. Kérdésem: Miért nem fordítják a szerkesztők ezen neveket magyarra, az orosz eredetit zárójelben leírva, amint illő és sok helyütt megszokott az idegen nyelvű nevekkel, miért egy 3. idegen nyelven tálalják az úri közönség elé? Az oldal angolszászmajmolása amúgy is bántó számomra, mikor a fent említett kultúrkörtől semmit soha nem kaptunk, csak nagy ígéreteket, és nagy cserbenhagyásokat. Lehet persze lázadni a magyar helyesírás ellen, hisz a szovjet megszállás alatt gyakran volt szükség ezen szabályok használatára, de kultúránk, nyelvünk védelme, érdkeben az angolszászosodás a nyugati kultúrkörben erősen érvényesülő káros tendenciájának akár nyelvtanunk szabályainak betartása árán is gátat kell vetni. Mondhatni: nem lájkolom ezt. És nem a “nyelvtannáculás” és a “trollkodás” kedvéért mondom az alábbit, hanem mivel az oldalt közel egy éve olvasom, és mostanra nem bíron tovább tűrni ezt a módszeres igénytelenséget. Node, hozzászólásom, és regisztrációm oka a következő, e cikkben látható hibák sora:

    “… Hindustan Aeronautics Limited gyárt licence alapján. Ezen kívül a jelenlegi radart Phazotron Zhuk-M típusúra cserélik, valamint légi utántöltő csonkot is beépítenek.”

    1.) licence angol szó, és bár magyarul is helyes lenne, de a sövegkörnyezetbe nem illik, legalábbis magyartalan a fogalmazás, ha a “HAL” által birtokolt licencre is gondolunk.
    2) Phazotron Zhuk-M : magyar átírásban: Fazotron Zsuk-M. Véleményem szerint, ha a szöveg többi részének megírására/lefordítására az eredeti forrásokból nyilván nem kevés időt és erőt fordítanak a szerkesztők, ezen apróságokra figyelni nem volna nagy plusz erőfeszítés. Amennyiben pedig ez nem figyelmetlenség, nemtörődömség, igénytelenség volna, hanem szándékos, akkor elnézést az alkalmatlankodásért, de javasolnám ez esetben az önvizsgálatot.

    ui: amióta látogatom az oldalt, láttam számos “amerikahívő” és “kínahívő” “oroszhívő” hozzászólást, de senkinek nem bántotta a szemét annyira ez a “probléma”, hogy szóvá is tegye (vagy én nem vettem észre?). Szerintem pedig ez fontosabb kérdés, mert a jövőnkre a nyelv védelme legalább olyan fontos hatással van, mint a határok/légtér védelme. Ennek több értelme van szerintem, mint szimulátorjátékok tapasztalatára, vagy vágyálmakra, vagy mások ilyen fél(re)információra építve latolgatni csupa olyan dolgot egyes gépek, fegyverek képességeiről, amiről vajmi kevés valós információval bírhat a bennfenteseken kívül akárki.

  2. yozsi88

    Már sokan megjegyezték(többek közt én is).Habár volt rá példa
    olyan is volt,hogy én használtam helytelenül az angol átiratot SPECNAZ-t SZPECNAZ helyett(de a pofám nagy volt h miért az anogol átiratot használják a szerkesztők)…

  3. yozsi88: köszönjük az észrevételt. Teljesen jogos a Te részedről és a többi kifogásoló részéről is. Én személy szerint azért igyekszem már egy ideje a magyar megfelelőket használni – mondjuk pl. az USC eddig mindig angolul szerepelt elismerem. Majd ezentúl írjuk Egyesült Hajóépítő Vállalatnak.

  4. Akkor egy kicsit én is kötözködök.
    A Navy nem fegyver, hanem haderőnem a magyar terminológiában.
    A másik, miből gondolja, szerző, hogy a magyar Mi-17-ekben már nem sok sárkányüzemidő (repült óra) van, mivel ez nem igaz, mindegyikben meg van még a 40-50%-a legalább. Ne keverjük a sárkány üzemidőt a javításközi üzemidővel, mert a kettő nem ugyan az.
    Ha már szakszavakat használunk, akkor azokat pontosan használjuk, ha lehet.
    Egyébként egyet értek, azzal, hogy sajnos (és ez nem feltétlenül a szerző hibája) de egyre kevesebben ismerik az oroszról-magyarra való átírás szabályait és ez nem helyes és nem árt orvosolni. Ugyan akkor nem biztos, hogy helytelen meghagyni az angol átíratot is mellette, ugyan is, ha utána akarok nézni, akkor sajnos nagy valószínűséggel ezen a nyelven kell megtennem és nem baj ha nem kell szenvednem egy oroszról-magyarra majd magyarról-angolra való átírogatással, ami csak növeli a tévedés lehetőségét.

    TG

  5. Akkor összegezném!

    Az orosz szavakat ilyen formában kérjük: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (oroszul:Владимир Владимирович Путин,angolul:Vladimir Vladimirovich Putin)=
    NEM LESZ TÖBB OLYAN HÍR AMIBEN AKÁR CSAK EGY OROSZ SZÓ IS VAN :D!!!!

  6. Dudi!

    én pl szoktam, ugyan akkor nincs orosz ábc a gépemen (más módszert használok), de ettől függetlenül, nem tartom indokoltnak a triplázást. Ugyan van olyan eset amikor érdekes lehet az eredeti orosz megnevezés, de az itt nagyon ritkán fordul elő szerintem, ezért én sem erőltetném, már csak azért sem mert az itt kommentelők jelentős része el sem tudja olvasni. Ugyan akkor ezt a logikát követve felvetődhetne, hogy miért is teszünk kivételt az orosszal, miért is nem írjuk ki eredeti írásjelekkel a kínai, hindi, japán, szerb, ukrán stb elnevezéseket, na akkor lenne itt hadd el had…

    TG

  7. ambasa: jogos a felvetés, és jogos az eredeti megnevezés elleni érv is, de én eredetileg ugye a magyar átírás hiányát kifogásoltam, számomra a “triplázásból” is az a legfontosabb, lévén szó egy magyar nyelvű oldalról. (és egy magyar nyelvű olvasóról)

  8. Szerintem a legjobb lenne maradni a mostani angol és magyar szavaknál, konkrétan totál felesleges csak a “nagy” magyar nyelv megőrzése érdekében átírni a dolgokat magyarra ha úgysem talál róla az ember egy rohadt szót sem magyarul ellenben angolul százával jönnek róla az infók… szóval én 120% ellenzem a változásokat!

  9. OFF

    Sulyid!

    nem azért kell átírni a magyar helyes írás szabálya szerint a dolgokat, mert találsz róla valamit, vagy sem, hanem mert pl evvel (pl a nyelv helyes használatával) őrzöd meg a hagyományaidat legalább is szerintem.

    Szerinted így helyes a következő mondat? Az Vladimir Sergeyevich Mikhaylov vezette Mikoyan-21 a Kharkovi felszállás után behúzta kerekeit, gázt adott és a Tumansky motor felpörgött, majd a gép elkanyarodott.

    TG

  10. @sulyid: A magyar átiratnak pedig van értelme, ez szerintem vitathatatlan :) Igen, nyilván ha utánakeres, valószínűleg nem magyarul fog, de ettől még ismerje a magyar átiratát. Példul, hogy hozzászólásban, vagy éppen beszélgetés során megfelelően használja!

    @yozsi88: azt tudom mondani, hogy a továbbiakban igyekszünk mindannyian jobban tartani magunkat korrekt átíráshoz.
    A ciril betűs írásmód kapcsán dudi és ambasa véleményét osztom. Így a következő lesz:

    – az orosz megnevezés első előfordulásakor: magyar átirat + zárójelben az angol átirat
    – a továbbiakban: (magyar átirat, esetleg az angol mozaikszó – ha amúgy túl hosszú lenne, stb.)

    Úgy tippelem a kommentjeid alapján, hogy ez megfelelőnek tekinthető számodra is :)

    Vélhetően becsúszik majd időnként eltérő megoldás, netán rosszul átírt megnevezés. Kommentben az ilyeneket nyugodtan tessék jelezni!

  11. Soha nem értettem a nyelvtannáciskodást. Amíg a bevett formák közül egymek vagy többnek megfelel és azonosíható, hogy miről szól a duma, addig ki nem tojja le?

    Én pl. nem ismeremem igazán a ciril ABC-t, soha nem fogom helyesen leírni a ZSU-23-4-et vagy az R-27ET-t ciril betűvel, de attól még mindenki tudja, hogy miről van szó…

  12. @molni: ez így van – míg a kommentek közt történik. Abban azonban valóban igazuk van a kifogást emelőknek, hogy a hírekben, cikkekben azért más a helyzet, ezeken a felületeken az oldalnak törekednie illik a minél korrektebb átiratra – már ha van.

  13. OFF

    Molni!

    csak tudod az a baj, hogy ma már egyre többször hallottam élő beszédben, hogy a PPSh, vagy a DSKh-nál kimondják a “h”, vagy hogy Harkovot nem “harkovnak”, hanem “kharkovnak” mondják, mert azt gondolják, hogy ezt így kell, így helyes. És ha így haladunk, majd eljutunk ahhoz, hogy a Szuhojt is majd “sukhojnak” fogjuk mondani.

    TG

  14. Szerintem azok hibáznak, akik nem tudnak oroszul. Pl. én. Mit csinálok? Az angolszász terminológiát használom. Pl. H-31 helyett Kh-31 formát használok. Miért? Mert ezt szoktam meg. Még azt sem tudom, hogy mitől lett Kh a H-ból az angolszász terminológiában. Nem is nagyon érdekel. Nem vagyok nyelvész.

    Meg nevess ki, de a szememnek állati ronda a nagy bevű + szám. Esztétikailag szebb. Na, a renomém az most szállt el. :)

  15. Tcat köszönöm szépen! Örülök, hogy ilyen jól fogadtátok az így utólag visszatekintve kissé kuszára is, és túl élesre is sikerült (de építőnek szánt) kritikámat.

    Azok pedig akik ebben csak a nyelvtannáciskodát látják, ellenben például a kedves szerkesztőkkel, azoknak hiába is magyaráznék akár én, akár más, mert ők már a nemzet számára elvesztek, ha még maguk nem is látják ezt be. Az ilyen emberek az igazi tömegemberek, mert mindig kényelmesebb egy nagy mögé besorolni, mint sajátot alkotni, megőrizni, és ilyen apróságokból is kiderül ez a hozzáállás, s ha esetleg “kenyértörésre” kerülne a sor, maguk számára is meg tudják indokolni a nemzeti értékek feladását. Épp kritikus időt él nemzetünk kultúrája megőrzése szempontjából, egyfelől a nyugati/hollywoodi médiadömping, másfelől a média fura-urainak (véleményem szerint szándékos) igénytelensége miatt (pl. a szinkronok tűrhetetlenek, és sajnos joggal mondják sokan, hogy inkább az angol eredetivel nézik a filmeket, ám sokaknál már sikké csapott át a magyar szinkron szidása, mintha a nyelvünkkel lenne baj, pedig 20 éve, illetve azelőtt is, tudtak még igényes szinkronokat készíteni!), másfelől, és lehet sipákolni, de nyelvünk elcigányosodása szintén nagy probléma, amiben az idegen érdekű média nagyban segédkezik, például a fent említett, illetve sokkal közvetlenebb eszközökkel is. Márpedig mivel ez a demográfiai arányok eltolódása mellett tovább rontja a jövőre nézve kilátásainkat (hisz én bár az integrációval szemben szkeptikus vagyok, de emellett is: nem a befogadó társadalmat kell integrálni a kisebbségbe, legalábbis amíg még mi vagyunk a többség…) És véleményem szerint bár hazán jelenleg kicsi, és gyenge mind gazdaságilag, mind katonaililag, így egy konfliktus esetén birodalmak határai vonulhatnak át felettünk (aki úgy vélné nincsenek ma már birodalmak: a NATO is csak egyfajta birodalom, mindössze ma más absztrakciós szinten léteznek ma a birodalmak. /bár a birodalmi eszme szinte teljesen hiányzik manapság, talán az oroszoknál és Kínánál lehet meg valami módon/) de míg a birodalmak jönnek-mennek, a legfontosabb népünk tálélése szempontjából, hogy népünk, és kultúránk maradjon. Akik önként eldobják ezt (és közölük sokan a magyar nép mint genetikai/faji-fajta szintű definícióját elvetik, részint joggal, épp hogy kiemelten kellene kiállniuk kultúránk megőrzéséért, hisz ideológiájuk, értékrendjük szerint éppen az a magyarság definíciója) azok magyarságuk dobják el, vagy az én szemembe a legkevésbé sem magyarok, mert ha nem a fajiságban, és nem is kultúrában, akkor csak a közjogban találhatják a magyarság gyökerét, de akkor ők is csak olyan magyarok, mint azok, akik a fenti általam említett halmazokból már kiszorultak: a feketepákók, a győzikék, a maunikasók szereplői, a tilosrádiós és esterházik, kertészimrék, és egyéb alakok, kik csak kigúnyolására jók a magyar névnek, ha ezzel illetik őket.

    Úgy vélem, hogy az igényesség része így a tisztálkodás, a tiszta, és az ember lehetőségeihez mérten szép, kulturált öltözködés, az illem elfogadott szabályai szerinti egyéb normák mellett a saját nyelvünk és kultúránk megőrzése, és mások kultúrájának megbecsülése is (például lehetőség szerint akár eredeti nyelven is említeni az idegen népek alkotásait, helységeit, (méltán) híres embereit. És attól még, hogy megérteni pongyolább, felületesebb fogalmazást is, ez nem egy IRC, vagy egy SMS, van lehetőség igényesen és szépen is fogalmazni, és magunkat, és másokat is megtisztelni ezzel. És emellett a legfontosabb nem is a nyelvtanszabályok merev betartatása, hanem az, ami többé tesz minket a majmoknál: törekedni a jobbra. Úgy hiszem ez az, amiben az ember különb minden másnál amit ismerünk, és aki folyton csak beletörődik és lemond, és alkalmazkodik a rosszhoz, a tömeghez (hisz a jóból majd’ mindig kevesebb van mint a rosszból) az előbb-utóbb maga is rosszabb lesz, elveszti azt az ajándékot, amit Istentől kaptunk, és amivel a világban azt a sok szépet és jót elértünk, ami miatt volt értelme a sok hiba ellenére is civilizációnk eddigi létének.

    Hisz az értékek tagadása, a tömegben gondolkodás, kimondhatjuk: a kommunizmus, a végletes materializmus, illetőleg a napjainkban szemünk láttára, velünk együtt megbukó (általános választójogon alapuló) demokrácia sajátja. Merjünk többek lenni, merjünk igényesebbek lenni, mert ha erről lemondunk, előbb-utóbb itt is csak egy “banánköztársaság”, egy 3. világbéli államocska nívóján lehet majd élni. A változásoknak a fejekben kell indulnia, és nem egy ikszeléssel indul, és ér véget a változás, hanem tettekkel, illetve előtte gondolatokkal. azután pedig a jóban való állhatatos kitartással.

    Hosszú monológom után a türelmeseknek gratulálok türelmükhöz. És mindenkinek kívánom, hogy pesszimizmusom legyen valótlan, bár hiszem, hogy az okokat jól látom, és ha elegen teszünk, élünk azon gondolatok mentén, melyek alapján próbáltam az idegen tulajdonnevek átírásával kapcsolatosan kifejteni nagyon messzire vezető véleményemet, nem lehet félelmünk a jövőt illetően.

  16. Na azért nehommán visszanyaljon a fagyi. Ezek szerint azt kéne írni cikkekben ezentúl hogy Bőing , Lokkhíd, ugyan
    Egyébként míg htka-t nem olvastam azért jetfly már megvolt előtte. Na ott rendszeresen átírták magyarra pl.orosz témákat – hát egy szót nem értettem belőle.
    A nyelv az arra van hogy integráljon fogalmakat – érdekes 500 ember ír valamit ugyanúgy egész addig míg jön egy nyelvész..
    egyébként én annak a híve vagyok hogy mindkét írásmód – megközelítés “helyes” (kiejtés szerinti írásmódon alapult mindig is a magyar nyelv, nem akadémiain), és mindenki döntse el melyiket kultiválja-érzi jobban.
    Önmagábanaz csupán az egyik változat kultúrfasizmus:)

  17. “Ezek szerint azt kéne írni cikkekben ezentúl hogy Bőing , Lokkhíd, ugyan”

    Nana, előbb vágnám le a saját meg a többi szerkesztő kezét is :)

    Lehet kivételezésnek tűnik, de nem az, hiszen az orosznak ilyen-olyan okokból elég nagy arányban van “bejáratott” magyar átirata. Akkor meg miért ne használnánk az angolszász átiratuk helyett? Mindenhol máshol értelemszerűen marad az angolszász! (Hiába ugyanúgy átirata teszem azt valami ázsiai névnek. Ez van :) )

    Orosznál meg ott marad az angol, amit molni említett: tipikusan a H-31 vs. Kh-31 típusú helyzetekben :)

  18. A magyar helyesírás szabályai más szabályokat írnak elő a nem latin betűs (pl orosz) nyelvek átírására. a Boinget nem kell a gatyához párosítani :) de az orosz szavak átírását kiejtés szerint kell eszerint. Mellesleg nem tudhatom, hogy bár az 500 ember ha ugyanúgy ír is valamit, miért kéne azt helyesnek elfogadni egyfelől, másfelől miért gond az, ha egy eddig csak csendes megfigyelő felemeli a szavát. Mellesleg az akadémiai írásmód nem értelmezhető számomra. Ha a helyesírás szabályai szerintire gondolsz, az épp hogy a kiejtés szerintit pártolja, az orosz idegen nevek esetében, de a latinbetűs írású nyelvek szavainál csak mint lehetőséget említi (19. századi törekvés maradványaként). És a nyelv az információ csere egy eszköze, nem a fogalmak keretbefoglalásának. Az pedig, hogy ezen funkcióját hatékonyan be tudja tölteni, kölcsönösen elfogadott szabályokra van szükség. Ezeket összefoglalták, és egy általános iskola nevű helyen, sőt középiskolában is oktatják. Mivel megértjük egymást, ezért feltételezhetem, hogy te is elsajátítottad ott, és mára készségszinten használod, a pongyolaságot ezért bírja a hibajavítás az elmédben kiküszöbölni. Ám a magukra hagyott rendszerekben az entrópia monoton nő, hogy némi képzavarral éljek, és a nyelv, ha nem ápolják ilyen. Így azonban egy idő múlva funkciója betöltésére alkalmatlanná válik, és egy másik nyelvnek kell leváltania (már ha az értelmes kommunikáció igénye meg is marad addigra). Ez azonban kultúránk pusztulását is jelenti. Szerintem ezért fontos a szabályok betartása. Mivel a szabályok korábbi betartásának szokásának romjaiból élünk. A még nem teljesen lebomlott rendből.

    egy kis idézet a szabályzatból:
    “A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában.” tehát a Boeing nem lesz bőing.

  19. Ez annyira kis szelete a nyelvünknek, hogy lényegében teljesen jelentéktelen, hogy hogyan írod. De tényleg logikusabb a magyar átirat használata, hiszen az angolok is csak a hangzást próbálják saját maguknak lefordítani, miért ne tennénk mi is így?

    Ha már az írott nyelv féltése merül fel, számomra a diszlexia/diszgráfia rohamos terjedése sokkal aggasztóbb folyamat.

  20. “a nyelv az információ csere egy eszköze, nem a fogalmak keretbefoglalásának”

    Elnézést de gyakorlati dolgokról (információkról) beszélünk, így ez nagyon elméleti vita . Ha egy orosz fogalmat angolul ismerünk meg, akkor nyugodtan nevezhetjük modern hagyományteremtésnek a használt írásmódját ezzel is jelezve a kultúrkörök kapcsolódási szintjét. Így később a lezajlott folyamatok is logikusan rekonstruálhatóbbak. Például minduntalan hiába hívják fel az olvtársak arra is a figyelmet hogy az Internet (nyílt cenzúrázatlan információ áramlás/sajtó) angolszász eredetű civilizációs vívmány erre már a neve is csak nyomokban emlékeztet . Hívhatjuk világhálónak is ettől a magyar nyelv nem lesz sem szegényebb, sem gazdagabb, mindenestre az információ rangsorolásban meglehetősen funkció nélkül , hátul áll a agytekervények fogalmai közt. Ezzel csak azt mondom nem érdemes /talán felesleges is/ az ész működését utólag megkésve szabályokkal megerőszakolni.
    Látom jó sokat írt Yozsi mindjárt el is olvasom:) lehet nem is beszélünk másról.
    Egyébként nem tudom személy szerint kik állítgatják össze a helyesírási szabálykönyvet, de az is feltehetőleg valamiféle kompromisszumos megoldás. Ugyanúgy ahogy a magyar családneveknél megmaradt pl. az -ics, -ich, its /és egyéb németes-egyéb megfelelők/ végződés alkalmasint ugyanúgy megmaradhatna a Zhuk is nem dől össze a világ – érzésem szerint, sőt nagyon is értjük miről van szó.
    Kicsit meghőköltem azért, de ha legalább a latinbetűs írásmód konzekvens és ok akkor nincs is semmi gond.
    A műszaki témáknál szerintem nem lehet olyan fontos , az általános műveltséghez meg mindig is hozzátartozott néhány jövevény szó amit közvetítéssel vettünk át (így működött).

  21. “Boeing” -ről jut eszembe IRÁN most vett “MD” -ket ismeretlen eladóktól, használtakat, és felújítottakat, (saját felújítottakat is) az orosz “Tupoljev-154M” helyett. Érdekes ezt az üzletet senki nem akarta megakadályozni. Meg az is érdekes hogy a Boeing-okat maguk is fel bírták újítani, a orosz gépnek meg neki sem fogtak. Pedig az IL-76-ról jó véleményük van.

  22. OFF,
    tényleg csak érdekesség kedvéért: most tanulgatok kicsi svédet. Megjegyzem egyedül ezeknél a skandináv nyelveknél köszön vissza a magyaros-régies TÁJszóláshoz hasonló (ö-űző) orgánum – mármint ebben mintha lenne némi karakterbeli hasonlatosság ;D

    commandante ON

  23. Egyébként kissé félresiklott a diskurzus, részint saját csapongásom miatt is. A műszaki műveltséghez valóban hozzátartozik az idegen nyelvű szavak használata, míg azon szavak nem honosodnak meg, avgy alkalmas honos kifejezés nem terjed el. Ám én nem a “szakszavakra” gondoltam, nem azt kifogásoltam (mint a fáziseltérítéses radar, vagy ezer más lehetsége példa) hanem a tulajdonnevek, illetve azokból származtatott/akként használt betűszavakat. Én a Fazotron (ez egy vállalt neve, egy híres kémről szóló történetet leht pl. azt hiszem a katpol oldalon olvasni ezzel kapcsolatban), vagy a ZSUK nem kiejtés szerinti átiratát kifogásoltam, nem egy “szaknyelvi fogalmat” szerettem volna magyaríttatni. Azt hiszem ez ellen neked sem lehet, nincs is kifogásod, hiszen ezek nem fonetikus átirata teljesen idegen, egy idegen nyelv fonetikus átirata szerinti, és a megértés szempontjából mega a helyes forma hordozza az információt, nem (szükségszerűen) rejt mögöttes tartalmat. nem tudom most hirtelen pontosabban definiálni ag ondolataim, inkább megyek vacsorázni, s aludni. :)

    Jó éjt nektek is!

  24. Teljes mértékben egyet kell értenem yozsi88-al!
    Gorbacsovot se emlegetjük Gorbachev-nek! Egyszer egy csetes beszélgetésemnél is emlegettem a Jak-18-ast, és egy srác ki akart javítani, hogy az Yak. Persze helyre kellett tennem.
    Egyébként meg a Boeing soha nem lesz Bőing, mert kiejtés szerint is inkább Bóing! Fonetikus átírásban ˈboʊ.ɪŋ
    Ez a “bőing” kiejtés valamiért egy nagyon elterjedt tévhit, akárcsak Karthágó és a só!
    Aki nem hiszi, nézze meg ezt a két kis filmecskét:

    Itt 0:17-nél mondják:

    http://www.youtube.com/watch?v=6z6YNgJ6RNE&feature=relmfu

    Itt pedig 1:21-nél

    http://www.youtube.com/watch?v=kPzS2kybBsw&feature=related

    Tisztán hallani, hogy nem “ő”!

  25. Samoth – tegnap vmiért nem láttam már ezt a hszt.
    Na látod, erre jók ezek a viták, még egy illózióval kevesebb :) pedig már 9.9 millió emberke böingként ismerte (bojng magyarítását).
    Amúgy a Gorbachev kifejezésnek nincs jelentősége, mert mi mindig is Gorbacsovnak tudtuk, beszédben írásban egyaránt. Ellenben ha esetleg harmadik világ beli név lenne, és csak világsajtóból ismerhetnénk – lehet az -e végződés terjedt volna el újfent.

    (Jak) Én ott látom a problémát a jelöléseknél hogy az lenne a megoldás hogy magyarul is kiírni, lehetőleg eredeti nyelven, valamint egy jelölésmód ami alapján találni róla (rendelkezésre álló) hiteles információt ld.NATO kód stb. Mindenki számára nyilvánvaló hogy mikor pl.Szu-34 Fullback stb jelölésekről beszélünk elég csúnyán képesek lennének megváltoztatni bármilyen írás külalakját.
    Én is egyetértek Józseffel csak nem tudnék hatékonyabb megoldást mint ami van, hogy angol írásmódot ismerve kereshessek infót a KÖZHÁLÓ-n – ja mert becses magyar anyanyelvünkön nincs /sorok között írnak egymásnak, dugdossák, nem publikus, írástudók kiváltsága, kutatói igazolvánnyal sem etc. – ha már nagyítás:90 után magyar művészvilágot is az elitista bennfenntesség mérgezte meg,sorvasztotta el első körben/ ld. wikipedia ahol alapinfók is kiszerkesztve, hol rendszeresített valami etc.
    Kabáthoz a gombot majd ha lesz háttérinfó , lenne értelme 100%-ban magyarítani is . Amit Yozsi jelzett az egy igény, és jogos is lenne.
    Addig amíg a magyar lakosság nem lesz annyira felnőttnek nyilvánítva, hogy (az usa alkotmányának mintájára) tarthasson önvédelmi fegyvert addig viszont ez nem is lesz vélhetően egy közkeletű téma.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.