Talán még emlékeznek a kedves Olvasók azon október közepi hírünkre, melyben az amerikai Remington M24 mesterlövész-puska modernizációs programjának sikerességéről számoltunk be. Ezen hír végén ejtettünk némi szót a One Shot-ról, mely a jövő mesterlövész-technológiájának kidolgozására indított kezdeményezés volt. Nos, most utóbbi áll a középpontban, ugyanis közreadásra érdemes információk jelentek meg a programról, melyért a Lockheed Martin a felelős.
A program, melyet a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency – Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) irányít és pénzel, 2008-ban indult el a fő csapásirányon, mikor is a Lockheed Martin 9,7 millió dollárt kapott egy prototípus elkészítésére és kipróbálására, méghozzá 18 hónapon belül. Ez sikerült is, az első kültéri tesztekre 2009 decemberében került sor, és az azóta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a One Shot rendszerrel felszerelt fegyverek segítségével a lövészek kétszer olyan gyorsan és sokkal könnyebben álltak rá a célra, valamint négyszeresére növekedett az első lövésből származó telitalálatok száma is.
Ennek köszönhetően a DARPA most további 6,9 millió dollárt juttatott a Lockheed Martin számára a program folytatására. A feladat mostantól az, hogy a meglévő tapasztalatok alapján tovább finomítsák a rendszer, és hogy felkészítsék a technológiát a sorozatgyártásra. Mindemellett ezentúl már a US Army szakértői is bekapcsolódnak a lövészetekbe, hogy saját harctéri tapasztalataikkal is segítsék a gyártó munkáját, így hozva létre egy olyan eszközt, mely tényleg megfelel a katonák igényeinek.
A One Shot egyébként egy lézeres technológián alapuló célzórendszer, melyet a mesterlövész-fegyverekre lehet integrálni. Lényege, hogy a külső környezeti tényezők és a cél adatainak felmérése után képes a lövedék becsapódási helyének pontos meghatározására és jelzésére a lövész számára, így növelve a találati arányt. A mesterlövészek titka idáig is abban rejlett, hogy lövés előtt beszámították a szél sebességét és irányát, a cél távolságát, a páratartalmat, a légnyomást, a hőmérsékletet, az esetleges csapadék befolyásoló hatásait, s csak ezek ismeretében eresztették el a lövedéket. Azonban ez viszonylag sok időbe telik, és a korlátozott emberi képességek miatt rengeteg gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy valaki elboldoguljon a feladattal. A One Shot viszont gyakorlatilag pillanatok alatt képes ezen számítások elvégzésére, ráadásul a változásokra is azonnal reagál.
A technológia egyelőre 1500 méterig hatásos, ezen a távolságon belül képes a pontos célzásra. A lézer és egy kamera segít a cél megjelölésében, valamint a szélirány és –sebesség mérésében, míg további érzékelők végzik a légköri viszonyok beleszámítását a képletbe. A rendszer további előnye, hogy éjjellátóval is rendelkezi, így a lövészek ezentúl már a sötétség beállta után is képesek lesznek a pontos célzásra.
A DARPA és a Lockheed Martin ezen kívül még egy újításon dolgozik, mely a mesterlövészek munkáját könnyítheti meg: a DInGO névre hallgató rendszer egy dinamikus képalkotó irányzék, mely folyamatosan képes éles képet adni a célterületről, természetesen a One Shottal együttműködve.
Na tessék megint a technológia. Ha ezt elkezdik széleskörűen alkalmazni, akkor az lesz, hogy bármilyen katonából lehet majd mesterlövész, aztán meg harci helyzetben 1 hónapos ücsörgés egy sáros gödörben, egy tönkrement, vagy nem használható lézeres kütyüvel nem fog tudni one shot-ot produkálni, jobbik esetben.
Nem lesz mindenkiből mesterlövész emiatt,pl az emberek többsége képtelen 4-5 órát szó szerint mozdulatlanul feküdni bármilyen időjárási körülmények közt.
Hát igen pont erről beszélek, nem csak a puska, felszerelés teszi a mesterlövészt. De lassan oda jutunk, hogy
-márpedig te mesterlövész leszel, nesze itt a XMK-04-M73/91-es Mesterlövész puska hozzáa Lézel távolságmérő, meg a DINGO , meg 1000-nyi high tech szuper modern izé, oszt menj ki terepre és lőd le x-y-t.
-Na de én szakács vagyok.
-Az nem számít csak a felszerelés.
Ugye lehet érezni az iróniát?
Viszont, megfordítva a logikát hihetetlenül hasznos, hogy vészhelyzet esetén a szakács is mesterlövészként funkcionálhat
Némi zavart érzek az erőben. :)
Nem arról van szó, hogy a rendszer a célparaméter kiszámításábam segít? A pontos célzás ugyanúgy a baromira kézpett lövészre hárul.
„Csak” annyi segítséget kap, hogy nem becsli a szelet és mást, hanem pontos adatok alapján korrigál. A rendszer kezelését ugyanúgy meg kell tanítani. A már képzett mesterlövész hatékonyságát javítja. Ettől nem lesz a szakácsból, de még átlagkatonából sem mesterlövész…
Molni: Ha jól tudom nemcsak becsli a szelet, páratartalmat, a föld forgásából adodó modosítást (hogy is hívják fenébe is….) nem csak kiszámolja mennyivel célozz arrébb és kiírja azt hanem a célkeresztet is modosíthatja!!!
Chris: Én nem látom mért baj az, hogy ha az átlagbaka is sokkal pontosabban lőhet, ha ez terjed. 200m fölött már bezony keményen bejátszik a szél, nem válhoz rántod és a megtippelt szél mértékével (hogy csaka szelet említsem…) korrigálsz és lösz, hanem válhoz rántod és lösz.
Mindha dudi tegnapi „fölösleges és drága képesség” monologját hallanám.
ahh eszembe jutott korioli hatás. https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Coriolis_effect
Biztos nagy baj, hogy éles helyzetben nem kell még ezt is kiszámolnod/melletted levőnek.
Molni: Ha jól tudom nemcsak becsli a szelet, páratartalmat, a föld forgásából adodó modosítást (hogy is hívják fenébe is….) nem csak kiszámolja mennyivel célozz arrébb és kiírja azt hanem a célkeresztet is modosíthatja!!!
A fegyvert továbbra is a katona fogja. Hiába látok én egy szép célkeresztet, ha enm tudtom rávinni a fegyvert és elsütés pillanatáig ott tartani. A célzás és tüzelés kivitelezése továbbra is 100%-ban a katona feladata. Gyakorlatilag minimálisan kevesebb ügyesség, jó légzéstechnika, stb. kell hozzá. Kevéséb hagyakszik az ösztöneire és becslésre.
A szélsebesség,légnyomás,páratartalom,távolság mérésére eddig is rendelkezésre álltak műszerek amivel pontosan meg lehetett határozni az értékeket.Miután ez megtörtént,kiszámolták/megnézték egy táblázatban a lőelemeket és a lövész ez alapján korrigált a céltávcsövön.Ez a rendszer ahogy én értem annyiban új,hogy automatikusan számol lőelemeket és helyesbít a céltávcsövön.
molni:
„A fegyvert továbbra is a katona fogja. Hiába látok én egy szép célkeresztet, ha enm tudtom rávinni a fegyvert és elsütés pillanatáig ott tartani.”
őőő és mondtam én azt, hogy nem katona fogja? mutass rá pls.
„Gyakorlatilag minimálisan kevesebb ügyesség, jó légzéstechnika, stb. kell hozzá.”
Az átlagbakának aki tud megfelelően lélegezni… ez a minimális dolog gigantikus segítség.
dudi: kb. Nem kell semmit se táblázatból kikeresni, „csak” lőni. Az lesz az igazán nagy előrelépés majd, ha a gyermekbetegségeit orvosolják és az átlagfegyvereken is megjelenik. Nem 200m lesz az elvárt, hanem hasracsapás szerüen” pl 400m.
Ezeket a fegyvereket és magát a technológiát jóval nagyobb távolságra tervezik mint 200 méter.
A felderítő(mesterlövész)-nek a tüzelés utolsó pillanatáig hajszál pontosan kell a fegyvert célra tartani még az elsütés pillanatában is.1mm elmozdulás igen nagy szórást eredményezhet.Ma a rekord regisztrált kilövési távolság több mint 2km!!!Ezt egy kanadai katona tartja mind a mai napig.
Erre egy szakács aligha képes…Ráadásul ez a rendszer sem fogja rá képessé tenni.
Igen hosszú kiképzési idő kell míg egy katona ilyen teljesítményre képessé vállik ráadásul ösztönös vele született képesség is kell hozzá.
Valami Furlong nevű ipse volt. Azóta már asszem az is megdőlt.
Nekem az egészben az nem tetszik, hogy lassan már a kijelenhetjük, hogy a háborúhoz csak technológia kell. Nagyon személytelenné válik az ilyen vackoktól a hadviselés természetesen nagyvonalakban. Aztán meg jöhetnek a SW klónok, rohamdroidok, a végén pedig Swarciszerű gépek.
Minden esetre ez érdekes hír számomra. Mert ez azt jelenti hogy nincs idő kiképezni elég képzett lövészt, esetleg növelni akarják a lövészharc távolságát.Jellemzően nyílt terepen. (Európában nem biztos hogy működik) Az biztos hogy aki már próbálkozott távoli célra lőni fegyverrel, vagy hasonlóval az szembesült a célzás korrigálásnak nehézségével. És pont ezért a katonai ” pontlövő fegyverek” mások mint a polgáriak. Nem távcsöves puska. És ezt szándékosan írom így. Hiszen a katonai fegyvereken speciális irányzék van, ami a fegyverrel alkalmazott lőszer ballisztikai tulajdonságaira optimalizált szálkereszttel fejezhető ki legjobban, és célja a célkiváltás gyorsítása a pontos lövés érdekében. Erre jó példa a dragunov, ami azért nagyszerű alkotás mert, a meglelő lőszerrel és irányzékkal a rá jellemző lő-távra, egy átlagos katonai is elboldogul. (találatot ér el 400 méterig nem több)
Kérdés kell e nagyobb távolság. Ezek szerint igen. De szerintem a mostani csúcsfegyverek pontossága növelés igazán csak a kezdősebesség drasztikus fokozásával lehetne megoldható, mert a szél nem fúj egyenletesen, és mondjuk 1500 méterig többször is változik a sebessége, és a cikkben felsorolt többi paraméter is, és a lövés után a cél is elmozoghat. És akkor jön az optika kérdése,mert el is kell látni addig, vagy kamera? De ugye azt senki nem gondolja, hogy a harckocsik bonyolult tűzvezető rendszerét, sikerült beintegrálni egy fegyvertávcsőbe.
„Nekem az egészben az nem tetszik, hogy lassan már a kijelenhetjük, hogy a háborúhoz csak technológia kell. Nagyon személytelenné válik az ilyen vackoktól a hadviselés természetesen nagyvonalakban. Aztán meg jöhetnek a SW klónok, rohamdroidok, a végén pedig Swarciszerű gépek.”
Azért az írástudatlan mezítlábas afgánok 50 -es évek technológiáját képviselő AK-47 -esei, RPG -i, aknavetői és a műtrágyabombák mégis megkeserítik a világ legerősebb hadseregének életét.
A fejlettebb fegyverrendszerek kezelése nem feltétlenül egyszerűbb, elég ha az I. vh -s biplánokat összehasonlítjuk a modern katonai repülőgépekkel, és láthatjuk, hogy az emberek képzettségén nagyobb hangsúly van, mint valaha.
Nekem az egészben az nem tetszik, hogy lassan már a kijelenhetjük, hogy a háborúhoz csak technológia kell.
Szerintem ez a kijelentés nagyon nem igaz. Azt sem tudom, hogy hány példával cáfoljam meg. :)
„Nekem az egészben az nem tetszik, hogy lassan már a kijelenhetjük, hogy a háborúhoz csak technológia kell.”
Inkább csak még személytelenebbé válik.
Filléres kütyü a lézerdetektor és a blokkoló is.
Tudjátok páncél vs páncélelhárítás.
Ez is csak megint technológia versenyfutás lesz semmi több ami a hadiipar malmára hajtja a vizet…..
Valaki nem tudja hogy a „lézerblokkoló” hogy működik ? Mert nekem ez nagyon gyanúsnak tűnik. Lehet csak átverés ?