Nem sokat hallottunk mostanában az indiai típusról, maximum a negyedik, limitált szériagyártásban készült példány első repülése kapcsán, most azonban újabb infók kerültek nyilvánosságra.
Augusztus első hetében jön a következő példány, az LSP-5, azonban a típust gyártó HAL (Hindustan Aeronautics Limited) elhintette, hogy a gép már teljesen átdolgozott, új pilótafülkével érkezik, amely „a pilóták álma” lesz. A komfortosabb, „pilótabarát” verziót a típust berepülő 12 tesztpilóta javaslatai alapján dolgozták ki, az eddig is jellemző „glass cockpit” most már NVG-kompatibilis lesz, sőt a hálózatalapú hadviselésre is felkészítették, képes lesz más repülőgépekkel, az AWACS-szel, vagy a földi állomással kapcsolatot teremteni.
A Tejas már évek óta szeli a levegőt, ám nem az indiai hajtóművel, a GTRE GTX-35VS Kaverivel, hanem az amerikai General Electric F404-GE-IN20-as erőforrás segítségével. India szerette volna ellátni saját harci gépét hazai gyártású sugárhajtóművekkel, azonban a Kaveri 1989 óta tartó fejlesztése a mai napig nem fejeződött be. Sőt, nem csak az első széria számára nem készült el, a második adag Tejas is külföldi hajtóművekkel készül majd (750 millió dollárért 99 darab erőforrást vásárolnának). Ezek típusa még nem eldöntött; az amerikai General Electric F414 az EuroJet EJ200-assal verseng.
Az amerikaiak tavaly készültek el az F414 megnövelt teljesítményű változatával, ami teljesen megfelelne az ázsiai ország számára.
Az Eurojet a tolóerő-vektoráló rendszer és az egykristályos technológia átadásával próbálja megnyerni India kegyeit, most újabb adalékkal toldották meg az ajánlatot.
Nemcsak a légierő, hanem a haditengerészet is rendszeresítené a Tejast (bár ez a terv késélen táncol), ám az eltérő verzió miatt módosított hajtóművel kéne ellátni a tengerész altípust, ám az EuroJet egyszerűbb megoldást ajánl. Állításuk szerint mindkét verzióban 100%-ban ugyanaz az EJ200 erőforrás üzemelhetne, csupán a digitális hajtóművezérlő-rendszer szoftverében lenne különbség. Ez a tény sokat egyszerűsítene a légierő és a haditengerészet között a két altípus miatt létrejövő kompatibilitási problémákon.
S hogy melyik erőforrás mellett kötelezi el magát az Indiai Légierő, azt hamarosan megtudjuk, mivel az döntésért felelős ADA (Aeronautical Development Agency) szakemberei befejezték a két erőforrás tesztelését, hamarosan megkezdődnek a tárgyalások.
„Hamarosan elkezdhetjük a tárgyalásokat, várhatóan heteken belül” – nyilatkozta PS Subramanyam, az ADA igazgatója.
„A technikai próbákkal már végeztünk. Úgy gondolom, hogy mindkét cég ajánlata megállja a helyét.”
Mindenesetre csipkedniük kell magukat a döntéssel, hiszen jövő márciusra szolgálatba kell állniuk az első második szériás példányoknak…
egykristályos=blisk technológia???
Mondhatjuk. Tulajdonképpen összefügg a kettő.
„Az egész lapátkoszorút egy nagyon bonyolult háromdimenziós forgácsolási eljárással (blisk, azaz Blade Disk, lapát-lemez technológia) egyetlen titánötvözet-egykristály tömbből alakítják ki, így ez később semmilyen utólagos állítást vagy beszabályozást nem igényel.”
Az egykristályos technológia komoly kémiai cucc, guglizz rá, ha mélyebben érdekel :)
azt tudom mi az a blisk eljárás csak az egykristályos technológiát nem
azért köszi
Üdv!
Mit gondoltok, mennyi lesz a szériapéldányok ára?
És vajon ebből mikor zuhan le az első?XD