Valóban, nem túl régen került terítékre nálunk mind a Bulava, mind pedig a Nerpa, de hát mit is tehetnénk mást, ha új fejlemények vannak, mint sem hogy megírjuk? Igazából kis rövidhírekről van ám csak szó, semmi komolyabb fejleményről nem számolhatunk be ezúttal.

Hétfőn írtunk róla, hogy a tervek szerint haladnak az Akula II-osztályú Nerpa újrakezdett tengeri tesztjei és hogy ezen tesztek első, két hetes szakaszáról befutva, némi módosítások után egyből folytatódnak is a tesztek. Nos, jelenthetjük, hogy a Nerpa kerek egy hétig élvezte Bolsoj Kameny vendégszeretetét és ezen sorok írásakor már minden bizonnyal valahol a Japán-tengerben lubickol. Az Amur hajógyár kapcsolódó nyilatkozata szerint a tesztsorozat második szakasza legalább két hetet fog igénybe venni.

Mint már számtalanszor megírtuk, az idén őszre tervezett hadrendbe állítása után a Nerpa várhatóan azonnal irányt vesz majd India felé, hogy szolgálatának első 10 évét az indiai haditengerészetnél töltse el.

A Bulava esetében még ennél is nyúlfarknyibb, bár lényeges információ látott napvilágot. A július közepén lezajlott Sineva teszteket egy újabb Bulava elfüstölése árnyékolta be az oroszok számára, melynek következtében „lemondott” a fejlesztésért felelős intézet, a Moscow Institute of Thermal Technology (MITT) vezetője, Jurij Szolomonov.

Akkor még nem kötötték a nyilvánosság orrára, mikorra is várható a következő Bulava teszt, ám az orosz Védelmi Minisztérium pénteki sajtónyilatkozata óta már tudni lehet, hogy valamikor augusztus során érdemes lesz figyelni a Fehér-tengeri eseményeket. Ezen információt kiegészítve, biztos, ami biztos alapon ismételten megerősítették, hogy eszük ágában sincs törölni a Bulava programot, annak ellenére sem, hogy a Bulava eddigi tesztjeinek kicsit több mint a fele sikertelen volt.

Ezt azzal az egyébként reális okfejtéssel magyarázták, hogy bár a ráncfelvarráson átesett, harmadik generációs SLBM, az R-29RM (NATO: SS-N-23 Skiff, a bilaterális nevezéktan szerint RSM-54), új nevén R-29RMU Sineva nagyon jól szerepelt és a Delta-IV SSBN-ek teljes átfegyverzése végett nyugodtan aludhatnak a Bulava érkezéséig és széles körű rendszeresítéséig hátrelévő 5-6 évben, azért mégiscsak az RSM-56 (NATO: SS-N-30) Bulava szerepel a hosszútávú tervekben, akármit is javasolgat a Bulava sorsával kapcsolatosan néhány törvényhozó illetve védelmi illetékes. (Korábban írtuk már, hogy hosszabb távon az interkontinentális ballisztikus rakéta vonalon az orosz nukleáris elrettentő erőt a Topol-M és MIRV-esített változata az RS-24, valamint haditengerészeti leszármazottjuk, a Bulava adja majd.)

„Nincs más választásunk – már van egy (Borej-osztályú) tengeralattjárónk, továbbiak vannak építés alatt, így egy új fejlesztési program beindítása nem túl realisztikus” – nyilatkozta a helyettes védelmi miniszter Vlagyimir Popovkin.

A Borej-osztály első egysége, a Jurij Dolgorukij nemrég fejezte be tengeri tesztjeinek első szakaszát, és szintén a közelmúltban a Szevmash nemrég megkezdhette a negyedik Borej építésének előkészítését, így valóban nem lenne túl célravezető egy új rakéta kifejlesztése, melyhez esetleg ráadásul inkompatibilis lenne a Bulava-hoz tervezett indítótubussal…

„Egy tengeralattjáró mintegy 60 milliárd Rubelbe (~ 2 milliárd Dollár) kerül, egy rakéta kifejlesztése pedig mintegy 30 millió Rubelbe – ezek komoly kiadások.” – tette hozzá a miniszterhelyettes. „De ami a leglényegesebb, az a fejlesztésre fordított évek, ugyanis sürgősen le kell cserélnünk a tengeri telepítésű stratégiai arzenálunkat” – fűzte tovább mondandóját Popovkin.