|

Eurofighter a befutó Törökországban?

A legújabb hírek szerint Törökország az F-35-ös programból történő kitaszítása után és némi orosz flörtöt követően a páneurópai típussal lép végül frigyre.

A legfrissebb hírek szerint Ankara nem kevesebb, mint 80 darab Eurofighter Typhoon típusú vadászbombázót vásárolhat. Tenné mindezt azután, hogy kirakták a JSF (Joint Strike Fighter) programból és biztosan nem kap amerikai kormányzati jóváhagyást az F-35 Lightning II vásárlására, még az F-16V Block 70/72 gépekre sem adtak engedélyt, sőt megtagadták a jelenlegi F-16 Fighting Falconok modernizációját is.

A törökök ezután a Szuhoj tervezőiroda termékeivel, konkrétan a Szu-35 és Szu-57 típusokkal szemeztek, de az orosz-ukrán konfliktus miatt ez is dugába dőlt. A francia-török viszony miatt a Dassault Rafale sem jöhet szóba, így más megoldás után kell nézniük.

Itt jön képbe a BAe Systems és a Eurofighter Typhoon. London komolyan dolgozik a páneurópai típus exportján, a török félnek pwdig kapóra jönne a BAe Systemsszel történő kapcsolat, ugyanis partnereket keresnek a TF-X ötödik generációs vadászbombázó kifejlesztését célzó program technológiai támogatásához.

A hírek szerint a britek kétféle ajánlatot is tettek már Ankarának. Az első szerint kész vadászbombázókat szállítanának a „legfejlettebb változatból” (valószínűleg a Tranche 4, de nem lett nevesítve – a szerk.), a másik szerint a törököknél folyna a megrendelt gépek összeszerelése, emellett később a karbantartást is helyben oldhatnák meg. Mindkét esetben a BAE Systems technológiai segítséget is nyújtana a TF-X projekthez.

Amennyiben anyagilag is elfogadható, valószínűleg a hazai gyártást preferálja majd Törökország, mely már eddig is komoly hadiiparral rendelkezett, az F-16-osaik is otthon készültek és az F-35-ös programban is komponensgyártó partnerek voltak.

Törökország egyébként az egyik legnagyobb F-16 Fighting Falcon üzemeltető ország, 1987 és 2012 között összesen 270 darabot állítottak hadrendbe, melyeket, mint fentebb is említettük, otthon gyártottak és/vagy szereltek össze a Turkish Aerospace Industries (TAI) üzemében. Napjainban ebből alig 240 maradt, 30 darab Block 30-as, közel 180 darab Block 40 és 50-es, valamint 30 darab a Block 50+ változatból. A Peace Onyx III program keretében a Block 40 és Block 50 gépek komoly avionikai korszerűsítést kaptak, mellyel kihúzhatják a 2030-as évekig, viszont a Block 30-asokat 2020-as évek végén nyugdíjaznák.

A Falconok mellett továbbra is hadrendben áll a F-4 Phantom II alig 30 példányban (1974 és 1999 között 182 F-4E és 54 RF-4E verzióval rendelkeztek), melyeket 2000 és 2003 között izraeli IAI segítségével modernizáltak: a gépek ELM-2032 radart, új avionikát, korszerű navigációs és kommunikációs rendszereket kaptak, valamint integrálták fedélzetükre az ELL-8233 külső függesztésű zavarórendszert és a Popeye 1 rakétát. A ráncfelvarrást követően az új változat típusjele F-4E/2020 ‘Terminator’ lett. Az éles hadműveletekben is használt típust várhatóan az évtized végéig szintén kivonják.