Azt már minden rendes HTKA-olvasó tudja, hogy Nagy-Britanniában bizony igencsak nagy zűr van a honvédelmi költségvetés terén, s hogy ennek legnagyobb vesztese a Brit Királyi Légierő lesz. Mindennek a tetejében pedig most egy elemző kifejezetten csúnya jövőképet vázolt fel mind az Egyesült Királyság, mint pedig a NATO számára – szerinte ugyanis a jelenlegi brit haderőreformok és a velük együtt járó költségcsökkentések az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének végéhez vezethetnek.
A 20. század második felében, tehát a NATO fennállásának idejében a nyugati világ vezető hatalma egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok volt. Ennek legfőbb szövetségeseként pedig mindig is Nagy-Britannia igyekezett tetszelegni, ami sikerült is neki. Ez a bevett „rendszer” még a Szovjetunió felbomlása és a kétpólusú világrend megszűnése után is működött: a közel-keleti háborúk során a NATO-erők gerincét jelentő amerikaiak után mindig is a britek voltak a másodikak, s a legfőbb döntéseket általában ők ketten hozták meg; egyszóval különösen jó szövetségesi viszonyt ápoltak egymással.
A fenti idill fenntartásához azonban elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a brit haderő mindig a toppon legyen. Bár mennyiségileg soha nem érhetett az amerikai hadigépezet nyomába, azért az Egyesült Királyság mindig is törekedett rá, hogy a lehető legpotensebb arzenált vonultassa fel minden téren. No, és mi kell ahhoz, hogy létrehozzunk és fenntartsunk egy modern haderőt? Természetesen sok-sok pénz. Csakhogy most, a 21. század elején Nagy-Britannia komoly gazdasági megszorításoknak néz elébe, amik komolya érintik a fegyveres erőket is, így Őfelsége már korántsem tudhat magáénak olyan haderőt, mint a régi szép időkben.
A legfrissebb hírek szerint a brit védelmi költségvetést 10-15 százalékkal csökkentik, így az a GDP 2%-a alá csökken majd, ami nem éri el a minimálisan megkívánt stratégiai küszöbértéket. Ez egyben azt is jelenti, hogy több beszerzési és modernizációs program sem valósul majd meg: a nukleáris csapásmérő erő korszerűsítése (ez nagyrészt a tengeralattjáró-flotta fejlesztését jelenti), a két új repülőgép-hordozó beszerzése (szakértők szerint van rá esély, hogy mindkét példány építését törlik), az F-35-flotta kiépítése (jóval kevesebbet vásárolnak majd a JSF-ből az eredetileg tervezettnél), és még lehetne sorolni. Mindazonáltal az afganisztáni szerepvállalás mértékét nemhogy csökkenteni nem akarják, de még növelik is, ami jelen helyzetben erősen logikátlan döntésnek tűnik.
Ebben a helyzetben pedig miért lenne érdeke az USA-nak, hogy továbbra is fenntartsa különleges kapcsolatait Nagy-Britanniával? – tette fel a kérdést Daniel Goure, PhD, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte a mostani folyamatok ahhoz vezethetnek, hogy az Egyesült Királyság elvesztheti képességét arra, hogy megvédje önmagát egy külső támadástól, és hasonló helyzetbe kerülhetnek az európai NATO-tagállamok is, ugyanis máshol is nagymértékű védelmi költségvetési csökkentések folynak. Goure szerint Európa hamarosan nem fogja tudni megvédeni magát, s az Egyesült Államokra hárul majd az egész NATO önvédelmének biztosítása, amit nem fog tudni vállalni, mivel saját magával kell majd törődnie ilyen téren. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megszűnik létezni.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy már Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter is felszólalt az ügyben. Gates figyelmeztetett, hogy ha az európai NATO-tagállamok csökkentik a védelmi kiadásokat, akkor „a csekket az Egyesült Államoknak kell majd befizetnie helyettük”, amit nem fog vállalni. Clinton pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész szövetség abból a felvetésből indult ki, és arra alapozta egész eddig működését, hogy minden tagállam megfelelő arányban vegye ki a részét a hadi kiadásokból, így hozva létre a közös védelmi rendszert.
„A NATO addig tartható fent, ameddig a tagállamok mindegyike képes a megfelelő mértékben hozzájárulni a védelemhez kellő katonai erővel. Nagy-Britannia mindig is az európai elszántság és szándék szimbóluma volt ezt illetően, és képviselte azt a hajlandóságot, hogy az Egyesült Államok mellett az Öreg Kontinens is hozzájáruljon a szövetség hadi potenciáljához. A jelenlegi haderőreformok ennek a szisztémának a végét jelenthetik, és végül a NATO széteséséhez is vezethetnek.” – foglalta össze mondandóját Goure.
