|

A RAF lesz a legnagyobb vesztes?

Hogy igen nagy a zűr Angliában a védelmi erő anyagi helyzete körül (is) az már jó ideje nem titok, szépen kibontakoztak részletek az elmúlt időkben. A küszöbön álló masszív megszorítási csomag végső tartalmának hivatalos bejelentését október végére ígérték a britek.

David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön egyeztetett Liam Fox védelmi miniszterrel a Strategic Defence and Security Review részleteivel kapcsolatban. A vélhetően már meglehetősen végleges állapotú dokumentum értelmében úgy tűnik a RAF lesz a megszorítások legnagyobb vesztese.

Azt már korábban is pedzegették, hogy a mintegy 130 gépes Tornado GR4 és GR4A gépparknak elég keményen odavágnak és hogy a Tornado századok között nagy ritkítás lesz, azt a mostani tárgyalásról kiszivárgott értesülések is alátámasztani látszanak. Ezen, természetesen nem megerősített értesülések szerint a RAF egyben több bázisának is búcsút inthet majd.

A szárazföldi erők kapcsán ugyan a szintén korábbi híreszteléseknek megfelelően csökkentések várhatóak a páncélos és tüzérségi alakulatok körében, azonban állítólag sikerült cirka 20 000 pozíciót megtartani a fegyvernemnél overall.

A Royal Navy a szeptember elejei rémhírekkel ellentétben elviekben mégiscsak biztonságban tudhatja mindkét Queen Elizabeth-osztályú hordozóját és az atom-tengeralattjárókat is békén hagyják. Ellenben négy Type 23-as fregattnak állítólag annyi és persze az F-35B beszerzés is várhatóan megnyirbálásra kerül. (A leendő HMS Prince of Wales módosított feladatkörének fényében ez persze várható volt.)

19 hozzászólás “A RAF lesz a legnagyobb vesztes?”

  1. Nálunk a Royal Military Acadamy-n tanuló Brit vendégdiákok azt mondták hogy a politikai vezetés a RAF-nak kerek perec kijelentette hogy a Typhoon ok mellett csak egy harcigép típust hajlandó „elviselni” így válasszanak hogy Tornádó vagy Harier.

  2. Én annyira nem csodálkozom a megszorításokon. Az ország méreteihez, és jelenlegi minimális ambícióihoz túlságosan nagy légiflottát tart üzemben, ráadásnak drága európai típusokból.
    A flottát viszont komoly karcsúsítás nem éri, tehát nem ment el a politikusok esze. Az hogy a 13 Type 23 közül a 4 legrosszabb állapotban levőt kivonják felújítás helyett, annyira nem tűnik nagy érvágásnak, főleg, hogy 3-at 2006-2007-ben már lepasszoltak Chillének. Bármerről is nézzük ez a kis hajó, szinte semmiben sem felel meg a kor követelményeinek, a szovjet tengok ellen tervezték, 0 multi role, képesség, 2021-től érkezik az úl Type 26, átalakítása a 23-nak pedig annyiba kerülne, mint egy vadonat új Type 45 romboló.
    Szvsz ideje Angliára úgy tekinteni, ami: egy európai közép-hatalom, ami a saját közvetlen térségében sem tud már vezető szerepre törni, és nem is akar.

  3. „2021-től érkezik az úl Type 26, átalakítása a 23-nak pedig annyiba kerülne, mint egy vadonat új Type 45 romboló.”

    Én emiatt a 2010-2017-18 as rés miatt aggódom. Jelek szerint ebben az időszakban főleg közpén végén lesznek a nyugati országok a leggyengébbek míg a keletiek orba szájba fegyverkeznek.

    A Britekkel kapcsolatban van egy érdekes fejlemény. Bár sport területén a „Commonwealth” az az NEMZETKÖZÖSSÉ tehát a volt Brit gyarmati országok közössége mindíg is működött de sem a politikai sem a gazdasági sem a katonai területen ez a 80 as évek végére gyakorlatilag nullára redukálódott. A felek egyszerűen elhidegültek egymástól mindenki másnál találta meg a fontos barátot. Jelemzően mindegyik az USA-nál. Most hogy az USA kezd leépülni így érdekes módon ezen országok elkezdtek közeledni újra. Kanada Ausztráli Nagy Britania egyre több gyakorlatot tart közösen és egyre több hang hallatszik arról hogy ezen kapcsolatokat melyek „természetes módon vannak jelen minden országban” még erősebbé szorosabbá kell tenni. A nagy kérdés itt is India mert nem tudni hogy india mit akar. Az USA val barátkozni, a Nemzetközösséggel vagy éppen önnálloskodni akar.

  4. Kuruc 71 jó hír német földről. Merkel kijelentette hogy a multikulturális Németország elképzelése megbukott.

    Németországnak szüksége szüksége bevándorlókra de csak is jól képzett munka erőre.

    Ha gonosz akarok lenni nekünk magyaroknak az ami nekik óriási probléma azért nem az.
    Mostani tendenciák mellett a jó képzett magyar munka vállalók majd minden hova megy majd csak itt ne kelljen maradnia.

  5. Laci :

    „A tény viszont az,hogy anglia,már tényleg nem az,mint ami eddig volt.Már nem a világot befolyásolni tudó nagyhatalom,hanem egy csendesebb viszafogotabb hatalom.Ami azért harapni még tud.”

    Anglia szuperhatalmi pozíciója már az amerikai függetlenségi háború elvesztésével bomlásnak indult a 18. század végén, de meglátásom szerint teljesen a 20. századi közepi függetlenedési hullám vetett neki véget.

    A legfőbb törekvése jelenleg, hogy az USA mögé beállva részesülhessen annak szuperhatalmi pozíciójából, de az egypólusú világrend változása erre a felállásra is kihat.

    Y

  6. „A legfőbb törekvése jelenleg, hogy az USA mögé beállva részesülhessen annak szuperhatalmi pozíciójából, de az egypólusú világrend változása erre a felállásra is kihat.”

    Magyarul méginkább mennek lefelé…
    Hát régen csillogott már a brit korona.

  7. ” Anglia szuperhatalmi pozíciója már az amerikai függetlenségi háború elvesztésével bomlásnak indult a 18. század végén, de meglátásom szerint teljesen a 20. századi közepi függetlenedési hullám vetett neki véget.”

    A 19. században épült ki a Brit Birodalom. Bomlásnak indult volna? A napóleoni háborúk után még nyomasztóbb volt kizárólagos tengeri hatalma mint az előtt. Kihívó csak később jött. És aki uralta a tengereket, az uralta a világot! Tehát semmiféle bomlás nem volt még az időtájt. A pénzvilág központja volt az első világháborúig. A második ipari forradalom alatt kialakuló vegyi és nehéziparban tény hogy lemaradt. De ez annyira nem játszik mint sokan gondolják, hisz megvolt az a lehetősége hogy kitérjen a verseny elől a birodalomépítésbe. Mellesleg a legnagyobb tőkeexportáló volt.
    Tehát én ezt nem nevezném a hanyatlás jelének.

  8. Anglia a nyugati pénzvilág valódi központja mai napig – a londoni Crown fontosabb, mint a Wall Street! London a mai napig ügyesen manőverezi a valutáját az euró és a dollár ellenében – de ezzel minden pozitívum ki is merült.
    Nagy-Britannia valós ipari termelése gyakorlatilag nulla. A gazdaság a szolgáltatóiparra és a hatalmas pénzügyi spekulációkra épül – ebből pedig nemhogy szuperhatalmi, de még nagyhatalmi státuszt sem lehet fenntartani.
    Londonnak szembe kellett néznie azzal, hogy már Európában sem az első – katonai téren a franciák, gazdaságilag pedig a németek utasítják maguk mögé.
    A legutóbbi francia-német-orosz tárgyalásokat követően immár London is siet Moszkvába – kipuhatolni a helyzetet. Ugyanis Párizs, Berlin és Moszkva immár az európai biztonsági és gazdasági együttműködés jövőjéről és új struktúrák kiépítéséről tárgyal – nem kevés fejfájást okozva Washingtonnak sem, aki a NATO végleges felhígításától tart.

    M

  9. A briteknek lesz a legerősebb hadsereg a jövőben itt Európában márt csak azért is mert ott lesznek az f-35-ösök aminek nincs ellenfele.
    És még ezek mellet lesz még vagy 180 db tájfun .
    És az f-35-ösnek nem is lesz ellenfele még vagy 15-évig ha nem születik a nagy német-francia együttműködéssel valami.

  10. Roni ez nem olyan biztos.

    Lehet hogy lesz F-35 ez csak egy fegyver rendszer mi van a többivel.

    Tegyük hozzá amennyire jó az oroszoknak hogy francia technikát vehetnek ha nekik nincs jobb ez annyira jó a franciáknak is.

    Németek is erre döbbentek rá.
    Ma a franciák orosz kapcsolata a hadiparuknak jelentős többletet bevételt ad.

  11. ” Szerintem Anglia akkor vesztette el nagyhatalmi pozícióját amikor a gyarmatok függetlenek lettek,mert Anglia önmagában gazdaságilag sosem volt szuperhatalom ellentétben a Brit Birodalommal. ”

    Hogy sosem volt szuperhatalom önmagában? Ezt vitatnám. A napóleoni háborúk után a világ műhelye volt az a kis szigetecske, és még ekkor a gyarmatok sem játszottak akkora szerepet. És a gyarmatok abban sem játszottak szerepet mikor jól orbaverték az oroszokat a Krímben.