Azt már egy ideje tudni lehet, hogy Angliában egyre kevesebb pénz jut a védelmi kiadásokra. Ez még nem is lenne akkora gond – hisz sok más országban is így van – ,ha nem lenne jó pár olyan dolog, amire komoly pénzeket kéne költeni.
Gordon Brown miniszterelnök nemrég Afganisztánban járt, hogy megnézze, mit is csinálnak katonái tulajdon képen. Visszatérte után nem sokkal be is jelentett egy védelmi költségvetési reformot, melynek célja, hogy a hadsereg költségvetési hiányának csökkentése mellett a jelenleginél jobban támogassák az afganisztáni missziót. Mondanunk sem kell, hogy ez utóbbi biztosan nem lesz a brit adófizetők ínyére.
Említett reform keretében elég sok minden fog történni: átszervezések, leépítések, típus-kivonások és beszerzések is. Előbbiek értelemszerűen az otthon állomásozó egységeket érintik majd, utóbbiakból pedig a külföldön tartózkodók profitálhatnak majd. Furcsa világot élünk, na.
Brown még afganisztáni tartózkodása alatt kijelentette azt, amit mi már elég régóta tudunk: a brit csapatok krónikus helikopterhiánnyal küszködnek. Ennek megszüntetésére – na jó, inkább csak enyhítésére – született meg a Védelmi Minisztérium nem kevés vitával járó döntése, melynek értelmében 22 darab CH-47 Chinook helikoptert rendelnek a Boeing cégtől. Az első gépek 2012-ben gördülhetnek majd le a gyártósorról, és még abban az évben szolgálatba is állhatnak. Velük kiegészülve 70 darabosra duzzad majd az Egyesült Királyság Chinook-flottája. A Védelmi Minisztérium szóvivője szerint még nem döntötték el pontosan, hogy a megvásárolt modellek milyen változatúak lesznek, vagyis mennyi, saját igények alapján történő módosítást hajtsanak végre a sima „F” variánson.
Az új „kávédarálóknak” természetesen örülnek a hadseregnél, ennek ellenére a döntés sok kritikát kapott. Főleg azt bírálták, hogy miért csak most kerültek beszerzésre a gépek, mikor már nagyon-nagyon kellettek, és miért nem korábban. Így ugyanis csak 2013-ra kerülhetnek Afganisztánba, addigra pedig rengeteget változhat a helyzet, és a katonáknak még három évig kell a jelenlegi állapotok közepette harcolniuk.
A jelenleg 48 gépet számláló Chinook-flotta egyébként idén szeptemberben egy 408 millió fontos program keretében modernizálódik a Thales cég segítségével.
A brit szárazföldi erők helikopterek tekintetében hosszú távon két típussal számolnak, már ami a szállító feladatokat illeti. A Chinook mellett az Eurocopter Puma üzemeltetése biztosított. A hírek szerint 2020-ig több lépcsőben korszerűsíteni is fogják a flottát, így biztosítva a kor követelményeinek megfelelő képességeket.
A helikopterek mellett felmerült további C-17 Globemaster III szállítógépek beszerzése is, ez azonban nem új keletű dolog, november végén mi is megírtuk, hogy Nagy-Britannia tárgyalásokat folytat a Boeing vállalattal ez ügyben.
Ami miatt viszont lehet ráncolni a szemöldököket odaát, az a merevszárnyú repülőgépek számának csökkentése. Ebben a legkomolyabban a Harrier Gr9 flotta az érintett, ugyanis az előre tervezettnél hamarabb fognak megszabadulni a típustól. Ez pedig magával vonja a gépek jelenlegi bázisának, Cottesmore-nak a bezárását is.
A Tornado vadász és csapásmérő változataival repülő századok közül is lesznek olyanok, melyek vagy megszűnnek, vagy csak jelentős létszámleépítésen esnek majd át. Nagy érvágás lesz a RAF-nak, az biztos, legalábbis addig, amíg az Eurofighter Typhoon-ok nem lesznek képesek maradéktalanul ellátni a légtérvédelem mellett a csapásmérő feladatokat is. A Nimrod légtérellenőrzők számát is csökkenteni szeretnék, ami szintén fájó veszteséggel jár majd.
A reform kapcsán nyilatkozott John Muxworthy, a Royal Navy ex-parancsnoka is. Mondandóját érdemes átgondolni, ugyanis érdekes dolgokat mondott.
„Ezek a döntések, melyek jelentősen érintik védelmi képességeinket, elhamarkodottak és nagyon átgondolatlanok. Amíg az afganisztáni küldetésre egyre többet költenek, addig a hazai egységektől folyamatosan megvonják a támogatásokat. Ez később fogja majd megbosszulni magát. Mert annak ellenére, hogy jelenleg Afganisztán kapja a legnagyobb figyelmet, a nemzetvédelmi érdekek szempontjából nem túlzottan fontos. Az ottani lázadók elleni harc nem fontos számunkra. A mostani katonapolitika folytatása azt eredményezi, hogy haderőnk elveszti képességét egy hagyományos háború megvívására.”
