|

Repülőgép-hordozót kínálnak Indiának az angolok is?

A napokban az Australian Defence Magazine hozta le elsőként, miszerint a BAE Systems a malajziai LIMA-2019 védelmi szakkiállításon a Queen Elizabeth repülőgép-hordozó indiai igényekre átszabott változatát ajánlotta fel az Indiai Haditengerészet meghívott tagjai számára.

A The Telegraph értesülései szerint a BAE megerősítette, miszerint az utóbbi időben több indiai delegációt is fogadtak, többek között egy olyat, akik a 2. Queen Elizabeth osztályú hordozó, az HMS Prince of Wales építését szemlélték meg Skóciában. (Megemlítendő, hogy cirka 1 évtizede, mikor az angolok költségvetési okokból nagyon gondolkodtak azon, hogy kell-e nekik a 2. Quuen Elizabeth osztályú repülőgép-hordozó, akkor annak eladása kapcsán meg lett környékezve India is.)

Az értesülések alapján az angol székhelyű védelmi óriás hajlandó lenne a Royal Navy által hosszas kínlódás után végül csak sáncos változatban megrendelt hordozó osztályt CATOBAR kiépítésben, azaz katapultos rendszerrel kínálni India számára.

Ismert lehet, hogy a saját építésű repülőgép-hordozók “versenyében” India régóta futtatja saját programját, azonban riválisával, Kínával szemben egyértelmű lemaradásban van, hiszen csak jövőre kerülhet átadásra a haditengerészet számára az első hazai építésű hordozó, a 40 000 tonna körüli vízkiszorítású INS Vikrant. A 10 évvel ezelőtt elkezdett építésű hordozó a várhatóan 2020 elején megkezdődő tengeri tesztek lezárását követően, 2021-ben állna hadrendbe az Oroszországtól beszerzett és átalakíttatott ex-Baku, avagy az INS Vikramaditya mellett.

A 2009-ben elkezdett építésű Vikrant India első hazai építésű repülőgép-hordozója lesz. Ez a fotó még 2015 nyarán készült a 2020 vége felé tervezett hadrendbe állítású hordozóról.

A következő repülőgép-hordozójuk kapcsán továbbra is az a legbiztosabb pont, hogy az INS Vishal nevet kapja majd és a már ún. szuperhordozó kategóriás hajó lenne. Viszont tavaly decemberi indiai nyilatkozat alapján a 65 000 tonnásra tervezett INS Vishal építésének megkezdésére éveket kell még várni – akkor úgy nyilatkoztak, hogy a hajógyár 3 éven belül megkezdheti a munkálatokat az új hordozón.

Repülőgép-hordozót, még konkrétabban ún. szuperhordozót tervezni nem könnyű. Utóbbiban leginkább csak az Egyesült Államoknak van tapasztalata – illetve részben a repülőgép-hordozók fejlődéséhez anno nagyon sokat hozzátevő angoloknak. Nem meglepő módon 2015-ben India külhoni segítséget kért a 65 000 tonna vízkiszorítás környékére tervezett Vishal tervezési munkálataihoz. A Jane’s akkori értesülései alapján az angol BAE Systems, a francia DCNS, az amerikai Lockheed Martin és az orosz állami exportvállalat a Roszoboronexport lett megkeresve.

Az oroszok részéről azóta egy komplett szuper-hordozóra, az amerikai hordozókkal papíron egy ligás, de egy példányban sem létező Project 23000E Stormra érkezett ajánlat. Ha a mostani értesülések igazak, akkor hasonlóképpen jártak el az angolok is – annyi lényegi különbséggel, hogy ők egy már 2 példányban létező hajóigény esetén akár jelentősebben is módosított változata kapcsán tettek ajánlatot.

Az HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozó érkezése Gibraltárba.

Fórum hozzászólások

  • gacsat
    Valamiért a startrakétás indítást hanyagolják. Talán túl veszélyes.
    Nem hanyagolják. Tök jól működik az - ott, ahol van értelme (robotrepülőgépek, rakéták indításánál :D )
  • Cifu
    Nem hanyagolják. Tök jól működik az - ott, ahol van értelme (robotrepülőgépek, rakéták indításánál :D )
    Miért nincs értelme, egy teletankolt és telepakolt Szuhojt erőből felnyomni az égre?
  • gacsat
    Valamiért a startrakétás indítást hanyagolják. Talán túl veszélyes.
    Cifu
    Nem hanyagolják. Tök jól működik az - ott, ahol van értelme (robotrepülőgépek, rakéták indításánál :D )
    gacsat
    Miért nincs értelme, egy teletankolt és telepakolt Szuhojt erőből felnyomni az égre?
    • Egy normális üzem esetén néhány hónap alatt több ezer felszállást hajtasz végre. Hol tárolnál annyi startrakétát? Nem praktikus.
    • Ha meg valami oknál fogva egyik rakéta hibás nagyon cuki kis sebességen nagy tolóerő asszimmetriával repülni.
    • Hol lenne ezek rögzítési pontja?
    A Szuhoj túl nagy. Ennyi a baj. A MiG-29K csapásmérő konfigban pótossal is fel tud szállni. Akkor meg hova és minek?
  • molnibalage
    • Egy normális üzem esetén néhány hónap alatt több ezer felszállást hajtasz végre. Hol tárolnál annyi startrakétát? Nem praktikus.
    • Ha meg valami oknál fogva egyik rakéta hibás nagyon cuki kis sebességen nagy tolóerő asszimmetriával repülni.
    • Hol lenne ezek rögzítési pontja?
    A Szuhoj túl nagy. Ennyi a baj. A MiG-29K csapásmérő konfigban pótossal is fel tud szállni. Akkor meg hova és minek?

    Vagy a hajó kicsi bár meg merem kockáztatni,hogy egy Nimitz méretű sáncos hajóról sem szállna fel csapásmérő konfiggal.
  • gacsat
    Miért nincs értelme, egy teletankolt és telepakolt Szuhojt erőből felnyomni az égre?
    Igen, csak éppen a sárkányon valahol keresni kéne rögzítési pontokat - úgy, hogy ne tépje azt szét a nagy erőhatás.
    Igen, csak ha valamelyik rakétával gond van, akkor elég csúnya vége lehet (a gyorsítórakétás nagyobb rakétákat se véletlenül rakják külön-külön konténerbe, lásd még nemrég a német fregatt SM-2 indítási zűrjét).
    Igen, de minden egyes indításhoz akkor gyorsítórakéta fog kelleni.

    Anno használták kísérletképpen, például a Lockheed P-2C Neptune esetében hordófedélzeti indításhoz - nem volt túl bizalomgerjesztő:

    [​IMG]

    Senki sem erőlteti a használatát - érthető okokból tehát...
  • Cifu
    Igen, csak éppen a sárkányon valahol keresni kéne rögzítési pontokat - úgy, hogy ne tépje azt szét a nagy erőhatás.
    Igen, csak ha valamelyik rakétával gond van, akkor elég csúnya vége lehet (a gyorsítórakétás nagyobb rakétákat se véletlenül rakják külön-külön konténerbe, lásd még nemrég a német fregatt SM-2 indítási zűrjét).
    Igen, de minden egyes indításhoz akkor gyorsítórakéta fog kelleni.
    Anno használták kísérletképpen, például a Lockheed P-2C Neptune esetében hordófedélzeti indításhoz - nem volt túl bizalomgerjesztő:

    [​IMG]

    Senki sem erőlteti a használatát - érthető okokból tehát...
    Ugyanezt feltételeztem én is: túl veszélyes.
  • Csak egy kis adalék miért is lett olyan a QE mint milyen.
    A Brit védelmi költségvetés alakulása...folyamatosan csökkenő költségvetés mellett akartak újra hordozót építeni.
    Olyan is lett..
    [​IMG]
  • rudi
    Csak egy kis adalék miért is lett olyan a QE mint milyen.
    A Brit védelmi költségvetés alakulása...folyamatosan csökkenő költségvetés mellett akartak újra hordozót építeni.
    Olyan is lett..
    [​IMG]
    Ok, és a GDP meg hány százalékkal nőtt? Meg az egész haderő mérete is csökkent. Én komolyabb hatásként látom azt, hogy balfékek voltak. Mint a EF Ty. és nem kell gépágyú baszakodás. Lásd kék keretes írás a HTÖ-ben.
  • 1952-ben a GDP 10 %-a ment a haderőre? Az igen (Az 50-es években azt hiszem nálunk is valami 10-20 % volt az arány). Nem csoda, hogy még kajajegyet osztogattak.
  • arbalest
    1952-ben a GDP 10 %-a ment a haderőre? Az igen (Az 50-es években azt hiszem nálunk is valami 10-20 % volt az arány). Nem csoda, hogy még kajajegyet osztogattak.
    Volt az 40 is.
  • Amikor a déli bunkereket építették Tito ellen akkor kb az 1/3-a ment el rá. Sosem készült el, de legalább a hatvanas-hetvenes évektől már lehetett építési anyagot, vasat lopni belőlük. Mivel nem tudom, hogy mikor évül el a robbanóanyaggal való visszaélés, erről többet nem mondok... Na meg ez itt off is..

Ugrás a fórum topichoz