A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
A „gunship” piacra szeretne betörni az indonéz PT Dirgantara (PTDI) vállalat. A saját maguk által gyártott CN-235-öst véve alapul hoznák létre a legkisebb méretű, oldalra tüzelő támadógépet. Legfontosabb módosításként beszerelik a nyugdíjazott A-4H támadógépekről megörökölt 30 milliméteres űrméretű DEFA 553 gépágyút a törzs bal oldalába. Az 1200 lövedék/perc tűzgyorsaságú fegyverből 810 m/s kezdősebességgel indulnak a lövedékek, melyek pontos célba juttatásához elektro-optikai célzórendszert is terveznek. Az első, demonstrátor szerepet betöltő példányon további eltérés lesz, hogy az újabb General Electric CT7-7 gázturbinás légcsavaros erőforrás helyett annak újabb verzióját, a CT7-9-et kapja, az üzemanyag hatékonyság további javítása érdekében pedig winglet-ekkel is ellátják. A típus célközönségének a közel-keleti, afrikai, valamint a közép- és dél-amerikai országokat szánják.
Emlékező fémekkel forradalmasítaná a repülőipart a NASA. A technológia lényege, hogy az anyagok képesek az alakváltozásra, azonban egy bizonyos hőmérsékleten visszanyerik az eredeti formájukat és méretüket. A NASA két kutatóközpontja, a Glenn Research Center, az Armstrong Flight Research Center, valamint a Boeing közösen egy F/A-18-as külső szárnyszekciójának emlékező fémekkel való mozgatásával kísérletezett. Terveztek és készítettek egy 565 Nm-es nyomaték kifejtésére képes aktuátort, melyben elektromos fűtőszálakkal teszik lehetővé, hogy a megközelítőleg 136 kilogrammos szárny akár 90 fokot is forduljon. A videóban két kezdő pozíciót is kipróbáltak, 0 és -45 fokról is működött a rendszer. A céljuk nem csupán az, hogy lecseréljék a haditengerészeti repülőgépek jelenlegi szárnymozgató mechanizmusait, hanem hogy olyen légi járműveket hozzanak létre, melyeknek szárnya akár repülés közben is fel, illetve lehajtható, így növelve javítja a gép stabilitását, irányíthatóságát és több repülési képességét.
A sikeres teszt után a következő lépés, hogy olyan aktuátort hozzanak létre, mely 20 000 inch font, azaz 2260 Nm nyomaték kifejtésére képes.
Repülőbiztonsági szempontból fontos fejlesztést kap az F-35-höz tervezett sisakkijelző. Technikai különlegessége a rendszernek, hogy egy zöld villogás érzékelhető a 3. generációs HMD-ben (Helmet Mounted Display) alkalmazott LED-nek köszönhetően. Ez viszont veszélyezteti az éjszakai leszállást egy repülőgép-hordozóra, emiatt jelenleg korlátozva vannak az ilyen műveletek. A megoldást az OLED technológia jelenti, melynek bevezetésével kiküszöbölhető ez a működési rendellenesség.
Algéria ismét MiG-29-esek vásárlásáról tárgyal Oroszországgal. 14 darab M/M2 variánsú példányról szólnak a hírek. Az afrikai állam egyszer már pórul járt a típus korábbi verziójával, 2006-ban rendeltek új gyártású MiG-29SzMT gépeket, azonban részben használt, felújított példányokat szállított le a Rosoboronexport. A vadászbombázókat visszaküldték, és az Orosz Légierő akkor legmodernebb MiG-29-eseiként állhattak szolgálatba.
Az Amerikai Légierő képeket hozott nyilvánosságra, melyen a világ egyetlen bombák hordozására és oldására képes MC-130P szerepel, GBU-39 SDB 113 kilogrammos irányított ejtőlőszerekkel a szárnyra alatt.
208 millió dolláros szerződést kapott a Boeing az F-15 Legion Pod újabb szériájának gyártására. A munka elvégzésének határideje 2020. november 30.
A Changcun repülőnap alakalmával egy J-10B vadászbombázót YJ91-es rakétával a szárnya alatt kaptak lencsevégre. A fegyvert a híresztelések szerint radargyilkos szerepkörre fejlesztették.
Újabb lépéssel került közelebb Törökország az F-35-ös rendszeresítése felé, augusztus 29-én első alkalommal repült török pilóta a típuson. Az első 5. generációs vadászbombázójukat június végén kapták kézhez, júliusban pedig a Pentagon számolt be róla, hogy Arizonában folyamatban van a karbantartók és a pilóták képzése. Ennek ellenére jelenleg szünetel a gépek átadása, a Trump adminisztráció a török Sz-400 beszerzés, és egy terrorcselekményekkel összekötött amerikai állampolgár török állami szervek általi letartóztatása miatt döntött így.
És végül zárjunk a múlt héten történt gépveszteségekkel: A Görög Légierő T-2 Buckeye gépe augusztus 28-án szenvedett balesetet Spártától 7 mérföldre, azaz kb. 11 kilométerre északra, helyi idő szerint reggel 8:50-kor. Mindkét pilóta katapultált, ám egyikük életét vesztette.
Két nappal korábban elvesztette egyik F-5F Tiger II repülőgépét az Iráni Légierő. Technikai hiba okozta a gépveszteséget, a pilóta sajnos itt sem élte túl a balesetet.
A Pakisztáni Haditengerészet sem úszta meg gépveszteség nélkül a múlt hetet, augusztus utolsó napján az Arab-tengerbe csapódott egy Sea King helikopterük. A fedélzeten heten tartózkodtak, közülük háromnak sikerült kimenekülnie a roncsokból, egy ember elhunyt, a maradék hármat pedig továbbra is keresik.