|

Jelentés az F-22 gyártósor újraindításáról

A Lockheed Martin F-22A Raptor gyártásának befejeződése óta időnként visszatérő téma, hogy vajon van-e értelme újrakezdeni az 5. generációs típus gyártását. Legutóbb 2016 tavaszán rebbentek fel ez ügyben hírek, mikor is publikussá vállt, hogy a 2017-es nemzeti védelmi felhatalmazási törvényben (National Defense Authorization Act – NDAA) szerepel az F-22 Raptor gyártásának újraindításával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. Az akkori hírek szerint a Pentagon és az USAF egyaránt érdeklő a téma kapcsán.

Az utolsó F-22 Raptor Lockheed Martin,

A törvényhozás illetékesei által tavaly megrendelt titkosított jelentés képviselőházi források alapján pár napja landolt a Képviselőház fegyveres erőket felügyelő bizottsága (House Armed Services Committee) előtt.

Mint arról akkoriban mi is beszámoltunk a Raptor gyártásának befejeztével a Lockheed Martin lekonzerválta a gyártósor összetevő elemeit  – részben bízva az újraindításban, részben pedig egy jövőbeni üzemidő hosszabbításra gondolva. Ez a része tehát úgymond rendezett a dolognak. A költségek persze kérdésesek.

Az utolsó Raptor is elhagyta az összeszerelő sort. Lockheed Martin,

Fórum hozzászólások

  • arcas
    "A kérdés az, hogy akkor elspoilerezzem az írásom több oldalát megint vagy sem..."

    Hátperszehogy :)
    Basszus 12 oldal sok ábrával. Sajnos várnotok kell. :)
  • dudi
    A mai IRST-k többek mint sima infra/hőkép érzékelésére alkalmas eszközök.Ennél mék a MIG-29 eredeti berendezése is többet tudott.
    Mert ma már kombinálják az IRST-t lézerrel, látható tartományban működő kamerával, stb. Szóval azok már nem csak IRST-k. Ugye a MiG-nél is KOLSz-nak nevezték, vagyis "kombinált optikai lokátorrendszernek" (igaz később a "kombinált" szót már elhagyták, pl. az OLSz-35-nél). A DAS felel meg tisztán IRST-nek (persze abból már az újabb, képalkotásra is képes változatnak).

    molnibalage
    Ebben a formában egyik sem igaz. A kérdés az, hogy akkor elspoilerezzem az írásom több oldalát megint vagy sem...
    ? Ez a dudiéra, vagy az enyémre ment?
  • wolfram
    Mert ma már kombinálják az IRST-t lézerrel, látható tartományban működő kamerával, stb. Szóval azok már nem csak IRST-k. Ugye a MiG-nél is KOLSz-nak nevezték, vagyis "kombinált optikai lokátorrendszernek" (igaz később a "kombinált" szót már elhagyták, pl. az OLSz-35-nél). A DAS felel meg tisztán IRST-nek (persze abból már az újabb, képalkotásra is képes változatnak).

    ? Ez a dudiéra, vagy az enyémre ment?
    Mindkettőre. A probléma az, hogy mára az IRST már minimum kettő, de inkább három technológiát és műszaki megvalósítást és eltérő képességekkel rendelkezp eszközt is összemosott. Nem véletlenül 12 oldalas a mű ezen része. Akkor röviden... Megint kis spoiler.

    • A régi klasszikus nem képalkotós rendszerek, ilyen volt a MIG-29 9.12 és Szu-27Sz KOLSz-ja is vagy az F-8 Crusaderen. Lényegében az IR rakéták szenzortechnológiája, csak pásztáznak vele, hiszen ennek is korlátozott a látószöge. Adott esetben lézertávmérő is van mellette.
    [​IMG]
    • F-14-en levő rendszer. Apró hiba, hog ez inkább pásztázó FLIR-nek tűnik, légicélok ellen szerinem alkalmatlan a felbontása miatt, ez ugyanis már képalkotós.
      A LANTIRN rendszer FLIR részét is van olyan forrás, ami IRST-nak hívja, ami totális mellé. Az oldalak egy része totálisan fogalmatlan és a TGP, FLIR, EOTS és bármilyen IR-es cuccot IRST-nek hív.
    • A Pirate féle képalkotós megoldás. Kellően nagyfelbontású cucc, AG módja is van és képes becsülni alakfelismeréssel mozgásparamétereket is. Előre felé MAWS-ként is üzemelhet, ha éppen nagylátószögű üzemmódban van. (Erre én nem adnék egy lyukas garast sem, ez a "papír mindent elbír kategória").
    • Az DAS. 360 fokban képalkotós rendszer, elsődlegesen MAWS, másodlagosan IRST célkereső funkciót is tud.
    • Az ötödik kategória meg az AAX-1 (ez ráadásul látható fény tartományban van, ahol az F-4 TISEO is TV rendszer) és az EOTS, ugyanis mindkettő alkalmas célkeresésre, de olyan brutálisan kis tartomnányban, hogy ez elméleti. Ezek AA szerepkörben a TISEO féle "ránézsére" képsek a már felderített célokra VID-hez.
    [​IMG]


    Az F-14 Tomcat is rendelkezett elektro-optikai felderítő és célkövető rendszerrel, ez volt az AN/AXX-1,[1] ami lényegében egy speciálisan műszerezett Newton távcső volt. Tiszta időben meglepően nagy távolságról lehetővé tette nemcsak célpontok vizuális azonosítását, de korlátozott célkeresési képességgel is rendelkezett.[2] Valószínűleg a kontrasztosság elvén működhetett a célkeresési képessége, a repülőgép kontrasztja elüt az égháttértől vagy akár a felhőétől is, emiatt földháttérben való célkeresésre valószínűleg alkalmatlan volt, a célkövetés lehetségesnek tűnik.

    Az AN/AXX-1 széles látószögű beállításnál 0,9 fok, keskeny látószögű esetben 0,3 fokos látószöggel végezte a célkeresést. Az egyes négyzetek között a kamera 0,217 másodpercenként ugrott, a sarokból középre 0,283 másodperc alatt. Ebből az következik, hogy egyetlen teljes letapogatáshoz szükséges időtartam kb. 5,5 másodperc volt. Széles látószög esetén a teljes letapogatási tartomány 4,6 fok, keskeny sávban mindössze 1,3 fok. Ezen értékekből tisztán látszik, hogy az AN/AXX-1-gyel önállóan célt keresni úgy, hogy nem ismert a célpontok legalább hozzávetőleges helyzete teljesen reménytelen próbálkozás a radarral összehasonlítva.

    Összehasonlításként az AN/APG-68 radar ennyi idő alatt 3 sávot legyez be ± 60 fokos oldalszög beállítással. A radar nyalábja 4,25 fokos helyszögben, tehát 120*(3*4,25) = 120 * 12,75 fok térrészt legyez be a radar. Ehhez képest a 4,6 * 4,6 fokos tartománya az AN/AXX-1-nek megmosolyogtató.

    Természetesen az AN/AAX-1 is rendelkezett a TISEO rendszer „ránézés” képességével, valójában ez volt az elsődleges funkciója, csak annak a képességeit jóval meghaladta. A rendszer élesben is bizonyított, 1989-ben a líbiai MiG-23 vadászgépekkel történő tűzmegnyitással járó incidens során.[1] A lábjegyzetben linkelt videón pillanatokra, de látható a líbiai vadászgép, a kamera stabilizációja valószínűleg a manőverek végrehajtása közben a rendszer képességén túl volt. A líbiaiak azt állították, hogy fegyvertelen kiképző repülésen levő gépeket lőttek le a Tomcatek, de a nyilvánosságra hozott TCS rendszerrel rögzített felvételeken látszottak a gép alá függesztett légiharc rakéták. (Fent balra.)

    A TCS rendszer segítségével ideális esetben egy DC-10 utasszállító méretű repülőgép azonosítása akár 80-100 kilométerről is lehetséges volt, egy F-111 méterű célpontnál ez az érték nagyjából 40-60 km, de még egy kisméretű, és kis felületet jelentő közeledő F-5 vadászgépet is képes volt 15-20 km távolságból megkülönböztetni egy hasonló méretű géptől, mondjuk egy MiG-21-estől, ami a maga korában páratlan vizuális célazonosítási képességet biztosított az F-14 típusnak.


    [1] https://youtu.be/7FNPvMmwAsk?t=3m52s

    http://fly.historicwings.com/2013/01/splash-two-migs/ A fenti videóban a rádiózás leirata.


    [1] http://www.ausairpower.net/TE-EO-Systems.html

    https://www.youtube.com/watch?v=PhuOPJ5pWsU

    http://www.anft.net/f-14/f14-detail-chinpods.htm

    defence.pk/threads/infra-red-search-track-irst-systems.117322/page-2#post-1897956

    [2] http://mil-spec.tpub.com/MIL-C/MIL-C-85437B/MIL-C-85437B00012.htm

    http://mil-spec.tpub.com/MIL-C/MIL-C-85437B/MIL-C-85437B00009.htm
  • Na jó, de ez nem igazán mond ellent annak, amit írtam.

    molnibalage
    • A Pirate féle képalkotós megoldás. Kellően nagyfelbontású cucc, AG módja is van és képes becsülni alakfelismeréssel mozgásparamétereket is. Előre felé MAWS-ként is üzemelhet, ha éppen nagylátószögű üzemmódban van. (Erre én nem adnék egy lyukas garast sem, ez a "papír mindent elbír kategória").
    Miért ne üzemelhetne MAWS-ként?
  • wolfram
    Na jó, de ez nem igazán mond ellent annak, amit írtam.

    Miért ne üzemelhetne MAWS-ként?
    Mert elsődleges funkciója az IRST lét és azt csak keskeny létószögű módban tudja eredményesen csinálni, ami néhány fok. Ha tűzvezetni is akarsz vele a becsléses móddal, akkor tized fokos alatti látószöge van. A MAWS-nak meg körkörös lefedé kell, tehát előrefelé legalább +/- 60 fok kéne... Nem vicbből van radaros MAWS az EF-en. Az körkörös. Erről is lesz szó az írásban. ;)
  • molnibalage
    Mert elsődleges funkciója az IRST lét és azt csak keskeny létószögű módban tudja eredményesen csinálni, ami néhány fok. Ha tűzvezetni is akarsz vele a becsléses móddal, akkor tized fokos alatti látószöge van. A MAWS-nak meg körkörös lefedé kell, tehát előrefelé legalább +/- 60 fok kéne... Nem vicbből van radaros MAWS az EF-en. Az körkörös. Erről is lesz szó az írásban. ;)

    Hőképalkotós cuccnál macerásabb ugyan a zoom, de megoldott. Szóval, ha nulla zoom-ot tol, akkor meglehet a +/- 60 fok közeli látószög is akár.
  • molnibalage
    Mert elsődleges funkciója az IRST lét és azt csak keskeny létószögű módban tudja eredményesen csinálni, ami néhány fok. Ha tűzvezetni is akarsz vele a becsléses móddal, akkor tized fokos alatti látószöge van. A MAWS-nak meg körkörös lefedé kell, tehát előrefelé legalább +/- 60 fok kéne... Nem vicbből van radaros MAWS az EF-en. Az körkörös. Erről is lesz szó az írásban. ;)
    Ha kötelékben megy két gép az egyik használhatja MAWS funkción a Pirate rendszer,hisz van elég komoly adatkapcsolat a gépek közt.
  • dudi
    Ha kötelékben megy két gép az egyik használhatja MAWS funkción a Pirate rendszer,hisz van elég komoly adatkapcsolat a gépek közt.
    Ez is igaz, de valójában a kötelékben repülés sokkal inkább azért jó, hogy akkor mehet a tűzvezetési megoldás vele. Tehát igen valószínűtlen, hogy erre használnák, mert sokkal hasznosabb a passzív úton kidolgozott MCG jel az Meteor/AMRAAM-nak, mint egy korlátozott MAWS, amikor a gépen van radaros MAWS 360 fokos lefedéssel.
  • dudi
    A radarost nem érzékeli az ellenség?Még is csak kisugárzás még ha nagyon gyenge is.
    Ezt is feszegeti az írásom.

    Mivel a PIRATE rendszer látószöge nem fix, ezért amellett további érzékelők szükségesek a körkörös lefedéshez, ami a Typhoon esetében különleges módon valósul meg, mert nem infravörös tartományban, hanem rádióelektronikai tartományban (32-38 GHz) működő kisméretű radarokkal oldják meg a közeledő rakétára történő figyelmeztetést.

    Ennek előnye, hogy a hajtómű kiégése után is[1] bármilyen közeledő objektum érzékelése lehetséges, továbbá a rakéta sebesség és távolság paraméterei mérhetőek, ami lehetővé teszi az optimális védekező manőver végrehajtását, a rendszer automatikusan számolja és a HUD-on kijelzi a követendő repülési irányt. A Typhoon DASS[2] önvédelmi rendszer csomag – ennek része a rakétaindításra és közeledésre figyelmeztető rendszer is – különlegessége, hogy lézer besugárzásjelzővel is rendelkezik. Ezzel az IRST rendszerek távolságmérő, továbbá a lézer vezetősugaras vezérlésű[3] rakéták rávezető rendszerére is figyelmeztet.

    A DASS radaros MAWS alrendszerének egy érdekes vetülete, hogy amennyiben folyamatosan figyeli a légteret, akkor folyamatosan sugároz ki. A kérdés az, hogy ezt mennyire képesek az ellenfél besugárzásjelző rendszerei érzékelni.

    A korábban, a vontatott csaliknál bemutatott diagramon az látszik, hogy 20 GHz felett a légköri elnyelődés több, mint egy nagyságrenddel haladja meg, a 3-10 GHz tartományban mérhetőt, ahol a légvédelmi rakéta-rendszerek, illetve a vadászgépek radarjai működnek. Ez már önmagában limitálja a MAWS felderítési távolságát, viszont abból a szempontból előnyös, hogy ez messze kívül esik minden radar üzemi frekvenciáján, tehát van rá esély, hogy ezt a tartományt nem is figyelik, mert egész egyszerűen felesleges.

    Ellenben a használt hullámhossz komoly hátránya, hogy eleve behatárolja a felderítési távolságot, de az antenna kis méretből következik, hogy értelmes teljesítménnyel sugárzás a fél hullámhossz korlát miatt csak ebben a frekvencia sávban lehetséges. Tekintve a kis antenna méretet és ezzel a széles járó széles nyalábformálást számomra kérdéses, hogy mekkora a rendszer maximális érzékelési távolsága különféle méretű rakéták ellen, még a kis teljesítményt is nagy térrészbe sugározza ki a rendszer, ahogy ez már a radarok ismertetésénél szóba került.

    Az infravörös elven működő DAS az F-35-ön az emelkedő nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákat akár 50 km-ről is érzékelheti emelkedő fázisban (Sz-300/400, Patriot lásd a videót erről), erre egészen biztosan képtelen az Typhoon rendszere. A vadászgép felderítő radarja talán még képes lenne tized négyzetméteres radarkeresztmetszetű célok észlelésére ekkora távolságban, de a rendkívül kisméretű MAWS rendszer radarja egészen biztosan nem.



    [1] A DAS-ról videók alapján égháttérben a kiégett hajtóművel repülő rakéták követhetőek, valószínűleg emiatt rendelkezik az InSB detektorokhoz képest feletti érzékenységi tartománnyal is az F-35-re telepített rendszer.

    [2] https://www.youtube.com/watch?v=uwXcSrMl-gI Defensive Aids Sub System

    http://ukarmedforcescommentary.blogspot.hu/p/eurofighter-typhoon.html

    http://i4.photobucket.com/albums/y113/airforcefan1/Special%20Report/EF2.jpg

    [3] Lézer vezetősugaras vezérlésről eddig még nem esett szó, annak marginális volta miatt, a levegő-föld fegyvereknél kerül bemutatásra. Alig néhány légvédelmi rakéta-rendszer használja ezt, a svéd RBS 70, RBS 90, illetve az ADATS és Starstreak használja ezt melyek közül csak az RBS 70 számít relatíve elterjedtnek, de összevetve az infravörös vezérlésű légvédelmi rakétákkal kerekítési hiba a nagy összképben.
  • Ez lemaradt.

    A 360 fokos lefedéshez legyezni szükséges akár mechanikusan akár elektronikusan, mert a nyalábok nem fedik le a teljes légteret, tehát a legyezés miatt lehetséges, hogy csak látszólagos 360 fokos lefedés van, mert a legyezésnek van mérhető ideje van mechanikus megoldás esetén, továbbá több legyezés kell ahhoz, hogy a célpont iránya és sebesség paramétere mérhető legyen.

    Ezzel szemben a DAS valóban folyamatosan 360 fokot fed le, nincs szükség legyezésre az infravörös kamera miatt, csak a célpontok infravörös kisugárzása, azokra rálátás, illetve az időjárás korlátozza, de ez utóbbi a DASS MAWS radaros érzékelőit is. Az vontatott csalik magyarázatánál bemutatott diagramon látszik, hogy a rádió frekvenciás MAWS-nál is korlátozó tényező az időjárás, mert a víz – tehát az eső és a vízpára is – számottevő mértékben elnyeli kisugárzott és a visszavert teljesítményt is...
  • Elolvastam az egész topikot,úgy az 5%-át meg is értettem :confused: ,vallaki mondja meg nekem,hogy akkor az F22 be tudna e repülni az Orosz légvédelembe,vagy sem?
  • papajoe
    Mármint berepülni persze,hogy be tudna,de ki is jönne e onnan?
    Függően a légvédelem telepítési sűrűségétől, a domborzattól, a repülési magasságtól azt hiszem viszonylag mélyen képes lenne berepülni (elvileg erre csinálták - ADF) - csak semmi értelme, mert nem nem nagy hatótávolságú bombázó, így kellenek neki tankerek - na azok meg nagyon nem.
    Elvileg a B-2 szolgál erre, az be tud menni, mert van elég üzemanyaga, hogy kikerülgesse az észlelési zónákat. Nyíl egyeneses az sem nagyon megy oda be.
  • papajoe
    Elolvastam az egész topikot,úgy az 5%-át meg is értettem :confused: ,vallaki mondja meg nekem,hogy akkor az F22 be tudna e repülni az Orosz légvédelembe,vagy sem?
    Ez ebben a formában nem értelmezhető?

    Moszvka fölé? Nem, hatósugár probléma.
    Kamcsatka egyes része fölé? Erőlködés nélkül. Oda még 4++ gen gép is, mert egyzerűen baszott nagy és kevés a cucc.
    Orosz csapatlégvédelem? Hol? Milyen erőknél? Milyen koncentráció?, stb.
    3rd party oroszbarát országban ahol felteszünk valamilyen szintű és mennyiségű orosz technikát?

    Az F-22 RCS-e az előrhető modellek szerint +/- 45 fokból szemből nézve spéci festék nélkül -30 és -42 dBsm táján van, ezzel valahol még az Sz-300PMU1/2 és az Sz-400 szemből jó, ha 50 km-ről képes követni, de -40 dbSm táján inkább 40 alatt.

    Persze ilyenkor jön képbe, hogy hogyan települsz le, van e Nebo, a SOJ mit csinál, a SEAD-s stb. Egy biztos, az F-22 igen nehéz célpont minden radaros légvédelmi rendszernek 50-60 km felett, mert RCS és bemaing váltással elég szép dolgokra képes. Az F-35 erre rátesz még a DAS + vontatott csalikkal, de annak RCS-es elvileg "csak" -30 és -35 dBsm, de szűkebb tartományban.
  • Úgy értettem,hogy mondjuk európa felől,be Oroszországba,a 3rd party országok nem játszanak,hanem be, a medve barlangjába?
  • papajoe
    Úgy értettem,hogy mondjuk európa felől,be Oroszországba,a 3rd party országok nem játszanak,hanem be, a medve barlangjába?
    Adott mélységig igen.
  • Akkor tovább szűkítem,az Oroszország nyugati határán lévő légvédelmet ki tudja játszani,vagy meg tudja semmisíteni?
    Gondolom,az az elsődleges célpont,a határon lévő légvédelem,ha be akarnak hatolni a területére.
    Jut eszembe,kéne 1 harcászati topik,mert pl abban sen vagyok biztos,hogy f22- vel kellene e kezdeni 1 konvencionális háborút pl Oroszország ellen,mivel kellene a légvédelmet kiiktatni?
    Az utóbbi kérdésre,ha nem idevaló,ott válaszoljatok,ahol a helye van.
  • papajoe
    Akkor tovább szűkítem,az Oroszország nyugati határán lévő légvédelmet ki tudja játszani,vagy meg tudja semmisíteni?
    Gondolom,az az elsődleges célpont,a határon lévő légvédelem,ha be akarnak hatolni a területére.
    Jut eszembe,kéne 1 harcászati topik,mert pl abban sen vagyok biztos,hogy f22- vel kellene e kezdeni 1 konvencionális háborút pl Oroszország ellen,mivel kellene a légvédelmet kiiktatni?
    Az utóbbi kérdésre,ha nem idevaló,ott válaszoljatok,ahol a helye van.
    HT összefoglaló vagy Gondolatok topik lehet erre jó.
  • Az oroszoknak vannak hatalmas méretű fix telepítésű radarjaik, amik elméletileg az alkalmazott hullámhossz miatt képesek gond nélkül észlelni az alacsony észlelhetőségű gépeket. Továbbá vannak mobil radarok is, amik a méret ellenére még valahogy mobilak, elméletileg azok is képesek, mert olyan hullámhosszon működnek. (volt itt videó róluk) Ez a kereső rész, és ez van elméletileg. Aztán a gyakorlatban meg a célmegjelölő radaroknál hogy van-e potens technika azt nem tudom, de nem hülyék vannak ott és világszinten vagy elsők vagy másodikak a légvédelmi technológiákban.
  • joker
    Az oroszoknak vannak hatalmas méretű fix telepítésű radarjaik, amik elméletileg az alkalmazott hullámhossz miatt képesek gond nélkül észlelni az alacsony észlelhetőségű gépeket.
    Típus?
    Ezem felül mi a tököm az, hogy gond nélkül...? Mi a mögötte levő fizika? Akkor mi a frászért fejlesztenek steath gépet...? Nem minden steath gép azonos mérhetű, ezért, hogy a rezonancia hülyeséggel fárasztanál kérlek ne tedd. Főleg, hogy a rálástás aspektusa változik, ezzel a hosszak is a rezonanciához...

    Továbbá vannak mobil radarok is, amik a méret ellenére még valahogy mobilak, elméletileg azok is képesek, mert olyan hullámhosszon működnek.
    Ez úgy hülyeség, ahogy van. A fél hullámhossznál kisebb antennaméret esetén nem tudsz effektíve sugározni. Ez is ott lesz a készülő műben valós példákkal és számokkal alátámasztva vagy 5-6 db radarral Sz-300-tól az AAM és repfedélzeti radarokig. Csodák nincsenek...

Ugrás a fórum topichoz