Sokak előtt ismert lehet az a tény, hogy a Svéd Légierő – amely a JAS-39C/D, illetve hamarosan a JAS-39E révén – korunk egyik legmodernebb 4. generációs vadászbombázójával büszkélkedhet, kiképzési feladatokra még mindig azt a SAAB 105-öst (vagy légierős jelzéssel Sk 60-ast) használja, amelyet az 1960-as években fejlesztettek ki és gyártottak. Bár a típus önmagában kiváló konstrukció, az idő alaposan eljárt fölötte, üzemeltetése pedig egyre nehezebb és drágább. Az új Gripen-verzió érkezésével pedig minden eddiginél égetőbbé vált Svédország számára a váltótípus kijelölése.
Ennek megfelelően régóta találgatások tárgyát képezi, hogy vajon milyen módon szándékozik Stockholm megoldani a helyzetet. Alapvetően három opció képzelhető el: kizárólag a SAAB kapacitására alapozva egy teljesen új tréner kifejlesztése; egy partnerországgal/partnercéggel közös projekt elindítása; illetve egy már meglévő kiképzőgép rendszeresítése (adott esetben hazai licencgyártással). Ezek közül az első bizonyulna a legdrágábbnak, így Svédország igyekszik alternatívákat keresni. Ebben pedig kapóra jöhet számukra az amerikaiak T-X tendere, ahol a SAAB a Boeing partnereként versenyez a megrendelésért.
A két cég által közösen tervezett és gyártott, egyelőre szimplán csak T-X-ként emlegetett típusnak mostanáig két példánya emelkedett a levegőbe. Már korábban is sejteni lehetett, hogy a svédek részben azért szálltak be a fejlesztésbe, mert az Sk 60 potenciális váltótípusaként tekintenek a gépre, ám ezt most hivatalos formában is megerősítették. Magnus Liljegren ezredes, a svéd haderő főparancsnokságának légierőért felelős vezetője május 8-án, egy stockholmi sajtótájékoztatón elmondta: amennyiben a T-X tendert a Boeing-Saab páros nyeri, Svédország rendszeresíteni fogja a két cég közös típusát.
Ebben még semmi meglepő nem is volna, ám felmerült a kérdés, hogy mi van, ha mégsem ők lesznek a befutók? Liljegren szerint ebben az esetben nem szándékoznak a győztes típust rendszeresíteni, hanem más megoldás felé fordulnak. Ezt azzal indokolta, hogy míg a Boeing-Saab gépe teljesíti a Svéd Légierő összes követelményét, és árban is megfelelne számukra, addig ez a többi versenyzőre nem igaz. Az amerikaiak választása helyett így egy olcsóbb, valószínűleg turbópropelleres kiképzőgépet vásárolnának. Konkrétan a Pilatus PC-21 hangzott el, mint lehetőség, bár a kategóriában számos kiváló típus található a piacon.
A váltótípus kiválasztása egyébként a 2020-as évek elején történhet meg, az Sk60-as leváltásával összhangban. Az öreg kiképzőket 2025-2026 környékén fogják teljesen leállítani, addigra kell rendszerbe állnia az új trénernek. A T-X tender győztese pedig addigra biztosan meglesz, sőt: a USAF már idén év végén szeretné kihirdetni, melyik pályázó készítheti el a T-38C-k utódját.
További érdekesség, hogy Liljegren részéről is megerősítést nyert azon kijelentés, miszerint a Boeing és a Saab egy esetleges vereség esetén nem kívánja tovább folytatni a T-X fejlesztését. Megítélésük szerint ugyanis a nemzetközi piac így is túltelített, több kiforrott típus is rendelkezésre áll, egy amerikai megrendelés nélkül pedig nem érné meg további dollármilliókat ölni az új kiképzőbe.