Az utóbbi évek során több ízben is lehetett hallani-olvasni Németország szállítógép-problémáiról, illetve dilemmáiról. Ha csak a közelmúltra koncentrálunk, akkor is találkozhatunk érdekes hírekkel: februárban látott napvilágot Berlin azon terve, miszerint közösen üzemeltetnének néhány A400M-et más európai országokkal, később pedig fény derült néhány információra az Atlas-flottájuk állapotát illetően. A hírfolyam a jelek szerint nem szakad meg: a napokban két adalékkal bővült a történet.
Kezdjük az érdekesebbel: a Reuters hírügynökség birtokába jutott dokumentumok szerint Németország 2019-től kezdve hat darab Lockheed Martin C-130J Super Hercules repülőgépet vásárol majd, amiket Franciaországgal közösen fognak üzemeltetni. A közös flotta, amelybe Párizs is delegálja a saját Herculeseit, 2021-től kezdheti meg működését. Berlin a fél tucat C-130J-ért körülbelül 900 millió eurót tervez kifizetni, ami kiegészül további 110 millióval – ezt egy németországi bázis kiépítésére fordítanák, ahol szimulátorokat is telepítenének.
Előtérben egy norvég C-130J Super Hercules – nemsokára még gyakoribb látvány lesz a típus Európában | Fotó: Lockheed Martin ,
A Reuters úgy tudja, hogy a tervet már benyújtották a német honatyáknak, akik hamarosan meghozzák döntésüket az ügyben. Mint ismeretes, Németország és Franciaország már egy ideje tervezi egy közös C-130J-flotta létrehozását. Ennek oka leginkább az A400M késésében és számos gyermekbetegségében keresendő, de sokszor felmerül az európai típus azon problémája is, hogy helikopterek légi-utántöltésében nem kifejezetten erős. Az eddigi hírek szerint a Super Herculesek Franciaországban állomásoztak volna, de most kiderült, hogy a németek is szeretnének egy támaszpontot a számukra.
A hatodik német A400M Atlas | Fotó: Airbus Defence and Space ,
Szintén a napokban derült ki, hogy ez utóbbi bázison akár A400M-ekkel közösen düböröghetnek majd a C-130J-k hajtóművei. Berlin ugyanis kormányzati források szerint feladta azt a tervét, hogy értékesítsen 13 darab Atlast. Németország az eredetileg tervezett 60 helyett ugyanis 53 A400M-et rendelt meg, amikből később további 13-at feleslegesnek ítéltek, és eladásra kínáltak. Miután ez hosszú ideig eredménytelennek bizonyult, felvetették a közös üzemeltetés lehetőségét más európai országokkal – mostanra pedig ez vált az elsődleges céllá.
Ha pedig ezt sem sikerül elérniük, akkor nem marad más választásuk, mint saját maguk szolgálatába állítani a 13 Atlast. Ehhez viszont – így a helyi illetékesek – szükség lesz némi kapacitás-bővítésre, ami alatt az üzemeltető komplexumok számának növelését is érthetjük. Benne van tehát a pakliban egy olyan új német légitámaszpont létrehozása, ahonnan a franciákkal közös Super Hercules-flotta gépei, valamint az A400M-ek indulhatnak bevetésekre – utóbbiak akár szintén nemzetközi személyzettel.