|

HTKA Hírhalom 2016. 44. hét

A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Hírhalom nagy

Hamarosan egy Gulfstream G550-es fedélzetén utazhatnak hivatalos útjaikra a lengyel kormány tagjai. Az amerikai gépet 450 millió lengyel zloty, azaz nagyjából 113,96 millió zöldhasúért vásárolják.

Olaszországban tesztelték az M-346 Mastert az Argentin Légierő pilótái. Az olaszországi kiruccanásra csupán két napig tartott, október 12-én és 13-án repülhettek a kiképzőgép hátsó katapultülésében, közben információt gyűjtöttek a típus levegő-levegő és levegő-föld képességeiről.

Máltán lezuhant a Francia Légierő által üzemeltetett Fairchild Metroliner felderítőgép. Az 5 fős személyzet egyik tagja sem élte túl a balesetet. A gépet a libanoni partok forgalmának ellenőrzésére használták.

Fairchild Metroliner baleset

A Raytheon a Mississippi állambeli Meridian városát jelölte ki a T-100-as gyártósorának helyszínéül. Itt készülnek majd az USAF részére a kiképzőgépek, amennyiben a T-X tender során az olasz-amerikai kooperációban készülő típust választják győztesként.

A DARPA megkezdte az első ejtőernyőn vontatott szenzorrendszer tesztelését. A TALONS (Towed Airborne Lift of Naval Systems) ejtőernyőt használva juttatja fel a radart vagy kamerákat 1500 lábas (457,2 méter) magasságra, ahonnan sokkal nagyobb lefedettséget érhetnek el mint a víz felszínéről. A tesztelés minden napján legalább 90 percig vontatták a kis ejtőernyőt az ACTUV pilóta nélküli felszíni hajó fedélzetéről. Utóbbit is illik megemlíteni, a cél az, hogy a hajó képes legyen akár hónapokat tölteni a nyílt tengeren ember nélkül, teljesen automatikusan, mialatt több ezer kilométert tesz meg és folytat felderítő bevetést.

Az Amerikai Kormány Ellenőrzési Hivatala egy 52 oldalra rövidített rendeletet adott ki, ezzel reagálva a Boeing protestálására, hogy nem ők, hanem a Northrop Grumman nyerte a B-21 bombázó kifejlesztésének lehetőségét. A győztes vállalat által adott pénzügyi ajánlat volt a kiválasztás során a döntő, melyet a Boeing nem tudott meccselni.

Kisebb incidensre került sor Venezuelában a légierő és a kolumbiai Avianca légitársaság egyik B787-ese között. A Dreamliner Madridból tartott Bogotába, és a venezuelai légtérben a pilóták kénytelenek voltak egy szűk kitérő forduló végrehajtására egy venezuelai vadászgép közelsége miatt. Az incidens elég súlyosnak bizonyult ahhoz, hogy az Avianca az összes Caracasba tartó járatát törölje a következő napon, és csak azt követően indítja újra a közforgalmi repülést a két főváros között, miután megvitatták az esetet.

Argentínában tesztelik az Aucán pilóta nélküli felderítőgépet. A hazai fejlesztésű UAV-nak két verziója készül: Class I és CLass II. Előbbi a Class II-es kicsinyített változata, kiképzésre és kutatásra használják majd, maximális felszállótömege 150 kg. A nagyobb Class II-es utóbbi értéke 300 kg, ebből 50 kg lehet a hasznos teher. 60 lóerős motorjával 11 órán keresztül képes levegőben maradni, maximális repülési magassága 15 000 láb (4572 méter), sebessége 115 csomó, megközelítőleg 213 km/h.

Japán kénytelen levinni az eladásra kínált US-2-esek árát, különben India nem írná alá az üzletet. 12 példányról lenne szó, ezek darabjáért eredetileg 133 millió amerikai zöldhasút akartak kérni, de ezt az árat végül 113 millióra szorították le. Névtelen források szerint hamarosan aláírják az így 1,35 milliárd dollárra rúgó szerződést.

A Fülöp-szigetek is Japánból bővíti légi flottáját, ők 5 TC-90-es bérléséről tárgyalnak. A kisméretű felderítőgépeket szinte ingyen kapják, 4 példány évi bérlete 7000, a fennmaradó 1 gépé pedig csupán évi 2000 dollár, emellett a kiképzés is ingyenes számukra.

Új részletek váltan nyilvánossá a Fülöp-szigetek által Dél-Koreából rendelt fregattokkal kapcsolatban. A hajókat gyártó Hyundai Heavy Industries nagyobb információcsomagot csepegtetett: a két hadihajó örökli a dél-koreai Incheon-osztályú irányított rakétás fregattok főbb jellemzőit. Hosszuk 107 méter, vízkiszorításuk pedig 2600 tonna. A hajók szolgálnak majd a Fülöp-szigeteki Haditengerészet lefőgg tengeralattjáró elhárító egységeiként, ehhez mindkét oldalukra 3-3 torpedóvető csövet kapnak. A tatfedélzeten helikopter leszállóhelyet alakítottak ki, ezek maximum 12 tonnás tömegű forgószárnyast fogadhatnak – a gyártó által készített számítógépes grafikán egy AW159-es helikopter látható. A hajó orrában egy 76 mm-es fedélzeti ágyú található, mögötte pedig 8 függőleses rakéta indító. A hajón 2-2 oldalra néző, vízi és földi célok elleni rakéta indító berendezés is látható, emellett a híd tetejére oldalanként egy-egy MBDA-SIMBAD légvédelmi rendszer is kerül. A tervek szerint 2020-ban kerülnek megrendelőjükhöz a hajók.

Számítógépes grafikán az egyik új fregatt | Forrás: janes.com

Számítógépes grafikán az egyik új fregatt | Forrás: janes.com ,

Páncélozott járművek elleni rakéta integrációs munkálatait végzi az LCH (Light Combat Helicopter) harci helikopteren a Hindustan Aeronautics Limited. Az irányítatlan rakétát tesztjeit már lefolytatták, azok sikeresen végződtek.

Irányítatlan rakéták indítása a fegyverkezelő szemszögéből | Fotó: India Ministry of Defense

Irányítatlan rakéták indítása a fegyverkezelő szemszögéből | Fotó: India Ministry of Defense ,

A harci helikopterek támadókapacitása mellett a szállító helikopterek védelmi képességeit is javítják, 200 önvédelmi rendszert rendeltek a Mi-17V5 forgószárnyasokhoz. Ebbe beletartozik a radar besugárzásjelző, a rakéta közeledés jelző érzékelők, valamint a dipól- és infracsapda szórók. 15 példány ezeken felül még lézeres besugárzásjelzőt és DIRCM rendszert is kap.

Új-Delhi egy második Akula osztályú nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáró beszerzését tervezgeti. Egy félkész példány építésének befejezéséről tárgyalnak, a gyártást is, és a tesztelést is India állná. A tervek szerint a 8140 tonnás SSN hadrendbe állítása 2021/22-ben meg is történik, és 10 évig szolgálná az Indiai Haditengerészetet. Az első Akula osztályú tengeralattjárójukat INS CHakra néven állították szolgálatba 2012-ben. A 10 éves lízing 962 millió zöldhasújába kerül az indiai adófizetőknek.

Az USA szakembereinek köszönhetően újra üzemelhetnek repülőgépek az iraki Qayyarah West légibázisról a futópálya javítása után. Utóbbit az Iszlám Állam rongálta meg súlyosan, hogy a koalíciós erők ne tudják támogatni csapataikat a bázisról.

Néhány száz kilométerrel dél-nyugatabbra azt vizsgálják, mi okozta az Izraeli Légierő F-16I Sufa típusú vadászbombázójának vesztét október 5-én. Az először érkező információcseppek azt firtatták, hogy a gép kiegyensúlyozatlanság miatt zuhant le, ezt azóta azzal egészítették ki az előzetes vizsgálódások alapján, hogy a pilóta – aki életét vesztette a balesetben – nem tekinthető hibásnak.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.