Alig egy hónapja írtunk az új japán vadászbombázó-program dilemmájáról, miszerint azon filóznak, új típust fejesszenek-e ki, egy már meglévőt módosítsanak (ahogy az F-2 esetében is történt), vagy esetleg egy “kész” gépet vásároljanak. Amíg ezt a kérdést eldöntik, az X-2 (korábban ATD-X) jelzésű demonstrátorukkal gyűjtik a tapasztalatot az ötödik generációs technológiákkal. Az új típus fejlesztéséhez nem állnának önállóan neki, partnereket keresnek a fejlesztéshez, melyet korábban szintén megírtunk.

Egyelőre két gyártó szándékai tűnnek komolynak: a Boeing és a Lockheed Martin is jelezte, hogy részt vállalnának a programban. Utóbbival Japánnak már van tapasztalata (hiszen a bethesdai vállalat segített F-2 kifejlesztésében, mely nem véletlenül hasonlít annyira az F-16-osra), ráadásul az ázsiai ország követelménylistája nagyon illik a Lockheed nevével fémjelzett F-22 Raptor vadászbombázóra, így duplán nyeregben érezhetik magukat, persze amíg nincs aláírt szerződés és nem láttuk repülni az első gépeket, addig semmit nem vehetünk biztosra.

Az F-3 vadászbombázót az ATD-X (Advanced Technology Demonstrator-eXperimental) program tapasztalatai alapján készítenék el. A technológiák tesztelésére épített X-2 demonstrátort a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) és a Védelmi Minisztérium Műszaki Kutató és Fejlesztő Intézete (Technical Research and Development Institute – TRDI) közösen fejleszti.

Az F-3 meghajtására szánt hajtómű fejlesztését a Mitsubishi és a Ishikawajima-Harima Heavy Industries (IHI) közösen végzi és még mindig XF5-1 névre hallgat. A döntéshozók a két vállalatnál tapasztaltabb hazai versenyzőt talán nem is találhattak volna, ugyanis ugyanezen duó gyártja az F-15J Pratt & Whitney F100 és az F-2 General Electric F110 szériájú erőforrásainak helyi változatát is, valamint együttműködnek majd a 42 darab japán F-35A legyártásában is.

Az F-3 végleges koncepciójának 2017 végéig, 2018 elejéig kell összeállnia, a prototípus 2022-re készülhet el, míg a szolgálatba állást 2028-2030-ra tervezik.