|

Harci Sólyom kimonóban – Mitsubishi F-2

Ereikben Sólyom vér csörgedezik/csörgedezett

(V. rész)

Ha valaki kiejti manapság a „vadászbombázó” szót, akkor a legtöbb embernek az F-16 Fighting Falcon jut az eszébe, mely napjaink legelterjedtebb ilyen típusa. Rengeteg típusismertető és cikk foglalkozik a típus történetével, de most mi egy kicsit más vizek felé evezünk. Azokat a gépeket fogjuk sorozatunkban sorra venni, melyek valamilyen evolúciós folyamat során eme harcigéphez kötődnek. Cikksorozatunk következő témája a MHI (Mitsubishi Heavy Industries) és a General Dynamics (ma Lockheed Martin) által közösen kifejlesztett F-2.

Fejlesztés

A munka a ’80-as években kezdődött és FS-X név alatt futott. A program célja egy, az öregedő F-1-esek leváltására, az F-15J és F-4EJ kiegészítésére (majd később a Phantom II-es utódjának is szánt) többfeladatú vadászbombázó volt. Az új gép alapját az F-16-ból kifejlesztett Agile Falcon adta, amely egy megnövelt méretű és modernizált Fighting Falcon lett volna, de sosem épült meg, mivel a Joint Strike Fighter programja miatt az építési tervek füstbe mentek. 1987-ben a JASDF (Japan Air Self-Defense Force – Japán Önvédelmi Légierő) döntést hozott 141 darab harcigép megvásárlásáról, de ezt később 98-ra, végül 94-re csökkentették az egekbe szökő fejlesztési költségek miatt. A Lockheed Martinnal kötött szerződés tartalmazta a teljes technológiai transzfert is, melyhez Japán mindig is ragaszkodott, így modernizálva repülőgépiparát. A fejlesztés költségeinek 60%-át az ázsiai ország, míg a fennmaradó részt az USA finanszírozta.

A prototípusok közül elsőként a 63-0001 szériaszámú XF-2A emelkedett a levegőbe, mégpedig 1995. október 7-én. A 38 perces repülésre a Mitsubishi nagoyai üzemének kifutópályájáról indult, és ide is tért szerencsésen vissza, a katapultülésben a 43 éves tesztpilóta, Yoshiyuki Watanabe foglalt helyet. A berepülésbe később bekapcsolódott a következő XF-2A és 2 XF-2B (kétüléses prototípus) is.

A sikeres berepülési program és a tapasztalatok alapján eszközölt változtatások után 1996-ban megkezdődhetett a típus sorozatgyártása. 2008-ig 76 példányt szállítottak le az előre megrendelt 94-ből, az utolsót az előzetes tervek szerint 2010-ig kézhez kapja a JASDF.

02

Szerkezet

Az F-2-es gyártásában számos beszállító vett részt mind japán (Kawasaki, Kokusai Electric, NEC), mind amerikai (General Electric, Honeywell, Raytheon, LM) részről. A végső összeszerelést Japánban, a Mitsubishi nagoyai gyárában végzik.
A gép, bár első ránézésre nagyon hasonlít az F-16-osra, számos módosításon esett át. Íme néhány jelentős különbség:

  • 25%-kal nagyobb szárnyfelületet kapott, melyben több üzemanyag elhelyezésére van lehetőség
  • kompozitanyagok felhasználásával készült sárkányszerkezet, mely súly- és radarreflexió-csökkenést hozott, sőt emellett tartós és korrózióálló
  • hosszabb, szélesebb orr-rész az aktív fáziskitérítésű radar számára
  • nagyobb vízszintes vezérsíkok
  • megnövelték a szívócsatorna beömlőnyílását
  • háromrészes kabintető a tengerfeletti repülések magasabb madarakkal való ütközésveszélye miatt
  • ellátták beépített fékernyővel is, bár ez a legtöbb nyugat-európai ország légierejében üzemelő Falcon tartozéka

A típust eredetileg az F-16 AFTI verzióhoz hasonlóan előszárnnyal is el kívánták látni, de erről költségek rohamos emelkedése miatt lemondtak.

03

Hajtómű

Az F-16-osokban és az F-15-ösökben is használt General Electric F110-GE-129 utánégetővel ellátott erőforrást a General Electric szállítja. A 3 kisnyomású és 9 nagynyomású kompresszorfokozattal ellátott gépezet 13154 kilogrammnyi tolóerő leadására képes maximális utánégetés esetén. A szívócsatorna beömlőnyílása az amerikai rokonhoz hasonlóan fix kialakítású, így az F-2-nek is gátat szab a hangsebesség kétszerese, mivel nagyobb sebesség mellett a kialakuló örvények és lökéshullámok miatt fennáll a hajtómű károsodásának a veszélye.

A General Electric által gyártott F110-GE-129 erőforrás

Elektronika

A kabin kialakítása már a 21. századot idézi, a pilóta előtt 3 darab, a Yokogawa cég által készített multifunkciós LCD-kijelző és egy Shimadzu holografikus szemmagasságú kijelző helyezkedik el. Japan Aviation Electronics szállítja az inerciális és giroszkópos navigációs rendszereket. Természetesen 4+ generációs repülőgép létére rendelkezik HOTAS rendszerrel is. A gép az F-16-os digitális vezérlőrendszerének az MHI által módosított változatával repül. Szintén a Mitsubishi szállítja az elektronikai harci és a radarrendszert is. Utóbbi ún. AESA (Active Electronically Scanned Array – aktív elektromos eltérítésű) vagy más néven fázisvezérelt készülék, mely 800 darab 3W-os gallium-arzenid adóvevőt tartalmaz.

Sajnos a műszerfalról készült képeket jól rejtegetik, de azért ez a tábla elég jól szemlélteti a kialakítást

Fegyverzet

Ahogy az F-16 esetében is, az F-2 is rendelkezik beépített fegyverzettel. A 20 mm-es M61A1 Vulcan gépágyú a LERX felett a baloldalon lett beépítve, mint a Falconnál. A halálos rakományt 11 felfüggesztési ponton hordozhatja (1 a törzs alatt, 4-4 a szárnyak alatt, egy-egy a szárnyvégeken), és ezeken kívül még kettő áll rendelkezésre a célmegjelölő- és felderítőkonténerek számára a szívócsatorna két oldalán. A szárny legbelső pilonjain és a törzs középvonalában elhelyezett felfüggesztők „nedves” kivitelűek, azaz póttartályok hordozására alkalmasak.

Az amerikai Sparrow és Sidewinder rakétákon kívül alkalmazhatja még a japán fejlesztésű az AAM-3 rövid hatótávolságú, infrafejes, az AAM-4 félaktív-lokátoros levegő-levegő, az ASM-1 és ASM-2 hajó elleni rakétahajtású fegyvert. Földi célpontok megsemmisítésére az Mk 80-as bombacsalád különböző irányítórendszerrel ellátott tagjai, valamint a CBU-87/B kazettás bomba áll rendelkezésre.

Két pótossal és négy ASM rakétával felszerelt F-2

Típusváltozatok

XF-2A: az együléses prototípusok jelzése
XF-2B: a kétüléses prototípusok jele
F-2A: az együléses szériagépek elnevezése
F-2B: a kétüléses szériagépek neve

07

Technikai adatok

Gyártó: Mitsubishi Haevy Industries
Típus: együléses légvédelmi vadász és támogató harcirepülőgép
Hossz: 15,52 m
Fesztáv: 11,13 m
Szárnyfelület: 34,84 m2
Magasság: 4,69 m
Üres súly: 9527 kg
Normál súly: 15000 kg
Maximális felszállósúly: 22100 kg
Maximális fegyverterhelés: 8085 kg
Hajtómű: egy General Electric F110-GE-129 utánégetős sugárhajtómű 13154 kg tolóerővel maximális utánégetés esetén
Tolóerő/tömeg-arány: 0.89
Maximális sebesség: 2 Mach
Hatótávolság: 834 km (tengerfeletti bevetés esetén hajóelleni rakétákkal 520 km)

08

Képek

09

10

11

Felhasznált irodalom és képek

• en.wikipedia.com
• military-today.com

7 hozzászólás “Harci Sólyom kimonóban – Mitsubishi F-2”

  1. Ez a mondat így kissé értelmetlen ” háromrészes kabintető a tengerfeletti repülések magasabb madarakkal való ütközésveszélye miatt ”
    Nem nehezebb, vagy nagyobb madarak?
    A cikksorozat egyébként nagyon tetszett, köszönöm a szerzőnek!

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.