Több öböl-menti országból is érkeznek a hírek, hogy légierejük fejlesztésén munkálkodnak: Kuvait, Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek sem elégedett a védelmi képességeivel.
Kezdjük talán Kuvaittal. Az elsősorban az olajbevételeiből élő országban már évek óta téma az F/A-18C/D Hornetek leváltása, de úgy tűnik, nem teljes az egyetértés a váltótípus kérdésében. A légierő „családon belül” oldaná meg a cserét, és a Boeingtól rendelne Super Horneteket, ezzel azonban egy jelentős probléma akad: az Obama adminisztráció csigalassúsággal végzi az eladáshoz szükséges engedélyeztetési procedúrát, ez pedig túl sok a kuvaiti vezetésnek.
Ennek eredményeképp tavaly szeptemberben jött a döntés, mely szerint Európából szerzik be a Hornetek utódját, a választás pedig a Typhoonra esett, a szerződés aláírása azonban mind a mai napig várat magára. A késés oka abban rejlett, hogy a megrendelő szerette volna elérni, hogy pilótáik Nagy-Britanniában essenek át a típusátképzésen, ez azonban nem sikerült, így a kuvaiti Typhoon „lovagoknak” be kell érniük az olaszok (akik felelősek a Typhoon régión belüli eladásáért) vendégszeretetével. A kérdés lezárásával elérkezett az idő, hogy a szerződést is tető alá hozzák, ennek érdekében az olasz védelmi miniszter január 31-én az arab országba utazott. Kuvait lesz a típus első exportüzemeltetője, mely AESA radarral kapja meg gépeit.
A január 21-23-a között megrendezésre került Bahrein Airshown a Kuvaiti Légierő vezetője azonban elégedetlenségéről nyilatkozott, állítása szerint ő és a légierő is kitart az amerikai típus mellett, a hosszú beszerzési procedúra ellenére. A 28 példányra szóló, 3 milliárd dolláros megrendelés a Boeingnek is jól jönne, további megrendelés hiányában lassan kénytelenek lesznek leállítani a gyártósort, vagy saját költségükre tovább gyártani a típust.
Nem Kuvait az egyetlen térségbeli állam, mely légierejének erősítésén munkálkodik: ismert a 2015-ös 24 példányos katari Rafale-rendelés, mellyel az 1997-ben szolgálatba állított 9 Mirage 2000-5EDA és 3 Mirage 2000-5DDA gépeket váltják le. Most újabb beszerzésről híresztelnek, mely még a tavalyi képességnövelést is nagyságrendekkel felülmúlja. Az Amerikai Szenátus külügyi elnöke, Bob Corker szivárogtatott ki információkat, melyek szerint az öböl-menti állam nem kevesebb, mint 73 darab F-15E beszerzését fontolgatja. A vadászbombázókat két részletre osztva rendelnék meg, egy 36 és egy 37 példányos csomag részeiként. A Boeing 42 hónapot kapna a gépek leszállítására, ezzel újabb évekkel lehetne kitolni a legendás típus gyártósorának bezárását.
Az előbb említett Bob Corker egyébként szenátusi kollégáihoz (többek között John McCainhez) csatlakozva kritizálta az Obama adminisztrációt, amiért halogatják a kuvaiti és katari beszerzések realizálódását. Mindkét üzlet a Boeingnak jelentene nagy bevételt, és lehetővé tenné az F-15-ös és F/A-18-as további gyártását.
Bahrein sem akar lemaradni szomszédaitól, a Lockheed Martint hivatalnokai szerint közel állnak az ország F-16-osainak modernizálásáról szóló szerződés aláírásához. 15 meglévő gépüket alakítanák át a gyártó által 2012-ben bemutatott V konfigurációnak megfelelően, AESA radarral és modernebb avionikával. A meglévő példányok képességeinek fejlesztésével párhuzamosan újabb F-16V-ket is beszereznének, feltehetően 17-18 darabról lenne szó. Ezek annyiban különböznek a felújított gépektől, hogy képesek lesznek az illeszkedő póttartályok hordozására.
Végül meg kell említenünk az Egyesült Arab Emirátusokat is. Évek óta próbálják eladni Mirage 2000-9-es gépeiket, eddig sikertelenül. Többek között Irakkal is tárgyalásban álltak már 2011 óta, azonban Franciaország mind a mai napig megvétózta az üzletet. Ezzel viszont ők is rosszul járnak, hisz az Emírségek addig nem bólint rá a méregdrága Rafale-beszerzésre, amíg nem sikerül megválniuk a deltaszárnyúaktól. Most úgy néz ki, hogy 10 példányt megvásárol az Iraki Légierő, és az ebből származó bevétel egyenesen a Dassault bankszámlájára vándorol, a Rafale-beszerzés részeként. Francia források szerint a kormány annak érdekében hogy csökkentse a Rafale üzlet költségeit, lemond a haditechnikai eladásoknál szokásos saját bevételeiről, így 10%-al redukálhatják az összegeket. Erre pedig szükség is lehet, mert az arab államból származó források arról számoltak be, hogy egy gép ára 250 millió dollár, így a 60 példány beszerzési költsége 15 milliárd amerikai zöldhasú. Mindenesetre, az évek óta sikertelenül folyó tárgyalások talán most végre célba érnek, de azért erre még senki ne fogadjon…