A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Japán felfüggesztette a levegőminta-vételt, miután a január 6-i, állítólagos termonukleáris tesztet követő repülések során begyűjtött mintákban nem találtak olyan izotópokat, ami az észak-koreai állítást igazolták volna. A mintagyűjtésben egy C-130-as és 4 db Kawasaki T-4 kiképzőgép vett részt egyébként.

—

A Tiger Mk3 változata körüli ügyekről folynak a tárgyalások Franciaország és a többi üzemeltető között. A közös európai fejlesztésű harci helikopter több változatban is készül a megrendelők igényei szerint, azonban jelenleg túl nagy a különbség a variánsok között, ez pedig tovább drágítja az amúgy sem olcsó fejlesztést. A Francia Hadsereg jelenleg 39 korai HAP és 14 HAD verzióval rendelkezik, ezek közül utóbbiak bevethetik az AGM-114 Hellfire rakétákat. Ugyanezt a fegyvert használja a 22 ausztrál Tiger ARH, míg a német UH Tiger-ek a Parsys Trigat típussal rendelkeznek. A spanyolok a franciákhoz hasonlóan a HAD variánst üzemeltetik, de ők a Rafael Spike rakétát rendszeresítették. Érezhető a nagy kavalkád a típuscsaládban, így a franciák most szeretnék elérni, hogy a következő évtized elejére tervezett Mk 3-as modernizációs csomag részeként egységes fegyvert rendszeresítsen az összes alkalmazó nemzet. Ennek érdekében a gépek felújításának időpontját is eltolták 2023-ra, hogy a feleknek sikerüljön megegyezniük a felmerülő kérdésben.

Maradunk hasonló témánál és szereplőknél: Franciaország és Ausztrália az NH90-es új verziójának kifejlesztéséről tárgyal. A cél egy olyan forgószárnyas létrehozása, melyet a különleges erők kötelékében állíthatnak szolgálatba. Franciaországban erre a feladatkörre EC725 Caracalt, míg Ausztráliában S-70-est használnak, de mindkét országban 10 éven belül esedékes a típusváltás. Ha megegyeznek a NH90-es speciális változatának kifejlesztésében, akkor az kapna egy gépfegyvert a hátsó rámpára, új kommunikációs rendszereket, emellett a gyorsabb köteles gépelhagyást is meg kell oldaniuk valahogy. Franciaország eddig 74 példányt rendelt az NH90-esből, íg Ausztrália rendelésállománya jelenleg 42 példánynál áll.

—

Ha már szóba jött az NH90-es, érdemes megemlíteni, hogy lassabb ütemet vett a típus gyártása. Nem a gyártás sebességét csökkentették le, hanem arról van szó, hogy a Finnországban üzemelő összeszerelő üzem elkészült a 29., s egyben utolsó példánnyal is. 19 helikoptert készítettek belföldre valamint 10-et Svédországnak. Ezekkel együtt összesen 269 NH90-es gördült le eddig a 6 gyártósorról, melyekből már csak 5 üzemel: Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország és Ausztrália tudhat magáénak még egyet-egyet. Következőleg a kenguruk földjén, egész pontosan Brisbane-ben található üzem végez a gyártással 2017-ben a 42. forgószárnyas leszállítása után. Ezek a gyárak azonban nem zárják be kapuikat, a komolyabb javítási munkákat továbbra is végrehajtják. Összesen 509 példányra érkezett eddig megrendelés 14 országból, így a problémák ellenére is sikeresnek mondható a program.

Az eredeti tervekkel ellentétben a Bahreinben felújítás alatt álló HMS Juffair brit haditengerészeti bázis nem lesz alkalmas a Queen Elizabeth osztályú repülőgép hordozók fogadására. A döntést költségvetési megszorítások miatt hozták.

—

Zöld jelzést kapott az izraeli F-15I modernizáció. Az Izraeli Légierőben Ra’am néven emlegetett típusból csupán 24 példányt üzemeltetnek, de ez az egy század nevezhető talán az IAF legütőképesebb alakulatának. A gépek képességei most tovább fejlődnek, AESA radarral, új avionikával és fegyvertípusokkal látják el őket. A lokátort kiválasztásának procedúrája már folyamatban van, minden valószínűség szerint az USAF tetszését is elnyerő Raytheon APG-82(V)1 lesz a befutó.

A Rockwell Collins modernizálhatja a Pakisztáni Légierő C-130 Herculeseit. A 30 millió dolláros megrendelés értelmében 11 C-130E és 5 C-130B avionikáját újítják fel.

—

Pakisztánnál maradva: helyi hírforrások szerint újabb sikeres tesztindítást hajtottak végre a Ra’ad légi indítású robotrepülőgéppel. Az ALCM rövidítéssel illetett 350 km-es hatótávolságú fegyvernek ez volt a 7. tesztindítása.

—

Január 20-án Srí Lankára érkezett az Indiai Haditengerészet legújabb repülőgép-hordozója, az INS Vikramaditya. Ez a hajó első külföldi útja 2014-es szolgálatba állítása óta.

—

Oerlikon Skyguard 3 légvédelmi rendszert rendelt a Thai Királyi Hadsereg. A gyártó Rheinmetall Air Defence által bejelentett beszerzésben 4 tűzvezető rendszer és 8 35 mm-es, ikercsövű gépágyú szerepel.

—

333 millió dollárral gazdagodott a Korean Air, melyből a Dél-Koreai Haderő részére kell pilóta nélküli repülőgépeket gyártania. A szerződés részletei nem ismertek, valószínűleg a 2015-ös ADEX nemzetközi kiállításon bemutatott KUS-FT típusról van szó, melynek hossza 3,4 méter, fesztávolsága 4,2 méter és alkatrészeinek 95%-a dél-koreai beszállítóktól van.

A Bell Helicopter 2017-ben teszteli a V-22 típushoz kifejlesztés alatt álló új rotorlapátokat. A teljesítmény tekintetében a jelenlegiekkel sincs semmi gond, a problémát a rotorok túl nagy munkaigénye szolgáltatja, melynek kiküszöbölésére a Bell az új ATTR (Advanced Technology Tiltrotor) technológiával próbálkozik. Az új lapátokat először a tengerészgyalogság VMM-204-es tesztszázada próbálhatja ki.

—

Oroszországi hírforrások szerint Szaúd-Arábia tárgyalásokat akar kezdeni Oroszországgal az Sz-400-as légvédelmi rendszer beszerzéséről. A hírforrás értesülései szerint idén megszületik a MiG-35 első exportmegrendelése is, Egyiptom 46 példányt vásárolna.

—

Az Orosz Légierő feje, Viktor Bondarev számolt be a PAK-FA program jelenlegi helyzetéről. A vezérezredes elmondta, hogy már a 11., egyben utolsó prototípus végszerelése is folyamatban van a KNAAZ üzemeiben, a gép 60-70%-ban készen van, és még ebben az évben elvégezheti az állami teszteket. Ha minden sikeresen zajlik, jövőre már megkezdődhet az 5. generációs típus sorozatgyártása.

—

Konkurenciát kap a Lockheed Martin az 5. generációs vadászgépek jövőbeli légiharc-rakétáinak fejlesztésében. Az Amerikai Légierő Kutató Laboratóriuma 14 millió dollárt utalt át a Raytheon számlájára, hogy a cég megkezdje az egyenlőre csak SACM (Small Advanced Capability Missile) néven emlegetett levegő-levegő rakéta két koncepciójának kidolgozását. Eddig csak a Lockheed Martin futtatott hasonló programot Cuda néven, melynek célja, hogy jelentősen növeljék a lopakodó típusok által hordozható rakéták számát. Az új fegyver hossza alig fele az AIM-120 hasonló paraméterének, így egy F-35-ös 12, míg egy F-22-es 14 példányt is a fedélzetére vehet. A fegyver úgynevezett hit-to-kill elven semmisíti meg célpontjait, azaz nem található benne robbanótöltet, célját telitalálatokkal semmisítené majd meg. A Cuda koncepciójáról bővebben itt olvashatnak Olvasóink.

Ukrán segítséggel fejleszthetnek új kiképzőgépet Lengyelországban. Az ITWL (Instytut Techniczny Wojsk Lotniczych – Légierő Technológiai Intézete) kivitelezésében fejlesztés alatt álló Grot-2-est egy sugárhajtású kiképzőgépnek szánják, mely kortársaihoz hasonlóan alkalmas lenne fegyverek bevetésére is. A típus makettjét évek óta szerepeltetik a különböző kiállításokon. A hajtómű kérdését sokáig nyitva hagyták, de az utolsó alkalmakkal már a Honeywell/ITEC F124-GA-100-as típusával volt látható. De visszatérve az ukránok közreműködéséhez – egy Varsóban megtartott egynapos katonai konferencián ajánlotta fel az ITWL igazgatója, Ryszard Szczepanik hogy vonják be az ukránokat a fejlesztésbe. Elsősorban a hajtóműről lenne szó, melyet a Motor-Szics szolgáltatna. Utóbbi cég feje, Dr. Vjacseszlav Boguszlajev szintén megszólalt, azt mondta, hogy terveik szerint az AI-222-28F hajthatná meg a lengyel kiképzőgépet. Ennek a hajtóműnek egy korábbi variánsa található meg a kínai L-15-ösben is.