A HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét kezdetén.

Új képességgel bővült a Román Hadsereg repertoárja miután Amerikából megkapták a megrendelt Phoenix 30 quadrocoptereket. A 4 példányban rendszeresített eszköz 6 kg-os tömegű, emellett 0,9 kg-os felszerelést emelhet a levegőbe. Megkapták a kombinált elektro-optikai és infravörös girostabilizált Dragon View kamerarendszert is, mellyel 30-35 percet tölthetnek a levegőben. A típus maximális sebessége 45 km/h.

Két pilóta vesztette életét január 12-én helyi idő szerint délelőtt 11-kor Iránban. A légierő egyik F-4E Phantom vadászbombázója gyakorlórepülésen vett részt amikor technikai probléma lépett fel. A pilóták úgy döntöttek, hogy megkísérlik a kényszerleszállást a közelben található autópályára, ám a túl nagy forgalom miatt erről letettek, és nemsokkal később a földnek csapódtak.

—

Oroszországban egy régebben gyártott helikoptertípus újjáélesztésén gondolkodnak. A Mi-14-es kétéltű helikopterről van szó, melyből 1973 és 1986 között közel 300 példányt gyártottak, ám ezekből mára mindössze 44 maradt üzemben. Az orosz TASS hírügynökség jelentése szerint a gépeket a katonai mellett a civil szféra részére is gyártanák, főleg az ország északi részén élő alkalmazók, illetve az olaj- és gáztársaságok számára. A vélhetően pozitív fogadtatás ellenére még nem született döntés az ügyben, és több alternatívát is megvizsgál még a gyártó.

—

Két újabb tételnyi F135-ös gyártását rendelte meg a Pentagon. Összesen 167 sugárhajtóműről van szó, 66-101-es leosztásban. A két szerződés értékét csak a hónap későbbi részében hozzák nyilvánosságra, de névtelen források szerint akár a 3 milliárd dollárt is elérheti. A gyártó nyilatkozata szerint az erőforrások egységára csökkent a korábbiakhoz képest.

—

Négy A-29 Super Tucano könnyű támadógéppel bővült az Afgán Légierő állománya január 15-én.

A belga védelmi miniszter, Steven Vandeput Patriot légvédelmi rendszer beszerzését szorgalmazza országa számára. A miniszter egy országgyűlésen számolt be a javaslatáról amikor az ország védelmi stratégiáját vázolta fel. Ha beleegyeznek a beszerzésbe, az 600 millió dollárral kurtítaná meg a költségvetést.

—

Szintén Belgiumhoz tartozik, hogy a kormány 9,2 milliárd dollár elkülönítéséről döntött, melyet a haderő erősítésére fordítanak. Ebből a legnagyobb összeget az új vadászbombázók beszerzése emészti fel. Összesen 34 példányt vásárolnak majd, de a típusról még nem döntöttek. Emellett 6 pilóta nélküli géppel is bővítik a repertoárjukat, 2 példányt 2021-ben, míg a fennmaradó 4-et 2030-ban veszik át, és mindezek mellett azt is fontolgatják, hogy belépnek a közös európai tanker programba.

—

Első alkalommal esett egy számjegyűre az egy évben legyártott Rafale harci gépek száma 2015-ben. A Dassault már évekkel ezelőtt lelassította a termelést, hogy minél tovább tudja üzemeltetni a gyártósort, ennek függvényében 2014-ben csupán 11 vadászbombázó készült el a Francia Légierő és Haditengerészet számára. Tavaly azonban még tovább csökkent a mennyiség, csupán 8 gép gurult le ki az összeszerelő üzemből, ebből 5 Franciaországé és 3 került az első külföldi megrendelőhöz, Egyiptomba. A cégnek jelenleg további 83 példány leszállítására van szerződése (38 francia és 45 külföldi megrendelés), melyek ilyen tempóban akár további 10 évig is munkát adhatnak a cégnek.

—

Még el sem készültek, máris módosíttatja E-2D Advanced Hawkeye gépeit Japán. 286 millió dollárt áldoznak arra, hogy megnöveljék a gépek hatótávolságát. Mivel az Amerikai Haditengerészet példányai főleg hajókról üzemelnek, így korlátozott a gép felszálló tömege, s ezzel együtt a tankolható kerozin mennyisége is. A U.S. Navy-nél ezt úgy hidalják át, hogy légi utántöltéssel bővítik ki a gépek őrjáratozási idejét. Azonban Japán kizárólag szárazföldi bázisokról üzemelteti majd a gépeit, így nagyobb felszállási tömeg is lehetséges. Ezt kihasználva szeretnék kibővíttetni a gépek üzemanyag kapacitását szárnyba épített tartályokkal. A módosításnak köszönhetően a szigetország légtérellenőrzői 5 óra helyett akár 8 órát is a levegőben tartózkodhatnak majd utántölsé nélkül.

Újabb lépést tett a szolgálatba állítás felé a Lockheed Martin új hajógyilkos rakétája, az LRSAM (Long Range Anti-Ship Missile), miután végeztek a repülés közbeni terhelési tesztekkel az F/A-18-as típuson. Az AGM-158B nagy hatótávolságú, alacsony észlelhetőségű fegyver módosításával kapott AGM-158C utolsó terhelési tesztjére január 6-án került sor a tengerészet Patuxent River légibázisának körzetében. A tervek szerint először 2017-ben kerül sor az oldási próbákra, majd azok sikerességének függvényében folytatódhat a tesztelési program a valódi indításokkal. A cél az, hogy a rakéta szolgálatba állhasson 2019-ben. Hordozó platformként az F/A-18E/F Super Hornetek mellett még a B-1B nehéz bombázók szolgálnak majd.

Márciusban első alkalommal indítanak majd BVR (látóhatárón túli) légiharc rakétát a Tejas típusról. A könnyűsúlyú kategóriába tartozó vadászbombázóról az izraeli Rafael cég Derby típusát tesztelik, ennek sikeressége kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gép elérhesse a teljes bevethetőségi képességet.

—

A Boeing 6 új, a B-52-esek belső fegyverterébe szánt indítóberendezést szállított le az USAF-nak. A fejlesztéseknek köszönhetően az új eszközök már alkalmasak JDAM bombák célba juttatására, melyekből egyszerre 8 kerülhet a belső térbe. Az ősrégi bombázók eddig csak a szárny alatti felfüggesztőn hordozhatták a GPS irányítású ejtőfegyvereket. A fejlesztések azonban itt nem állnak meg, később alkalmassá teszik a gépek belső terét az AGM-158 JASSM rakéták és miniatűr légi járművel indítására is.

—

Hamarosan megérkeznek az első japán F-35 pilóták a Luke légibázisra. A felhőlovagok saját gépeikkel szelhetik majd az eget, az első japán F-35-ösök ugyanis szintén ide kerülnek majd a kiképzéshez. Az Amerikai Légierő saját példányai mellett már a norvég és ausztrál 5. generációs vadászbombázók is itt üzemelnek, részt véve a saját pilótáik kiképzésében, és az év későbbi részében érkeznek melléjük az olasz gépek a kiképzésre váró személyzettel együtt.

—

Az Iljusin helyettes főigazgatója számolt be a hírről, hogy cége további két Il-38N felderítőgépet ad át az Orosz Haditengerészetnek, továbbá azt is hozzátette, hogy a náluk már mágikusnak tekinthető 2020-as dátumra 28 példány áll szolgálatba.

Maradjunk még egy kicsit az orosz vállalatnál: 2015-ben szerződést kaptak egy meg nem nevezett vásárlótól 16 Il-76-os leszállítására, ennek pedig a 80%-át már teljesítették is. A fennmaradó két gép ebben az évben kerül megrendelőjéhez, és már folynak az egyeztetések további 5 szállítógép megvásárlásáról.

—

A NATO közbeszerzési hivatala a Saab-nál adott le megrendelést föld-levegő rakéták szállítására. Az RBS 70 BOLIDE típusról van szó, mely az RBS 70 8 km-re növelt hatótávolságú változata. A 12,4 milliós szerződés teljesítése 2016-ban és 17-ben történik.

—

A Raytheon sikeresen tesztelt a Tomahawk cirkálórakéták továbbfejlesztett keresőfejét. Az új szenzorral a fegyver alkalmassá válik mozgó föld- és vízfelszíni célok követésére és leküzdésére. A berendezést saját költségén fejlesztette ki a vállalat, tesztelését egy T-39-es tesztrepülőgépre szerelve végezték.

—

Még idén átveheti fennmaradó két A400M szállítógépét a Maláj Királyi Légierő. A második példány szolgálatba állításának apropójából rendeztek egy kisebb ceremóniát a gépek bázisául szolgáló Subang légibázison január 13-án, és ott beszéltek a program további alakulásáról. A tervek szerint áprilisban érkezik meg a harmadik, és novemberben a negyedik példány. Az ünneplésen részt vett Hishammuddin Hussein is, a védelmi miniszter, aki beszédében kiemelte a 22. század számára épített új hangárt, ahol gépek parkolhatnak és a javításokat elvégezhetik.

A Pratt & Whitney elkészült a C-17-esek meghajtását biztosító utolsó F117-es hajtóművel. A gyártás lezárása egyben a PW2000-es erőforrás család termelésének végét is jelenti, hisz az eredetileg a B757-eshez tervezett sugárhajtómű utolsó, és egyben legnagyobb tolóerejű leszármazottja a PW2040, vagy katonai megjelölésével F117-es. Összesen 1313 példány készült az amerikai gyáróriás üzemében.

Németország 2010 óta bérelt IAI Heron TP pilóta nélküli gépeket, azonban a felderítő szerepkörben alkalmazott UAV-k bérleti ideje tavaly lejárt. Mivel a képességet nem szeretnék elveszíteni, így a gépek megtartása mellett döntöttek. Az első hírek arról szóltak hogy megvásárolják a 3 példányt és a 2 földi irányító állomást, azonban ezt később cáfolta a védelmi miniszter, Ursula von der Leyen. Helyette újabb lízingszerződés kötnek, melynek köszönhetően 2018-tól összesen 650 millió dollárért tovább használhatják a típus képességeit. A bérlés 2025-ig szól, ekkorra válhat bevethetővé ugyanis az európai fejlesztésű drón.

Minisztériumi szintű angol nyilatkozatok alapján továbbra is napirendi ponton egy közös európai – japán légiharc rakéta fejlesztése. Még 2014 júliusában röppentek fel először a hírek, hogy a védelmi iparának önkéntes lekorlátozását enyhíteni kezdő Japán becsatlakozna az MBDA mellé – elsősorban a Meteor továbbfejlesztésébe.

—

Január 11-én véglegesen kivonásra került az utolsó két S-3B Viking is a US Navy állományából. A típust 2009-ben már részlegesen nyugdíjazták, de néhány példányt még megtartották tesztelésre. Decemberben a VX-30 század három gépe repült át a Davis-Monthan támaszpontra, hogy a híres/hírhedt „Boneyard” újabb konzervált gépekkel gazdagodjon, míg az utolsó két gépet január 11-én érte utol a végzete.

A legújabb indiai és pakisztáni sajtóértesülések alapján úgy tűnik Srí Lanka le is tett a JF-17 vásárlási szándékáról az indiai hitel érdekében. Sajtóértesülések szerint Pakisztán Indiához hasonlóan hajlandó lenne némi hitellel megtámogatni saját típusát.

—

Líbia, Afganisztán és Irak után Szíriában is bemutatkozott a Brimstone rakéta, miután a közelmúltban a RAF Tornado GR4-esei többek között ezzel is támadták az ISIS állásokat. Az angol gépek első alkalommal vasárnap, az Iszlám Állam székhelyének számító Rakka körzetében használták ezen levegő-föld rakétáikat.

Nem hivatalos hírek szerint újfent/továbbra is terítéken a MiG-29-es beszerzés Belgrádban. Szerb sajtóértesülések szerint ugyan elsősorban nem emiatt érkezett Szerbiába az orosz védelmi szektorért felelős miniszterelnök helyettes, Dmitrij Rogozin, ám egy füst alatt erről is folytak egyeztetések.
A vadászgépek mellett légvédelmi rendszerek szállításáról is szólnak a hírek, BUK, Tor és Pantsir-S1-ről írtak az orosz médiában.

—

Az IHS Jane’s portál brit forrásokra hivatkozva állítja, hogy az oroszok bevetették Szíriában a Berjev A-50 légtér-ellenőrző repülőgépeket. Az első repülésekre ráadásul már december folyamán sor került.

—

A korábban a típus mielőbbi nyugdíjazását sürgető USAF a tavalyi év végén jelezte, hogy mégiscsak kellenek még egy kis időre az A-10-esek. Most újfent jelezték, hogy hát bizony nagyon is kellenek ezek a gépek az iszlám Állam ellen, így bár mindenképpen nyugdíjazzák őket, egy időre elnapolják a kérdést.

Az ITAR-TASZSZ értesülése szerint hamarosan Ka-52 harci-helikopterek érkeznek Szíriába, ahol elsődleges feladatuk a Latakia melletti légibázison állomásozó orosz erők védelme, illetve ha esetleg úgy adódik, akkor harci kutató-mentő feladatban való részvétel.

—

Olaszország 4 darab AMX típusú csapásmérő repülőgépet, valamint egy MQ-1 Predator pilóta nélküli repülőeszközt telepített a szicíliai Trapani repülőtérre, válaszul az Iszlám Állam líbiai tevékenységére. A napokban a francia erők Rafale vadászbombázókkal már támadták az ISIS líbiai állásait.

Közreműködött: Tcat és Phoenix