Beteljesült az a folyamat, mely 2008 októberében felállított új USAF főparancsnokság, a Globális Csapásmérő Parancsnokság (Air Force Global Strike Command, AFGSC) vette kezdetét. Mint arról 2010-ben írtunk a Global Strike Command 2010-re átvette az összes ICBM és a bombázóezredek feletti kontrollt a Légiharc Parancsnokság (Air Combat Command, ACC) és az Űrparacsnokság (Air Force Space Command, AFSPC) felügyelete alól. Lényegében ezzel újból visszaállt a Hidegháború alatti állapot, mikor is az USA nukleáris csapásmérő erejéért egyetlen parancsnokság, a Stratégiai Légiparancsnokság, a Strategic Air Command felelt.
Együtt a család. | Fotó: U.S. Air Force ,
Egyetlen dolog hibádzott csak: a B-1B Lancer bombázók a B-52H Stratofortress és B-2 Spirit bombázókkal ellentétben nem kerültek át, maradtak a Air Combat Command égisze alatt.ű Ez a felállás változik meg október 1-vel, mikor is az USAF 2 B-1B ezrede, a texasi Dyess légibázis 7. Bombázóezrede és a dél-dakotai Ellsworth légibázison települt 28. Bombázóezred is csatlakozik a kollégákhoz. A jövő hónap elejétől mindegyik amerikai bombázó az 1942-ben felállított 8. Légierő, a „The Mighty Eighth” alá tartozik majd, melyhez így 5 bombázóezred tartozik majd: a 2. (Barksdale, B-52), az 5. (Minot, B-52), az 509. (Whiteman, B-2), a 7. (Dyess, B-1) és végül a 28. (Ellsworth, B-1).
Ez összesen 63 gépet és nagyjából 7000 főt érint, ám az USAF várakozásai szerint a mindennapi folyamatokat ez kevéssé fogja érinteni, lévén adminisztratív jellegű változásról van szó, ellenben így egyrészt egységesen képviselhető a teljes amerikai bombázó arzenál, másrészt az alakulatok közti együttműködés is némileg könnyebbé válik ennek köszönhetően.
Jelenleg 66 B-1B Lancer aktív. Idén indult be a „Bone” egy nagyszabású modernizálása, melynek keretében 2019-re mindegyik átesne a jelentős elektronikai megújuláson. A fenti, 2014 január végi fotón landoló B-1-es az első, mely megkapta ezen modernizációs csomagot. | Fotó: Richard Ebensberger, USAF ,