|

Egy folyamat beteljesedése: újból egy parancsnokság alatt az Amerikai Légierő nukleáris arzenálja

Mondhatjuk, hogy az Egyesült Államok Légiereje bizonyos szempontból visszatért a gyökereihez: 2010. február 1-vel kezdődően az Egyesült Államok szárazföldi telepítésű nukleáris arzenálja 17 év után ismételten egyetlen parancsnokság alá tartozik, ahogy több évtizeden át volt az USAF létrehozása óta.

Az Egyesült Államokban a nukleáris korszak kezdetétől fogva a Légierő felel a szárazföldi telepítésű nukleáris fegyverekért – stratégiai bombázók, interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM). A főparancsnokságok közül ez a feladat konkrétan “A béke a hivatásunk” mottóval operáló Stratégiai Légiparancsnoksághoz (Strategic Air Command, SAC) tartozott, melyet azonban 1992. május 31-vel, azaz nem sokkal a Szovjetunió összeomlása után deaktiválásra került. Feladatkörének nagy része – a légi utántöltés kivételével – a Stratégiai és a Taktikai Légiparancsnokságok összeolvasztásával megszülető Légiharc Parancsnokság (Air Combat Command, ACC) alá került. Utóbbiból 1993 folyamán az ICBM-ek az Űrparacsnokság (Air Force Space Command, AFSPC) hatáskörébe kerültek.

Mindezt a védelmi gépezet megfelelőnek találta egy 2007 augusztusában bekövetkező kellemetlen incidensig, mely úgy tűnik elkendőzhetetlenül rávilágított arra a fokozatosan egyre nagyobbra vált problémára, miszerint a Légierő nukleáris szerepkörét már nem kezeli olyan fegyelemmel, mint tette azt a Hidegháború alatt, vagy teszi jelenleg is az ősi rivális, a Haditengerészet, illetve hogy a nukleáris pályára orientálódást jobban kell ösztönözni, mert különben gondok adódhatnak az utánpótlással.

Ez az incidens pedig természetesen az volt, mikor is az észak-dakotai Minot Légibázisról a louisianai Barksdale Légibázisra – megsemmisítés céllal – egy adag Advanced Cruise Missile került átszállításra. Csak hogy egy sor előírás figyelmen kívül hagyása miatt felhalmozott mulasztássorozat végett, tehát így az érintettek tudta nélkül a kivonásra ítélt robotrepülőgépek nukleáris töltettel szerelve kerültek egy B-52 szárnya alá. Hovatovább erre csak azután derült fény, miután a B-52-es már egy jó ideje a Barksdale-i betonon ácsorgott.

A porba hullott fejek, majd a Minot újbóli – nem problémamentes és így újabb fejhullást eredményező – nukleáris rekvalifikációjával párhuzamosan elkészült jelentés a nukleáris szerepkör javítása végett javasolta egy új főparancsnokság létrehozását, mely alá besorolhatják a Légierő ilyetén arzenálját.

A Globális Csapásmérő Parancsnokság (Air Force Global Strike Command, AFGSC) nevet kapó új főparancsnokság létrehozását 2008. október 24-én jelentették be, ami ezt követően 2009. augusztus 7-én kezdte meg működését. Az ICBM erő felett 2009. december 1-vel, míg a bombázóezredek felett 2010. február 1-vel vehette át a fennhatóságot. A Barksdale Légibázist központjául tudó parancsnokság segítése végett 2009 szeptemberében a Minot Légibázison reaktiválták a 69. Bombázószázadot.

Az Exercise Global Thunder (2009 június) keretén belül 15 B-52 emelkedik a magasba a Minot Légibázis betonjáról MITO, azaz minimális intervallumú felszállási procedúrát alkalmazva.

A MITO régebben kissé feszítettebb volt. Ez a jelent ugyan egy filmből van, ám a megszemlélhető B-52 reptetés valós! Kicsit kormoltak még akkoriban a Buff-ok…

2 hozzászólás “Egy folyamat beteljesedése: újból egy parancsnokság alatt az Amerikai Légierő nukleáris arzenálja”

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.