|

Tovább bővítené partaszálló képességeit Japán

Japán kapcsán már több ízben is előkerült a közelmúltban a haditengerészet partraszálló képességeinek fejlesztése, bővítése. Legutóbb tavaly decemberben írtunk róla, hogy az azóta már elstartolt, öt éves ütemtervben egy sor olyan haditechnikai eszköz beszerzése kapott helyet, melyek direkt ilyen feladatokra készültek, de legalábbis tökéletesen alkalmasak arra, hogy egy kvázi expedíciós harccsoport részeként működjenek. S bár Tokióban akkurátusan tagadják, hogy ilyesmire készülnének – hisz a szigetország törvényei tiltják az offenzív jellegű haditechnika birtoklását -, a jelek teljesen egyértelműen mutatják ennek ellenkezőjét.

Az egyik leginkább sarkalatos pont ebben az esetben az alapot jelentő vízfelszíni egység, vagyis a partraszállást támogató hadihajó kiléte. Mint ismeretes, az alapvetően helikopter-hordozó rombolónak titulált, ám kisebbfajta repülőgép-hordozónak is beillő 22DDH Izumo-osztály volt eddig a potenciális jelölt, azonban lehet, hogy Japánban még tovább mennének, és 2019-2020 magasságára elkészítenének egy új, dedikáltan kétéltű műveleteket támogató hajóosztályt.
A Jiji hírügynökség beszámolója szerint a japán védelmi tárca javaslatot terjesztett elő az ország kormánya felé, legalább egy darab partraszállást támogató helikopter-hordozó dokkhajó megépítéséről. Mindehhez a 2015. április 1-jén induló költségvetési évre már egy kisebb összegű támogatást is kértek, melyből a megvalósíthatósági tanulmányok, majd a korai stádiumú tervdokumentációk készülnének el, magát a hajót pedig 2019 márciusára szeretnék vízre bocsátani. Az egység szükségességét a szokott indokkal alapozták meg: a távoli, vitatott hovatartozású szigetek védelmére, illetve humanitárius feladatokra használnák.

Az Izumo vízre bocsátása | Forrás: YouTube

Az Izumo vízre bocsátása | Forrás: YouTube ,

Japán egyébként jelenleg is rendelkezik hasonló hadihajókkal: a három, Osumi-osztályú kétéltű dokkhajó alkalmas partraszálló műveletek támogatására. A japán hadvezetés viszont úgy értékeli, hogy a közeljövő lehetséges szcenárióiban ezek már nem lesznek elegendőek, kapacitásuk nem elégséges, és az újonnan érkező Bell-Boeing MV-22 Osprey kiszolgálásához is nagyobb hajóra lenne szükség. Az Osumi-osztály tagjai ugyan képesek a légpárnás LCAC-k indítására és fogadására, ám ezek főként békeidős feladatokra jók, ellenséges fenyegetettség esetén a légi szállítás mutatkozik kedvezőbbnek.

A Jiji hírügynökség jelentésében egyébként hangsúlyozzák, hogy a védelmi minisztérium szerint elég konkrét elképzeléseik vannak a hajó paramétereivel kapcsolatban, így a tervezésre maximum egy év elegendő lesz számukra. Mindehhez hozzáteszik, hogy Japánban általában három évet vesz igénybe egy nagyobb méretű hadihajó elkészítése, így nem tűnik elrugaszkodottnak a 2019-es dátum sem. Az alapokat nyilvánvalóan a már meglévő, saját hadihajóik jelentik majd, de mindemellett legfőbb szövetségesüknél is jártak tapasztalatszerzés céljából: az Onodera védelmi miniszter által vezetett delegáció július 7-én megtekintette a USS Makin Island (LHD-8) Wasp-osztályú helikopter-hordozót (vagy helikopter-hordozó dokkhajót).

Az 1998-óta rendszerben álló LST-4001 Osumi | Fotó: US Navy

Az 1998-óta rendszerben álló LST-4001 Osumi | Fotó: US Navy ,

Utóbbi kapcsán egyből felmerült egy szintén szokásosnak nevezhető felvetés, miszerint Japán a jövőben merevszárnyú légi járműveket is szeretne üzemeltetni hadihajóiról. Konkrétan az F-35B-re kell itt gondolni, amiből ugyan nem rendelt Tokió, de ennek lehetősége nem kizárt.
Amit pedig mindenképpen fontosnak tartottak kiemelni a japán elemzők: szinte teljesen biztos, hogy az említett új hadihajó nem egyedül fogja alkotni osztályát. Ezt több dologra is alapozzák: egyrészt anyagilag kifizetődőbb, másrészt az utóbbi évtizedekben minden esetben legalább két egység készült minden nagyobb japán hadihajó-osztályból.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.