Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege meghozta a várva várt döntést: mind a Boeing-Sikorsky, mind pedig a Bell Helicopter megépítheti a maga repülőképes prototípusát, mellyel versenybe száll a JMR/TD programban. A Joint MultiRole – Technology Demonstrator célja egy olyan platform kiválasztása, mely egy jövőbeni, merőben új helikopter-család alapjául szolgálhat. Nem keverendő azonban össze a Future Vertical Lift (FVL) tenderrel, amire bármely cég nevezhet, aki a kiírásnak megfelelő pályázatot nyújt be. Utóbbi célja lesz a majdan rendszerbe állítandó forgószárnyas-család kiválasztása, a JMR/TD – nevéből fakadóan – kizárólag technológiai demonstrátorokat eredményez majd.

Nyilván a leendő FVL-en a Boeing-Sikorsky és a Bell jelentős előnnyel indulnak majd, hisz esetükben a JMR/TD kapcsán jelentős összegek folyósítására kerül sor. Annyi bizonyos, hogy a JMR/TD első fázisát 217 millió dollárból finanszírozza a US Army. A másik két pályázó, az előbbieknél jóval kisebb AVX Corporation és Karem Aircraft vállalatok sorsa jelenleg igen kétséges, ugyanis saját tőkéjük elenyésző, érdemi munkát csak állami támogatás mellett tudnának végezni. A kérdés jelenleg az, hogy a hadsereg milyen arányban kívánja megosztani a forrásait a két győztes között, és abból végül marad-e annyi, hogy különböző kisebb szerződések keretében támogatni tudják az AVX-et és a Karemet.

Az ügy kapcsán egyébként mind a két cég úgy nyilatkozott, hogy jelenleg még semmi biztosat nem tudnak, ám folyamatosan tárgyalnak a hadsereggel a további támogatásokról, illetve a projektben való részvételük mikéntjéről.
Ami pedig a nyerteseket illeti: a JMR/TD első fázisában a támogatásért cserébe egyrészt vállalják, hogy a 2017-es költségvetési évben végrehajtják első repülésüket a prototípusok, másrészt legalább annyi önrészt kell vállalniuk azok létrehozásából, mint amennyi pénzt most kapnak. A második fázisban pedig, mely majd 2020-tól lesz esedékes, a három év múlva rendelkezésre álló, berepülési programon átesett technológiai demonstrátorok bizonyíthatják képességeiket különböző körülmények között – ám ne szaladjunk ennyire előre.

Ejtsünk azért néhány szót a két nagyvállalat (illetve vállalat-egyesülés) koncepcióiról! A Bell a V-22 Osprey konvertiplánnal szerzett tapasztalatait kívánja hasznosítani a V-280 Valor névre keresztelt demonstrátoránál, melyet két General Electric T67 hajtómű repít majd. A Bell harmadik generációs, vagy „optimum speed tiltrotor” néven is emlegeti a Valort, mely szerintük sokkal kiforrottabb és egyszerűbb lesz, mint annak idején az Osprey volt. A cég egyébként nem teljesen egyedül vágott neki a fejlesztésnek: a bevetéstervező rendszert a Lockheed Martin, a teljesen kompozit törzset a Spirit AeroSystems, a V-beállítású farokrészt a GKV, a fly-by-wire digitális repülésvezérlő rendszert pedig a Moog vállalatok szállítják.

A helikoptertervezésben szintén jelentős tapasztalatokkal rendelkező Boeing és Sikorsky alkotta konkurens csapat egy némileg formabontóbb elképzelést kíván megvalósítani. Az egész nagyjából az utóbbi cég által pár éve létrehozott, sikerrel tesztelt és azóta nyugdíjazott X2 technológiai demonstrátoron alapszik: az SB-1 Defiant koaxiális főrotorral, illetve tolólégcsavarral rendelkezik, így biztosítva a kívánt, a jelenlegi helikopterekénél jóval nagyobb sebességet. A Sikorsky egyébként azóta tovább lépett, az S-97 Raider gyártás alatt áll, ám az SB-1 még ennél is kiforrottabb lesz – várhatóan előbbi alapjain fognak majd hozzá a munkához. Erőforrás gyanánt esetükben egyébként a Honeywell T55 szolgál majd.

Maga az FVL tender egyébként várhatóan 2030 után eredményez majd sorozatban gyártható, illetve rendszeresíthető forgószárnyasokat, így addig még mindenképpen a mostani flotta jelenti majd az Amerikai Egyesült Államok helikopteres erőinek gerincét. Annyi változás azonban mindenképpen lesz, hogy a régi UH-60A-kat fokozatosan újabb UH-60M-ek, illetve MH-60-asok váltják, az AH-64A-k helyét AH-64E-k veszik át, illetve szép lassan érkeznek a CH-47F-ek is. Az Apache kapcsán annyit érdemes még hozzátenni, hogy az OH-58 Kiowa Warrior kivonásával (mely egy-két éven belül esedékes) részben az AH-64 veheti át annak feladatait, mégpedig pilóta nélküli légi járművekkel való együttműködés útján.