Nem csak Oroszországban okoz fejfájást a besorozandó fiatalok kellő számban történő összegyűjtése – a Pentagontól származó információk alapján az amerikai kollégáik helyzete sem annyira rózsás.
Persze Oroszországgal ellentétben az Egyesült Államokban 1973 óta nincs sorkötelesség, ám ettől még jelentős mennyiségű fiatalt kell önkéntes belépésre „rábeszélni” – ennek eredményeként évente átlagosan 180 000 fő csatlakozik az aktív állományhoz és 110 000 körül alakul azok száma, akik a tartalékos erőbe, vagy a Nemzeti Gárdába nyernek felvételt.
A haderőnemektől függően némi szórással, de a 17 – 34 éves korcsoportból várják a legalább egy időre a katonai pályát választókat. Ezen életkor szeletét adó 17 – 24 év közti csoport aktuálisan nagyjából 34 millió főt jelent, azaz papíron van kellő emberanyag, ám ehhez adjuk hozzá, hogy a Pentagon bevallása szerint ezen korcsoportba tartozó fiataloknak csak mintegy 1 százaléka érdeklődik a haderő iránt és felel meg teljes mértékben a feltételeknek. A teljes kép pedig az, hogy a pentagoni illetékesek becslése szerint a szóban forgó fiatalok csoportjának majdnem 3/4-e, 71 százaléka vélhetően alkalmatlan lenne katonai szolgálatra.
Trendet ugyan elvileg még nem lehet megállapítani, mert a Pentagon csak nem olyan régóta rögzíti az jelentkezők alkalmasággával/alkalmatlanságával kapcsolatos adatokat, ám az talán már most is kijelenthető, hogy a jövőben ez bizony gondokat okozhat annak ellenére is, hogy a haderő létszáma csökkentés előtt áll.
Az érdeklődők alkalmatlannak minősítése leggyakrabban egészségügyi, azon belül is a testsúllyal kapcsolatos okokra vezethető vissza. Illetékesek elmondása szerint egyáltalán nem ritka, hogy olyan túlsúllyal érkeznek érdeklődő fiatalok, mely súlyfelesleg a hagyományos kiképzés alatt ledolgozhatatlan. (Az Egyesült Államokban igen súlyos probléma az elhízás. Például a 20-39 éves korosztályban jelenleg 30 százalékos az elhízottak aránya – ami még így is a teljes átlag alatti.)
Ugyan egyértelműen az elhízottság a leggyakoribb alkalmatlansági tényező nem lehet elmenni a a viselkedésbeli, vagy éppen oktatásügyi problémák mellett sem. Az elérhető adatok alapján például míg 2001-ben a jelentkezők 90 százaléka rendelkezett a kötelező minimumnak előírt érettségivel, addig ez a mutató 2007-ben, a délnyugat-ázsiai konfliktuszónák emberigénye miatti enyhítések miatt 2007-ben 79 százalékra esett vissza. Hovatovább az érettségivel jelentkezők negyede nem éri el a szövegértést és matematikai képességeket vizsgáló elméleti szintfelmérő minimálisan előírt pontszámát – azaz bármilyen haderőn belüli pozíció betöltésére alkalmatlannak minősül.
Egy, a védelmi minisztérium által 2013-ban készített jelentés szerint az alkalmatlannak minősítések kerekített százalékos értékei a következőképpen alakultak:
- tisztán egészségügyi problémák – beleértve a mentális gondokat is: 28%
- több tényező átfedése: 31%
- rendszeres kábítószerhasználat: 8%
- gyermekek száma: 2%
- magaviselet: 1%
A Pentagon részéről nyilatkozott adatok szerint ezen becsült 71 százalékos alkalmatlansági mutatóban nincsenek benne azok, akik fizikai megjelenésük miatt – tetoválás, itt-ott „kilyuggatva” – kerülnek visszautasításra.
Talán meglepő lehet, de ezen esetek száma is növekszik – részben a haderő miatt, mely szigorúbban szabályzatot alkalmaz: aktuális előírás, hogy nem lehetnek tetoválások a fejen, nyakon és az ujjakon, továbbá az alkarok és a térdek alatt összesen 4, kisebb méretű tetoválása lehet csak az amerikai haderőbe vágyóknak. Ennek indoklása egyébként az, hogy a nagyszámú és nagy méretű, jól látható tetoválás nem összeegyeztethető a kommunikálandó professzionalizmussal.