Március elején számolhattunk be róla, hogy Stockholmban végleg arra jutottak, hogy mégsem volt olyan bölcs döntés az önálló tengeralattjáró fejlesztő/építő képességet biztosító Kockums AB eladása a németeknek, lévén az egykori „konkurens” az igazi nagy tengeralattjárók építése kapcsán nem számol a svéd üzemeivel.

A svédek jelenleg hadrendben álló tengeralattjáróinak modernizálása, illetve következő generációs egységeik megtervezése kapcsán egyre inkább tarthatatlanná váló helyzetben a svédek úgy döntöttek, hogy a Saab AB bevonásával megpróbálják visszaszerezni ezen képességet a németektől.

A múlt hónap elején felrebbent hír kapcsán az érintett felek, avagy az FMV, a svéd védelmi minisztérium, a Saab, illetve a német ThyssenKrupp nem kívántak nyilatkozni arról, hogy konkrét egyeztetések folynának a svéd állam által támogatott visszavásárlásáról, ám mostanra mind a svéd, mind pedig a német fél nyilatkozott arról, hogy valóban megkezdődtek ilyen irányú egyeztetések.

A német ThyssenKrupp Marine Systems hétfőn közzétett sajtóanyagában olvashatóak szerint a német és a svéd felek között nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat született a svéd bejegyzésű ThyssenKrupp Marine Systems AB, azaz az egykori Kockums AB értékesítéséről, de a tárgyalások még csak a korai szakaszban tartanak.

A svédeknek a saját haditengerészetük igényei mellett azért is fontos a tengeralattjárók önálló kivitelezéséhez szükséges háttér visszaszerzése, mert ez a belépő azon pecsenyesütögetésre, melynek házigazdája Ausztrália. Ahol mint ismert lehet a jelenlegi, svédek szolgáltatta alapra összehozott tengeralattjáróik, a Collins-osztály utódlásán dolgoznak. Ami történetesen a legnagyobb haditechnikai fejlesztéseik között található meg és még mindig úgy jellemezhető, hogy semmilyen fix elképzelés nincs arról, hogyan, milyen formában jussanak el A-ból B-be. A lehetőségek mérlegelése zajlik továbbra is, melynek kapcsán a friss hírek szerint továbbra is a három érintett erő – a haditengerészet, az iparág és a politika – egymásnak jobbára ellentmondó igényei ütköznek.

A nem hivatalos híreknek megfelelőn jelenleg úgy tűnik, hogy mindebből a svédek nagyon is jól jöhetnek ki, de az exporttilalmon nemrégiben lazító japánok is érdekeltek lehetnek bizonyos részletekben.

Kezdjük talán a svédekkel, akik az értesülések szerint titokban tárgyalásokat folytattak egy olyan ajánlatról, mely egy közös fejlesztésű, az ausztrál igényekre szabott svéd – ausztrál tengeralattjáróban csúcsosodna ki. A svédek ajánlatának állítólag része, hogy ennek érdekében a Saab-on keresztül bevásárolnának az állami tulajdonban lévő ASC hajógyárba – egyes források szerint felvásárolnák azt. Utóbbi vállalatról annyit érdemes tudni, hogy leánykori neve Australian Submarine Corporation és a Collins-osztályt eredményező ausztrál – svéd együttműködés beindulásakor lett létrehozva.

Egy ilyen közös fejlesztés mindenképpen kedvező lenne a svédeknek az önálló tengeralattjáró szektoruk lábra állításában, hiszen nem kellene mindent önerőből megoldaniuk, hovatovább az ezzel járó közös teherviselés és beszerzés kockázat- és árcsökkentő hatása politikailag, gazdaságilag is jól eladható lehet.

Végezetül, ha már így szóba került az ausztrál tengeralattjárók ügye, meg kell említeni, hogy nemrégiben szerződés született Ausztrália és Japán között tengeralattjáró kötődésű hidrodinamikai kutatásokról.

A japánokat és a Sōryū-osztályú tengeralattjáróikat a svédek potenciálisan erős képbe kerülése miatt is meg kell említenünk, lévén az ausztrálokat igencsak érdekelik ezen nagy méretű tengeralattjárók, illetve azok AIP meghajtása – mely történetesen svéd gyökerekkel bír, a Kawasaki a Kockums Striling-motorját licencelte ezen tengeralattjárókhoz.