Meglehet, hogy az öreg kontinens eddig önállóan fejlesztő két országa észbe kapott és a külön utak helyett közösen kívánják beérni a tengerentúli ember nélküli masinát? Nem lehet biztosat tudni azon kívül, hogy az elkövetkező két évben kooperációban fogják vizsgálni egy ilyen eszköz jövőbeni jelentőségét.
A legutóbbi ilyen jellegű megállapodás 2012-ben köttetett, amikor is az FCAS DPPP (Future Combat Air System Demonstration Programme Preparation Phase – a Jövő Légiharcászati Rendszere Szemléltetésének Előkészítő Fázisa) projekt keretében a két óriás – a BAE Systems a britek részéről és a Dassault Aviaton a franciák képviseletében – a Rolls-Royce és a Snecma vállalattal karöltve dolgozhattak bizonytalan ideig és bizonytalan összegből a „bemutatón”, melyben azért sejthető módon a tolóerőt nyújtó szerkezet is szerepelt a két hajtóműgyártó részvétele okán.
nEUROn makettet csodálhat a nagyérdemű még 2005-ben l Forrás: defenseindustrydaily.com ,
Akkor Chris Boardman a BAE Systems részéről így nyilatkozott:
„A BAE Systems és a Dassault Aviaton szoros együttműködésben dolgozik, hogy légiipari státuszuk vezető pozícióban maradjon. A megállapodás aláírásával biztosíthatjuk a cégek mögött álló országokat, hogy befektetésük általunk a legjobb formában fog megtérülni és a két vállalat képes lesz bármely angol-francia követelménynek megfelelni a jövőben.”
A Rolls-Royce némi bepillantást enged a színfalak mögé azzal, hogy az Engine Technologies for Aircraft Persistence and Survivability (Hajtómű Technológiák a Repülőgépek „Üzembiztonsága” és Túlélőképességéért) nevű három esztendőt magába foglaló kutatás azon részletét megosztotta a nagyérdeművel, mely szerint a „lopakodó” kialakításnak kritikus pontja az integrált energiaszolgáltató berendezés és a „forróbb hajtóműmag” ami alapvető hatással van a be-és kilépő gázok viselkedésére.
Ez éppen nem Rolls-Royce, hanem a Snecma elképzelése az „S-alakú” szívócsatornáról, mely elrejtené a hajtóművet a lokátorok elől l Forrás: ainonline.com ,
Bár a rendelkezésre álló hírek nem szolgálnak egyértelmű információval, annyit le lehet szűrni, hogy a 2000-es évtől kezdve hellyel-közzel volt kooperálás a két ország között mind az erőforrás, mind az egyéb rendszerek tekintetében.
„Ezen megállapodással felismeri (a két ország), hogy szükség van az együttműködésre a repülőgép szerkezete, az energiaellátás és a hajtómű megtervezésében, hogy a következő generációt képviselő repülőgépet kellően optimalizálva és megfizethető árcédulával állíthassa szolgálatba az Egyesül Királyság és Franciaország” – közölte ezt még két évvel ezelőtt Nick Durham, a Rolls-Royce egyik védelmi részlegének vezetője.
Nos, az akkori „felmérés” után jelenleg annyiban vagyunk okosabbak, hogy a két éves periódussal és a 198 millió dolláros (120 millió font) kerettel tisztában vagyunk és a ködös Albionból egy nem olyan ködös utalás is van a jövőre nézve:
„A technológia fejlődése valamint az ebbe invesztált kutatás- és fejlesztés biztosítja számunkra, hogy a szükséges ismeretek fenntartása mellett az igényelt eszközök is rendelkezésre álljanak és biztosítsa a hosszú távú (és gazdaságos) együttműködést országaink számára” – utalt egy „alternatív” folytatásra Ian King, a BAE Systems vezérigazgatója.
Taranis gurul első repülése idején l Forrás: greendef.blogspot.com ,
E szemszögből nézve elképzelhető, hogy a francia nEUROn és a brit Taranis tulajdonképpen tanulmány, amelynek tapasztalatait a közös pilóta nélküli felfegyverzett repülőgépben hasznosítják majd? Költséges vizsgálata ez a légi harcászat új fejezetének, ám tudnunk kell azt is, hogy jelenleg csökkentett észlelhetőségű UCAV nem áll szolgálatban s gyaníthatóan nem a design a legfőbb problémája a mérnököknek.