HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Az Airbus Military repülőgépgyártó vállalat január 22-én leszállította a 16. HC-144A Ocean Sentry tengerészeti járőrgépet az Amerikai Egyesült Államok Parti Őrsége számára, melyet 2014-ben a tervek szerint még további kettő követ. A 36 darabosra tervezett flotta így szép lassan tovább bővül, aminek eredményeként idén a Parti Őrség az eddigi három mellé még egy bázisra telepít a HC-144A-kból: Cape Cod, Mobile és Miami mellett így már a Texas állambéli Corpus Christi támaszpontja is büszkélkedhet majd saját Ocean Sentry-vel. A CN-235 tengerészeti verzióján, a CN-235-300 MP-n alapuló HC-144A-kat 2008-tól használja a USCG (az első példány 2006-ban érkezett), és eddig teljesen meg vannak elégedve a típus képességeivel.
Érdekesség, hogy a jövőben nem csak a HC-144A-k viselhetik majd a piros-fehér festést, ugyanis a legfrissebb hírek szerint a USAF használt C-27J Spartan teherszállítóinak maradékát a Parti Őrség kapja.

—

2014-ben újabb 20 UH-72A Lakota könnyű helikopter beszerzésére szánhatja el magát az Amerikai Hadsereg. Az Eurocopter North America – Airbus leányvállalata – által gyártott forgószárnyasra a nemrég kiadott költségvetési javaslatban találtak 171 millió dollárt a Kongresszusban, mely már csak Barack Obama aláírására vár. A Lakotákat idén szeptember és 2015 júliusa között tudnák átvenni, azokat megosztva használja majd a hadsereg és a Nemzeti Gárda.

Balesetben elvesztette egyik CT-156 Harvard II repülőjét a Kanadai Légierő. A könnyű kiképző a 15. ezred állományába tartozott, az azt vezető két pilóta helyi idő szerint délután 1:50-kor hajtott végre katapultálást. Az ezred szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a pilóták a gépelhagyást mellett döntöttek, mert túl veszélyesnek találták a kényszerleszállás ötletét, ám egyelőre nem tudni hogy erre miért is volt szükség. Mindketten a saját lábukon sétáltak el a földet érés helyszínéről, ám a szokásos rutinkivizsgáláson így is át kellett esniük egy kórházban.

Finnország Stinger föld-levegő rakéták beszerzése mellett határozta el magát. Az üzletről múlt hét csütörtökön tárgyalt a védelmi miniszter, Carl Haglund amerikai kollégájával, Chuck Hagel-el. Több száz vállról indítható rakétáról van szó, összesen 90 millió zöldhasúért, mely összeg azonban tartalmazza a járulékos költségeket is. A beszerzést még a finn Pénzügyi Bizottság kabinetjének is jóvá kell hagynia, melyre várhatóan egy-két napon belül sor kerül.

—

6 AS332c1e forgószárnyast rendelt a Bolíviai Légierő, drogcsempészet elleni harcra. A Super Puma legújabb verziójának első két példányát még idén átadja az Airbus, a fennmaradók pedig 2016-ig érkeznek a dél-amerikai országba. A csomag továbbá tartalmazza 80 pilóta és karbantartó kiképzését, emellett technológiai transzfert is kapnak, így lehetőségük nyílik karbantartóbázis létesítésére.

—

Továbbra sincs döntés a kanadai vadászgép beszerzést illetően, pedig egyre sürgetőbbé válik a kiöregedő CF-188-asok cseréje. Nemrég a Dassault Aviation is emlékeztette erre a kormányt, hisz ők is érdekeltek a döntésben. A francia vállalat alelnöke, Yves Robins úgy nyilatkozott, hogy két opciót tudnak elképzelni: az egyik, hogy a körülményeket figyelembe véve Kanada hamarosan egy nyílt pályázatot ír ki, melyre a szokásos nyugati pályázók várhatók, azaz a Lockheed Martin, a Boeing, a Dassault, az Eurofighter és a Saab. A másik lehetőség az eredeti terv folytatása, vagyis az F-35-ösök beszerzése. A Dassaultnál természetesen az előbbi helyzet létrejöttében reménykednek, hisz a Rafale az egyik legmodernebb a pályázók közül és jó eséllyel indulhatnak a győzelemért.

—

Utolsó Mi-35M harci helikopterét is kézhez kapta Azerbajdzsán. 2010 szeptemberében rendeltek 24 példányt a Hind legújabb variánsából, még a szovjet időkből örökölt 20 Mi-24 kiegészítéseként. Utóbbiakat Mi-24G Super Hind szintre modernizálták (a G az éjszaka azeri megfelelőjének kezdőbetűje), a munkát a dél-afrikai Advanced Technologies and Engineering és az ukrán Aviakon cégek végezték.
Az új példányok beszerzése 360 milliójába került az adófizetőknek, a magas ár meg is látszik a gépek felszereltségén: éjjellátó kompatibilis pilótafülke, IRTV-445MGH forgatható gondolába helyezett infravörös kamera valamint új önvédelmi rendszer kerül a forgószárnyasokra. A fegyverzet a szokásos, 9K114 Shturm-V irányított páncéltörő valamint 80 és 240 mm-es irányítatlan rakéták, 7,62, 12,7 és 30 mm-es lövedékek, emellett 50 és 500 kg-os bombák.

A még tavaly novemberben átadott második francia A400M is átesett a keresztelőjén. Az új generációs teherszállító hivatalos névadó ünnepségére az Airbus Toulouse-i üzeménél került sor, végül a Ville de Toulouse elnevezést kapta.

Az Amerikai Légierő átvette első modernizált B-1B nehézbombázóját. A módosítást a Boeing végzi a gépeken, melyek képernyős kijelzőket, új diagnosztikai rendszert kapnak. A program a legnagyobb költségű módosítás a Lancerek rendszeresítése óta, elvégzése után jelentősen segíti a pilóták helyzetfelismerő képességét színes mozgó térképekkel és olyan adatokkal, amelyek a szövetséges csapatok más gépeitől származnak.

Ismét jelentősebb pontjához érkezett az Eurofighter Typgoon program, az összeurópai kacsa először repült KEPD 350 Taurus manőverező robotrepülőgéppel a szárnyai alatt. A tesztre a München melletti Airbus Defence & Space’s Manching tesztközpontban került sor, az IPA7 jelzésű Typhoon tesztgép felhasználásával, január 15-én. A teszttel ez már a második típusa a cirkálórakétáknak amelyeket „elvittek egy körre” a Typhoon fedélzetén az elmúlt hónapokban, december elején mi is beszámoltunk az első tesztrepülésről melyen két Storm Shadow volt egy olasz példány rakománya.