Jellegéből adódóan főleg Németországban kavart nagy port a napokban az a hír, mely szerint a hadvezetés teljesen váratlanul leállíttatta a már több mint félmilliárd eurót felemésztő EuroHawk projektet, vagyis a Luftwaffe RQ-4B Block 20 beszerzési programját. Thomas de Maizière védelmi miniszter egyből kérdések és vádak kereszttüzébe került, aminek eredményeként sajtótájékoztatójában kifejtette: nem részinformációk alapján kell megvitatni a témát, hanem először is átfogó képet kell róla festeni kellő alapossággal. Éppen ezért részletesen először a Bundestagot (a német parlament alsóháza) tájékoztatja annak június 5-i ülésén, majd ennek eredménye és az esetleges vita után következik a nyilvánosság. Felmerült viszont még egy fontos kérdés: befolyásolja-e a német döntés a NATO AGS (Allied Ground Surveillance) programját, vagyis a közös Global Hawk-flotta létét?

De Maizière erre annyit mondott: vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorol az AGS menetére a EuroHawk törlése, bár a döntés meghozatalakor ezt is számításba vették, ennek tudatában cselekedtek.
A témában természetesen a NATO is nyilatkozott, a Szövetség közleménye szerint a közös Global Hawk-flottának semmi köze nincs a németek projektjéhez, mi több, még a repülőgépek típusa sem egyezik: az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az RQ-4B Block 40 öt példányát tervezi rendszeresíteni, míg a Luftwaffe kötelékébe módosított felderítő rendszerekkel felszerelt Block 20-asok kerültek volna. Éppen ezért nem látnak rá esélyt, hogy Berlin döntése bármilyen módon befolyásolná az ő terveiket. Mint ismeretes, tavaly májusban, a NATO 25. csúcstalálkozóján Chicagóban az érintett államok aláírták a nyilatkozatot a közös felderítő képesség létrehozásáról, aminek részeként 2017-től kezdődően öt RQ-4B Block 40 Global Hawk HALE (High Attitude Long Endurance) kategóriájú UAV-t fognak állomásoztatni az olaszországi Sigonella támaszponton.

Harmadikként a szintén sokat veszítő Northrop Grumman is megszólalt az ügyben, reagálva a németek részéről érkező vádakra. Berlin kritikáiban megfogalmazta, hogy a repülési próbák során némi anomáliát találtak a repülésvezérlő rendszerben (konkrétan hiányoltak a levegőben történő ütközésre figyelmeztető rendszert), azonban a Northrop Grumman megtagadta a technikai adatok megosztását, hogy a hatósági illetékesek jobban megérthessék a gépet, így azt nem tudták integrálni az európai polgári légi forgalomba, ami végül a projekt törléséhez vezetett.

Az amerikai cég szóvivője a Die Zeit hetilapnak adott interjújában elmondta: egyrészt a németek részéről nem érkezett pontos kérés arra nézve, hogy milyen dokumentációkra lenne szükségük, valamin felhívta a figyelmet rá, hogy a gép, amivel probléma akadt, csak a prototípus, ami még nem kapott meg minden fedélzeti rendszert a berepülési programhoz. A Németország részére gyártandó további négy UAV természetesen már rendelkezett volna ezzel a rendszerrel, ahogy minden olyasmivel, ami szükséges a polgári légi forgalommal való biztonságos együttműködéshez.

Németország egyébként nem mondott le a pilóta nélküli repülőgépek rendszeresítéséről: de Maizière (aki az UAV-k nagy támogatója) a Spiegel Online magazinnak adott interjújában kifejtette, hogy a Bundeswehr az elkövetezendő években legalább 16 darab, csapásmérésre is alkalmas UAV-t fog beszerezni, melyek közül az elsők már 2016-tól megérkezhetnek. Ez a nyilatkozata illeszkedik az idén januárban mondottakhoz, mikor a szövetségi kormány felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek beszerzéséről alkotott pozitív véleményét kommentálta.