|

HTKA Hírhalom 2013. 3. hét

A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

HTKA Hírhalom 3. hét

Az Eurofighter Typhoonok lassú üzembe állítása mellett a Szaúdi Királyi Légierő még néhány évig számol a szintén brit gyártású Panavia Tornado csapásmérőivel mint bevethető erővel. Ennek fenntartására 4 évre szóló szerződést kötöttek a Rolls-Royce hajtóműgyártó részlegével a Tornado-ban üzemelő RB199 hajtóművek működésének biztosításáról. A január 16-án aláírt megegyezés takarja a hajtóművek moduljainak nagyjavítását és az ehhez szükséges alkatrészeket, a munkák nagy részét a Middle East Propulsion Company rijádi részlegénél hajtják végre. A Flightgolbal.com 2013-as felmérése szerint a Szaúdi Királyi Légierő 82 Tornado-t tart még üzemben, ez 164 RB199-es hajtómű működtetését jelenti.

Sikerrel végződtek az Amerikai Légierő legnagyobb bombájának átütőképességének javítására irányuló erőfeszítések. A GBU-57 MOP (Massive Ordnance Penetrator)bunkerromboló bomba a 30 000 fontjával (13 600 kg) az USAF arzenáljának jelenlegi legnehezebb fegyvere, nem is csoda csak a B-52 és a B-2 juttathatja célba. Olyan helyzetekre fejlesztették ki, ahol még a GBU-28 2268 kg-os fegyver átütőereje sem lenne elég a mélyen a föld alá épített létesítmények megsemmisítéséhez. Az USAF azonban így sem volt megelégedve az első változatok rombolóerejével, így a továbbfejlesztésük mellett döntöttek. Hogy ez miben merül ki, azt nem lehet tudni, azt azonban igen, hogy a javított változatot júniustól októberig tesztelték az új-mexikói Wight Sands lőtéren. A próbákon összesen 5 példányt használtak fel egy B-2 bombázóról leoldva, teljes sikerrel. Az újításokkal a fegyver teljesen megfelel a légierő követelményeinek, mélyen a föld alatti megerősített célpontokat is eredményesen támadhatnak vele. A Pentagon fegyvertesztelő részlegének igazgatója, Michael Gilmore szerint az új eszköz legközelebbi bevetésére egy esetleges Irán elleni háborúban kerülhetne sor, ahol a mélyen a föld alá épített urándúsító üzemeket tüntetnék el a Föld színéről.

GBU-57 MOP

GBU-57 MOP ,

Tavaly év végé, december 12-én elvégezte első repülését a német EMT cég által fejlesztett Museco pilóta nélküli helikopter. A forgószárnyast a Swiss UAV elnevezésű cég S-300 típusából fejlesztették ki, katonai felderítőt alkotva ezzel. A típus a cég korábbi Luna pilóta nélküli taktikai felderítőgépei helyett választható opcionálisan, ha fontos az egy helyben lebegés képessége. Előbbi UAV már 2003-tól teljesít szolgálatot a Német Fegyveres Erők részére Afganisztánban, az új helikopter pedig ugyan azokat a rendszereket kapja meg, így nagy arányú a rendszerazonosság a két típus között.
Az új helikopter alapját képező S-300 maximális felszállósúlya 100 kg, ebből 30 kg lehet a hasznos terhelés. Repülési ideje minimum 90 perc, maximális sebessége pedig 120 km/h lehet.

Az EMT új felderítője | Fotó: EMT

Az EMT új felderítője | Fotó: EMT ,

Az Ausztrál Királyi Légierő újraalapítja a 35. századát, mely korábban a DH-4C Caribou szállítókkal repült. Az egységet 2000-ben oszlatták fel, jelentős múltja ellenére: több konfliktusban is jfontos szerepet játszottak a személyek szállításában, azonban a váltótípus hiánya mégis indokolttá tette a lépést. Ez a probléma a közelmúltban megoldódott, hiszen a RAAF megrendelte az Alenia olasz gyártótól a C-27J típust, melynek 10 példány az újjáalapított 35. századhoz kerül majd. Az alakulat a Richmond bázison áll fel Sydney külvárosában, 25 fővel kezdődően. A személyi állományt azonban 2015-re 250 főre emelik, akkor érkeznek meg az új szerzemények első példányai. A személyi kiképzést már ez előtt megkezdik, 2014-ben utazik ki az első pilóta és karbantartó csoport az Egyesült Államokba, hogy megszerezzék a jogosítást a típusra.

Egy kis történelmi áttekintés a századról: 1942-ben alapították hogy Ausztrália és Új-Guinea között vegyenek részt a teherszállításban, de a második világháború után, 1946-ban a szükség megszűnését követően fel is oszlatták őket. 1966-ban alakultak újjá, akkor kapták meg a Caribou-t is, mellyel Vietnamban repültek az idejük nagy részében. Ott kapták a Wallaby Airlines nevet, arról hogy 677 000 utast és 36 ezer tonna szállítmányt juttattak célba a háború alatt, mindenféle baleset nélkül. 1972-ben kerültek vissza Richmond-ba, ahol mindössze 2 évet töltöttek 1974-es Townsville-be helyezésük előtt. Itt további 26 évet húztak le 2000-es feloszlatásukig.

Az EADS bejelentette hogy Kolumbia egy példánnyal bővíti 5 gépes C-295 flottáját. A Kolumbiai Légierő 2008-ban vehette át első C-295 szállítógépét, azóta négy példányt állítottak üzembe és a rendelés bővítéssel további két példány leszállítására várnak. A típus kistestvéréből, a CN-235-200-ból is 6 példányt üzemeltetnek, úgy ahogy a legkisebb C-212-ből is.

A legfejlettebb harci helikoptere, a Boeing AH-64D Apache Longbow Block III ezentúl új típusjelzéssel szerepel a hazai és nemzetközi porondon, mostantól „AH-64E Apache Guardian” névre hallgat. A típus „keresztanyja” Gina Gill, aki logisztikusként dolgozik az Egyesült Államok haderejének.

Ahogy korábban mi is írtunk róla, Tajvan 30 Ah-64E Apache Guardian harci helikoptert rendelt a Boeing-tól 2010 októberében. A gyártó hamarosan megkezdi a 2 milliárd dollárért rendelt forgószárnyasok leszállítását, az idén 6 helikopter kerül a szigetországba. A szerződés szerint az utolsó példányt 2014 júliusáig kell átadnia a Boeing-nak.

A pilóták és karbantartók első csoportja már az USA-ban vendégeskedik, ahol kitanulják a jelenlegi legfejlettebb harci helikopter üzemeltetésének minden csínját-bínját.

Boeing AH-64EI Apache Longbow | Fotó: Boeing

Boeing AH-64EI Apache Longbow | Fotó: Boeing ,

Január 18-án az Olasz Légierő egyik C-27J szállítógépe szállt le a pisai repülőtér 04R kifutójára, ám egyelőre ismeretlen okokból fellépett futómű probléma miatt nem tudta elhagyni azt. Az eset délután 3-kor történt, ám nem sokkal később egy másik C-27J landolt a párhuzamos 04L pályán, de műszaki probléma miatt ez a gép sem tudott legurulni a kifutóról, így a reptért mindkét pályáját blokkolták. A forgalom délután 7 órára állt rendbe, addig azonban 2 kereskedelmi járatot kellett törölni és további 8-at átirányítani.

Milicisták lőttek rá az Indiai Légierő egyik Mi-17 típusú helikopterére január 18-án Sukma tartományban Timberwara közelében. A lövedékek megsebesítettek a fedélzeten tartózkodó egyik biztonsági szakembert, a helikopternek pedig kényszerleszállást kellett végrehajtania Timberwara-ban. A forgószárnyas hidraulika rendszere és generátorai sérültek az esemény során.

Egy nappal korábban a Dél-Afrikai Légierő egyik repülőeszköze is sérülést szenvedett, a CASA C212 könnyű szállítógép Bloemspruit légibázison hajtott végre leszállást, ám a pilóta túl keményen tette le az orrfutót, ezért az megsérült és a gép lefutott a pályáról. A repülőgép végül a kifutó mellett állt meg, bal szárnyával érintve a talajt. A személyzet minden tagja épségben hagyta el a repülőt.

A Brit Királyi Légierőt sem kerülték el a balesetek, bár náluk némileg szokatlan esemény történt – az egyik Sea King helikopternek kényszerleszállást kellett végrehajtania január 9-én szerdán, mert a pilóta rosszul lett repülés közben. A helyi rendőrséget délután 6:20-kor értesítették a bázisról, miután a helikopter vészjelzést adott le. Nem sokkal később leszálltak az A361-es út Hopton-i részénél egy szántóföldre. A pilótát mentőautó vitte egy közeli kórházba, állapotáról nem tudni, de a fedélzeten tartózkodó többi személy sértetlenül folytathatta útját.

Kachin lázadók egy csoportja azt állította, hogy sikerült lelőniük egy helikoptert a Mianmari Hadsereg állományából az ország északi részében. A mianmari kormány azonban tagadja az esetet – elismerték hogy lezuhant az egyik helikopterük, de állításuk szerint hajtóműprobléma miatt, továbbá később hozzátették, hogy a két pilóta és a fedélzeten tartózkodó őrmester életét vesztette a szerencsétlenségben. A hadseregnek ez volt az első helikopter vesztesége mióta decemberben katonai akciót indítottak az ország északi felében tevékenykedő Kachin lázadók ellen.

Az Amerikai Légi Nemzeti Gárda egyik C-17 Globemaster III nehéz teherszállítójának gyomrában érkezett meg az Iraki Hadsereg 3 Bell 407 Scout helikoptere új hazájába. Irak 8 példányt rendelt a típusból 2010-ben a Foreign Military Sales program keretében, a Bell ezzel a 3 példánnyal el is végezte a leszállításukat.

A Pratt & Whitney elkészült az utolsó F119 hajtóművel. Az 507.-ként legyártott erőforrást egy Middletown-ban rendezett átadási ceremónián vette át hivatalosan is az Amerikai Légierő, melynek jelenlegi „csúcsragadozói” használják az egyik legcombosabb katonai hajtóművet. Sőt, nemcsak hogy használják, rendesen „zabálják” a hajtóműveket, hiszen az elkészült 187 Raptor összesen 387 hajtóművet igényel, a 120 tartalék indokolatlanul soknak tűnne bármelyik másik típus esetében.

Utolsó Pratt & Whitney F119 hajtómű az átadási ceremónián

Utolsó Pratt & Whitney F119 hajtómű az átadási ceremónián ,

Január 17-én a PAK-FA negyedik, 054-es oldalszámú prototípusát első alkalommal repülték át a Komszomolszk-on-Amur távol-keleti repülőtérről a Moszkva melletti Zsukovszkij légibázisra. A T-50-4 jelzésű példányt az Oroszország Hőse címmel kitüntetett Szergej Bogdan irányította 7000 km-es útján, több közbenső leszállást is beiktatva.
A PAK-FA 4. prototípusa egyébként december 12-én végezte el szűzrepülését, erről ITT olvashatnak bővebben.

Az Amerikai Egyesült Államok Csődbírósága 7.5 millió dollár kifizetését engedélyezte a Hawker Beechcraft vállalat számára, melyet a svájci Pilatus részére kell átutalni jogdíjkövetelés miatt, ugyanis a T-6 és AT-6 repülőgépek a svájci gyártó tervein alapulnak. A HB azonban májusi csődjelentése óta nem fizette a jogdíjat.

A legfrissebb hírek szerint a tavasszal levegőbe emelkedhet a BAE Systems vállalat szuperszonikus pilóta nélküli csapásmérő repülőgépe, a Taranis. Az alacsony észlelhetőségű masina megépítésére, fejlesztésére eddig 125 millió fontot szántak, ha beválik, várhatóan ezzel egészítik ki a Eurofighter Typhoon és F-35 Lightning II vadászbombázókat.

Az NHIndustries reményei szerint 2013-ban újabb megrendeléseket szereznek az NH90-esre. Az NFH variánsnak esélye van Norvégiában, ahol 16+6 darab kutató-mentő beszerzése folyik.

Emellett tárgyalások folynak Portugáliával is, azonban itt a megrendelések további megnyírbálását szeretnék elkerülni.


Közreműködött: Phoenix

19 hozzászólás “HTKA Hírhalom 2013. 3. hét”

  1. „mélyen a föld alá épített urándúsító üzemeket tüntetnék el a Föld színéről.” – már most sincsenek a föld színén :) :)

    ha azok a fúvócsövek nem nullázzák le a lopakodást, akkor semmi sem. persze lehet hogy Ivánék tudják hogy mit csinálnak…

  2. Jó ez így.

    A másik lehetőség ha lezárjátok, de minden bekezdés után belinkelitek a típusra vonatkozó topikot, hogy oda kommenteljünk. Amivel meg az a baj hogy a fórumot olvasva egyszer csak jön egy komment, ami nem köthető semmihez. Erre meg az a megoldás, amit
    kezdetben csináltatok, az új hír kapott egy bejegyzést is a megfelelő fórumban, pl.:

    „A Svájci Légierő tesztpilótái és specialistái december 10 – 13. között betekinthettek a JAS-39E/F változatba szánt aktív fázisvezérlésű radar működésébe.

    [See the full post at: https://htka.hu/2012/12/18/a-gripen-aesa-radarjat-teszteltek-a-svajciak/%5D

    Ez így viszont nagyon munkaigényes lehet.

    Jó lenne látni a fórum topikból is a rá vonatkozó hírek listáját. Arra meg lehet hogy a korábbi/fenti linkeléses módszer a legegyszerűbb.

  3. Szeretnék valamit kérdezni! A fenti képen látszik, hogy a Pak-FA vízszintes vezérsíkjának és a csűrőinek végén vannak kis fém szálkák, ezek azt hiszem, az elektrosztatikus kisülések ellen vannak. Rákerestem nagy felbontású képekre a Raptorról és az F-35-ről, nem láttam ilyeneket. Ezek nem rontják a stealth képességeket? Vagy csak a prototípusokon vannak rajta, és a széria gépekről elhagyják majd őket?

  4. Ez mégis mi?
    „A dolog lényege, hogy a fény kavntum-tulajdonságait vizsgálják a gép felé küldött, majd onnan visszaérkező jelek helyett.”

    Ha fénnyel operál akkor nem radar – vagyis rádióhullámok. Ergo ha van is bármi alapja ennek akkor az csak tiszta látási körülmények között műkszik. arra meg nagy felbontású elektro optikai eszközök ma is képesek – elvileg.

    Vagy homályosítson fel valaki :)

  5. „A lopakodó repülőgépek olyan technológiával készülnek, amely a radarok által kibocsájtott jeleket elfogja majd az eredeti helyett egy hamis képet küld vissza, ezáltal kvázi láthatatlan marad a technológia számára.”

    Olvashattam volna figyelmesebben is. Ugyanis az egyik mód a radarhullámok „elnyelése” a másik az eltérítése. Ahogy én tudom. Szóval, Rochester-ben nem tudom mire jöttek rá, de ha brit tudósok megyek is büntetésbe. :D