December 21-én újra levegőbe emelkedett az Airbus Military által fejlesztett C-295 AEW légtérellenőrző repülőgép tesztpéldánya, melyre ezúttal új aerodinamikai elemek is felkerültek.

A Sevilla melletti San Pabloban található üzem területéről levegőbe emelkedő, átalakított teherszállító repülőgépen ezúttal újabb módosításokat végeztek, szárnyvégeire felkerültek az indukált ellenállás csökkentését szolgáló wingletek. A szárnyvégi elemek már a légtér-ellenőrző verzió szélcsatorna-makettjén is látszottak már, ám nem részletezett okokból a demonstrátorra egy ideig nem szerelték fel. (A késlekedés oka minden bizonnyal az, hogy először a tányérantenna aerodinamikai hatásait kívánták vizsgálni, csak ennek megismerése után bolygatták meg újra a gép körüli áramlást wingletekkel.)

Az Airbus Military január 2-i közleményében ismerte el a december 21-i repülés tényét, emellett közölték, hogy a próbát további kísérletek követik majd, hogy minél több adatot szerezzenek az elemekről, melyektől az üzemeltetési költségek csökkenése mellett, a fel- és leszállójellemzők, a hatótávadatok és az őrjáratozási idő növekedését várják. A cég tájékoztatása szerint a wingleteket a már szolgálatban álló példányok is gond nélkül megkaphatják.

Az európai konszern által korábban közzétett adatokból kiderül, hogy a típus több mint 8 órás őrjáratozási idővel bír, amennyiben 6100 és 7300 méter közötti magasságtartományban tartózkodik a bevetés során. A gép teherterében 6 operátorállást alakítottak ki az Elta Systems által szállított radarrendszer kezelésére. A gyártó fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a C-295-ös rendelkezik a legnagyobb beltérrel a rivális típusokkal (Gulfstream G550, Saab 2000) összevetve. Ennek ellenére még nem született rá megrendelés, de az EADS illetékesei nagyon bíznak az újdonság exportsikerében.

A fejlesztés nem áll le, tovább dolgoznak a típuson, újdonság lesz a szemmagasságú kijelző (HUD) és a fedélzeti semlegesgáz-generátor rendszer (OBIGGS) rendszer is. Utóbbit a szárnytartályokba építik majd be és növeli a típus túlélőképességét is. A rendszerek földi tesztelését már megkezdték, az első repülésre várhatóan az év közepéig kell majd várni.

—

Amennyiben többet szeretnél tudni a szárnyvégi áramlást javító wingletekről, akkor érdemes elolvasni ezt a dokumentumot:
Varga Béla: A wingletek aerodinamikája és térhódításuk a repülés különböző területein