|

Túl lassú, veszélyes és megbízhatatlan: egyre több a gond az HMS Astute körül

A The Guardian brit napilap érdekes cikket közölt a minap, melynek középpontjában a Brit Királyi Haditengerészet egyik legújabb és egyben legdrágább felszín alatti egysége, az HMS Astute (S119) nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró áll. Illetve pontosítanunk kell, ugyanis a hangsúly a tengeralattjáróval az utóbbi időben előfordult hibákon van, ugyanis, mint kiderült, több gyártási, minőség-ellenőrzési és rendszerhiba bukkant elő, mint amennyi még elfogadható lenne egy tesztelés alatt álló, új típus esetében.

A brit sajtó által leginkább hangoztatott hiányosság, hogy az Astute nem volt képes elérni a kívánt csúcssebességét a tesztek alatt, így például egy támadás esetén nem tudna olyan gyorsan elmenekülni, de felhánytorgatták neki, hogy a készülőben lévő új brit repülőgép-hordozót sem tudná megfelelően kísérni, mivel annak maximális sebessége nagyobb lesz, mint amit az S119 ki tudott préselni magából.

Először is vegyük sorra, hogy milyen hibák léptek fel az utóbbi hónapokban az HMS Astute tesztelése során:

  • Egy rutin merülési feladat során vízbetörés történt, ami miatt vészhelyzeti felszínre emelkedést kellett végrehajtani.
  • A teljesen új gyártású, alig pár éves hajótest több pontján korróziós sérüléseket fedeztek fel.
  • Több fontos számítógép áramkörét kellett cserélni vagy javítani, mert nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.
  • A nukleáris reaktor teljesítményének mérésére szolgáló kábel szigetelése hibás volt, ezért fals adatokat mutatott.
  • Több kisebb szerkezeti elem és fedélzeti rendszer minőségét illetően merültek fel kételyek a személyzet részéről a mindennapos használat során.

A brit védelmi tárca hamar reagált a vádakra. Szóvivőjük szerint a problémák sora egyáltalán nem természetellenes, ilyesmi egy olyan összetett és sokrétű rendszernél, mint amilyen az HMS Astute, bőven előfordulhat a tesztelési periódusa idején. (Mint ismeretes, az S119 hadrendben áll, de még mindig nem bevethető, mivel még nem fejezték be a csapatpróbáit.) John Large, független nukleáris biztonságtechnikai szakértő és mérnök szerint egy új típusú atom-tengeralattjáróval természetesen előfordulhatnak kisebb-nagyobb gondok, ám az HMS Astute esetében a fenti esetek nagyon aggasztóak, hiszen létfontosságú rendszerekkel történtek.

„Különösen a reaktor körüli méréstechnikai problémák, illetve a sebességet érintő hiányosságok keltenek aggodalmat bennem, és több más szakértőben. Ha a Royal Navy nem tudja rövid időn belül megoldani ezeket, akkor nem csak a hajó válik alkalmatlanná a tengeri hadviselésre, hanem az egész program veszélybe kerülhet.” – nyilatkozta Large.

Az HMS Astute eddigi szerencsétlen karrierjét (mint ismeretes, egy ízben megfeneklett, de történt már gyilkosság is a fedélzetén) tovább nehezítik a folyamatos szivárgások. A fentebb említett vészhelyzeti felemelkedést egy, az Amerikai Egyesült Államok keleti partjai mentén végrehajtott út alatt kellett megejteni. A jelentések szerint egy nyomásálló zár mondta be az unalmast a hajó egyik hátsó szekciójában, ami miatt tengervíz kezdett beömleni a hajótestbe, ráadásul pont a reaktor közelében. Egy rekesz majdnem teljesen megtelt vízzel, mire sikerült a felszínre érni és megakadályozni a katasztrófát. Szerencsére személyi sérülés nem történt, és a kár sem volt végzetes, ám kiderült, hogy a hibás zár rossz minőségű acélból készült. Ez felveti a gyártó BAE Systems felelősségét: részükről az ominózus alkatrész a legkiválóbb minősítést kapta a gyártás során, mivel – elméletileg – a legszigorúbb minőségbiztosítási ellenőrzést hajtották végre rajta.

A Brit Királyi Haditengerészet problémáktól súlytott büszkesége – az HMS Astute |Fotó: Royal Navy ,

Haditengerészeti források szerint ezzel elsősorban az a probléma, hogy bizalmatlanságot ébreszthet – és ébresztett is – a hajóval szemben mind a politikusok, mind pedig a személyzet részéről. Ugyebár a szigorú ellenőrzés miatt rossz alkatrész nem kerülhetett volna beépítésre, de mégis így történt, ezért sokakban felmerült, hogy ez bármelyik fedélzeti rendszerrel vagy fontosabb szerkezeti elemmel bekövetkezhet (elég csak a szennyvíztisztító rendszer hibájára gondolni). A hivatalos, védelmi minisztériumi közlemény szerint a zár valójában nem volt hibás, csak idő előtt korrodálódott, de a BAE Systems segítségével még a tengeren kicserélték, így a hajó biztonságosan folytathatta feladatát. Azonban ez újabb kérdést vet fel: hogyan lehet, hogy egy alig pár éves tengeralattjárón elkorrodálódjon egy alkatrész, aminek sok évig kellene ellátnia feladatát, és amin korábban nem találtak ilyen jellegű hibát?

A másik súlyos kérdés a reaktor körül bonyolódik, melyről korábban már volt szó oldalunkon is. Mint ismeretes, az HMS Astute Rolls-Royce PWR2 Core H típusú, nyomottvizes reakatort használ, aminek sem teljesítménye, sem biztonságossága nem megfelelő, de cserélni nem fogják – viszont például az utolsó Astute-osztályú hajó már PWR3-ast kap.

A most szóba hozott probléma a reaktor mérőrendszerével kapcsolatos. A vastag ólomréteg mögé rejtett mag körül több vezeték fut, amik adatokkal szolgálnak a reaktorról az üzemeltető személyzet számára. Nos, mint kiderült, ezek gyártásánál szintén nem megfelelő anyagot – ólmot – használtak, így azok hibás adatokat küldtek. Ez adott esetben súlyos katasztrófához is vezethet, de önmagában is sok veszélyt rejt. A vezeték anyagának teljesen „szűznek” kell lennie, ami azt jelenti, hogy semmilyen elektromos töltést nem szabad felvennie és továbbítania, mert ebben az esetben ad hibás jeleket. Sőt, a feltöltött fém a radioaktív sugárzást is átsugározhatja a reaktor burkolatán kívülre, ami egészségügyi károsodást okozhat a kezelőinek.

Kezdetben a védelmi tárca még tagadta az egészet, ám később beismerték a hibát és azonnal nekiláttak a kijavításának. Ettől függetlenül továbbra is próbálják elhárítani a felelősséget: szerintük a gyártó hibázott, amikor nem megfelelően tiszta fémet használt.

Ezzel valószínűleg még nincs vége az Astute-osztály és az HMS Astute körüli bonyodalmaknak, mivel a jövőben fény derülhet további hibákra is a hajóval kapcsolatban, nem beszélve a többi ilyen típusú tengeralattjáróról. John Large szerint csak reménykedhetünk benne, hogy a reaktor és a főbb szerkezeti elemek kapcsán nem történik semmilyen komolyabb galiba, mert ezek akár több emberéletet követelő katasztrófákhoz is vezethetnek.

10 hozzászólás “Túl lassú, veszélyes és megbízhatatlan: egyre több a gond az HMS Astute körül”

  1. Erdekes latni hogy a sotetzoldek miatt amugy nagyon nem kart nuki tengo iranyvonal ellenre mind a franciak mind a britek es az USa is elkezdett marketing tevekenyseget cca egy evvel ezelott. A britek reszerl az Astute volt a marketing kampany fo celpontja de hirtelen cca fel eve egyszeruen csondbe maradtak es a terepet teljesen atadtak a USA gyartonak. Jelenleg hirek csak a Virginia class rol vannak.

    persze ez nem jelent semmit.

  2. Fogadkoznak, de a jövő havi fizumban fogadnék, ha több Astute Class fog úszni, akkor az Astute is megkapja a PW3-at. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy fals adatokat kapjanak. Ez még az analóg műszerekkel felszerelt orosz tengókon sem műkszik….

  3. Mondhat aki amit akar, ha a legénység bizalma megrendül a minőségben, akkor baromi rosszul fog teljesíteni a maximális merülési mélység közelében. Fél füllel a feladatra, fél füllel a recsegésre-csöpögésre utaló jeleket keresve nem lehet jól csatázni.

  4. Igla a haditengerészetnél csak jól lehet „csatázni” ez a tengó esetében meg kivált kép igaz (minden ember élni akar túlélni :D és ott csak az az egy esély van rá hogyha 200%on teszi mindenki a dolgát mert különben halott és ezt mindenki tudja a fedélzeten) a bizalom megrendülése inkább békeidőben jelenthet gondot.

  5. Csakhogy hiába teszed a dolgod akárhány százalékon, ha a technika nem tudja azt, amit mondanak neked…

    A repülés világában egyes esetekben a gép jóval többet nyújthat terhelésben, mint amit az ember el tud viselni. A pilóta normál esetben biztos lehet benne, hogy amennyiben a legtöbbet hozza ki magából, akkor nem a gépén múlik a siker. Mert a gép másfélszer annyi g-t elvisel, mint amire ember képes. Tehát:tudja, hogy a felkészültsége menti meg.

    De egy rossz minőségű tengeralattjáróm (most egy pillanatra fogadjuk el, hogy valóban hibás a konstrukció pár eleme)nem a felkészültség dönt, hanem az anyaghiba.

    Én csak azt mondtam, hogy ez a teljesítmény rovására megy, mi több, morálromboló.

    Csak egy példa a 90-es évekből: …amikor a „Maljutka” pct a sínen maradva égette ki indítóhajtóművét, és a személyzetnek a brdm-ben ülve kellett megvárni, beindult-e az önmagsemmisítés, na akkor utána a kezelők nem a célponttal volta elfoglalva, hanem azzal, kinek jön ki a következő lőgyakorlatkor a pihenőideje. Mert amiben nem bízol, azt kerölöd.

  6. Igla én nem is azt modtam hogy a hibás technikát helyetesíti a rutin vagy a kiképzés. Hanem arra reagáltam amit a küzdőtéri morálról írtál (minden más csak hab)ha az életedért küzdesz egy bádogdobozba a tengerszint alatt méterrel harchelyzetbe elhiheted nekem a morál a csúcson van (senki nem akar megdögleni csak mert ez és ez történt X idelye ezzel és ezzel ott nem az fog járni a felyedbe) nemtudom kellett e már szó szerint küzdened az életedért (ha más nem csak egy görcs miatt egy tó közepén egyedűl) de ha igen akkor tudod hogy ha az életedről van szó nincs alacsony morál semmi miatt és nincs akadály vagy olyan hogy úgyse megy. Harchelyzetbe meg egy tengón megpróbálhatsz kerűlni bármit ami a múltban elromlott de hidd el hogy azt belédnevelik hogy az ilyen kerülgetésekkel csak a halálos ítéletedre nyomod a pecséted. Egy tengó hajó nem a szárzfőld hogy majd megbújok és túlélem. Amúgy aki nem bízik egy tengóba fel se kerül rá és amúgy se a papír idegzetűek kerülnek vízi járműre szolgálni. A tengerészek hozzáállását jól mutatják a ruszki matrózók a múlt század elején ahova lerakták őket helytálltak tették a dolgukat mert a kiképzésen beléjükverték hogy aki nem teszi a dolgát biztos halott +100 vagy 1000 emberrel egyetembe.