Napjainkra már senki számára sem kétséges, hogy a Horvát Légierő vadászrepülőgép parkja felett eljárt az idő. A jelenleg alkalmazott egy századnyi MiG-21bisD és UMD repülőgépek üzemideje 2013-ban lejár. A horvát védelmi minisztériumban, 2010 áprilisában egy bizottságot hoztak létre, melynek feladatául szabták, hogy vizsgálja meg milyen lehetőségeik vannak a vadászrepülő század további hadrendben tartására.
A két veterán repülőgép valaha – Szovjetunió és az Egyesült Államok színeiben – szemben állt egymással. Nyugdíj közeli éveikre – új felségjelzéssel oldalukon – szövetségessé váltak. Az egyiket 1974-ben, a másikat 1984-ben gyártották. ,
A bizottság a megvalósíthatósági tanulmányát 2010 novemberében nyújtotta be. A tanulmány elsősorban költséghatékonysági szempontból vizsgálta meg a kérdést. Javaslatuk szerint a légierőnek meglévő MiG-21-eseit kell tovább használnia, élettartam hosszabbító nagyjavítás után.
A minisztérium, a bizottság javaslata alapján pályázatot írt ki meglévő gépparkjuk további élettartam hosszabbítására. A projektre akkor 20 millió eurót szántak, azzal a kikötéssel, hogy a pályázónak a feladat megoldásába be kell vonnia a zágrábi ZTC üzemet, mely a horvát gépek ipari hátterét biztosítja.
A pályázóknak a légierő meglévő tíz aktív és nyolc korábban konzervált MiG-21-ese közül kell kiválasztani az alkalmasakat. A Horvát Légierő MiG-21-eseit 1972 és 1981 között gyártották. ,
Mellékszálon a horvát döntés némi felbuzdulást okozott egyéb, a portékájukat kínáló országok körében is. Megjelentek a svédek, SAAB JAS-39C/D Gripen ajánlatukkal. Valamint kuriózumként a Német állam is, használt F-4F Phantom II-es vadászgépeket tartalmazó javaslatával.
Az ajánlatkérést – melyben a MiG-21-eseik élettartam hosszabbítására kerestek partnert – orosz, román, ukrán és izraeli cégek számára küldték ki. A beérkező pályázatokról és azok értékeléséről rendkívül érdekes dokumentumok szivárogtak ki a nyáron. Mielőtt ezeket megosztanánk a HTKA olvasóival, dióhéjban ismerkedjünk meg a horvát MiG-21-esek történetével, hogy teljes legyen a kép.
A Horvát MiG-ek
Horvátország nagysebességű vadászrepülőgépeinek technikai alapjait az a három pilóta tette le, akik a Jugoszláv Néphadsereg kötelékéből dezertáltak MiG-21bis vadászrepülőgépeikkel. Az újonnan alakult Horvát Légierő, „új” MiG-21-eseit hamarosan bevetette a függetlenségi harcokban.
A 102-es oldalszámú MiG-21bis vadászgép eredetileg a Jugoszláv légierő kötelékében repült. 1992. május 15-én dezertált vele Horvátországba Ivica Ivandić százados. A vadászgép bevetéseket repült a függetlenségi, majd az 1995-ös háborúban is. Jelenleg emlékműként kiállítva látható. ,
A kilencvenes évek puskaporos balkáni helyzetében az ország nem maradhatott bevethető légierő nélkül, ezért további MiG-21-eseket vásároltak Ukrajnától. A Magyarországon keresztül leszállított rakományba öt kétüléses MiG-21UM mellett, huszonhárom nagyon vegyes szériákból származó MiG-21bis vadászrepülőgép tartozott.
Az 1994-ben leszállított MiG-21-eseket két repülőszázad között osztották szét, melyeket bevetettek az 1995-ös Vihar hadműveletekben. A háború után két századra már nem volt szükség ezért azokat összevonták, majd 2002-ben a román Aerostar üzemet bízták meg nyolc MiG-21bis, és az időközben Lengyelországtól vásárol négy MiG-21UM ipari nagyjavításával.
Érdekes módon 2003-ban nagyjavításra, a hetvenes években gyártott MiG-21-esek kerültek. A későbbi 1981-es gyártmányokat, hosszú távú tárolásba helyezték, a meglévő MiG-21UM-ekkel együtt. A konzervált kétüléses gépek helyett Lengyelországtól vásároltak további négy MiG-21UM-et, melyeket szintén Romániába küldtek élettartam hosszabbításra. ,
Az Aerostar tizenkét gép javítását és alapszintű korszerűsítését 8,2 millió dollárért vállalta el akkoriban. Az első gépek átadása 2003 májusában történt meg. A MiG-21bisD és UMD repülőgépeket nyugati eredetű rádió, navigációs és IFF rendszerekkel szerelték fel.
Visszatérve a horvátok által kiírt pályázatra és annak kiszivárgott értékelésére, a MiG-21-esek további élettartam-hosszabbító nagyjavításáról három céggel kezdték meg a tárgyalásokat tavaly év elején.
A 2003-ban nagyjavított nyolc MiG-21bisD-t és négy UMD-t elégedetten használják napjainkig. Élettartam hosszabbításuk 2013 végén jár le. ,
Az orosz ajánlat
A Roszoboronexport műszaki szakértői tavaly január 25. és február 3. között vizsgálták meg a Horvát Légierő MiG-21-eseinek műszaki állapotát. Az eredmények alapján első javaslatukat március 18-án juttatták el a horvát fél számára. Eszerint a 2003 után konzervált repülőgépek nem alkalmasak az üzemidő hosszabbításra. A 2003-ban nagyjavított bisD és UMD repülőgépek élettartam hosszabbításáról pedig csak mélyrehatóbb műszaki ellenőrzés után tudnának nyilatkozni. Ezen kívül kifejtették, hogy véleményük szerint a MiG-21-es repülőgép típus üzemidő hosszabbítása – esetleg MiG-21-93-assá korszerűsítése, mint az indiai példányoknak – nem kifizetődő. Szerintük a Horvát Légierő számára a MiG-29-es vadászgép lenne az ideális.
A horvát 122-es oldalszámú repülőgép, az egyik legöregebb üzemelő MiG-21bis a földön! Repülő pályafutását negyven éve(!), 1972 szeptemberében kezdte meg a Szovjet Frontlégierő kötelékében. Eddig három ipari szintű nagyjavítást hajtottak végre rajta. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint, az öreg gép 2013. december 22-éig repülhet. ,
Az RSK „MiG” és a Roszoboronexport következő javaslatukat tavaly szeptemberben 23-án adták át a horvátoknak. A Honvédelmi Minisztériumban tartott előadásukban hangsúlyozták, hogy a legígéretesebb iránya modernizációnak a jelenlegi géppark lecserélése MiG-29-esekre. Erre a célra az orosz küldöttség a magyar légierő leállított MiG-29-es repülőgépeit javasolta!
Az orosz fél véleménye szerint, az eladásra kínált magyar MiG-29-eseket 1993-ban gyártották, így 2033-ig tudnák meghosszabbítani az élettartamukat. Tíz 9.12B és két UB megvásárlását, élettartam hosszabbítását, NATO kompatibilis navigációs és kommunikációs eszközökkel felszerelését, valamint a fegyverrendszer korszerűsítését és R-77-es rakéták integrációját ajánlották.
Az Oroszok ajánlata szerint, horvát felségjelzéssel repülnének tovább a Kecskeméten tárolt magyar MiG-ek. | Fotó: Zoltán Gyula ,
Szorgalmazták, hogy a két fél közösen mérje fel a magyar fél eladásra kínált MiG-29-eseit. A munkálatokba bevonnák a zágrábi ZTC üzemet. Hangsúlyozták, hogy ugyan az ajánlati ár meg fogja haladni a horvátok által ere a célra szánt 20 millió dollárt, de szerintük a végső számla – beleértve a személyzet képzését – nem fogja meghaladni a 90 millió eurót! Ezért az összegért viszont egy jóval potensebb fegyvert kap a vásárló, ami legalább kétszer annyi ideig üzemeltethető, mint a régi MiG-21-esek.
A román ajánlat
A román Aerostar vállalat műszaki szakemberei 2011 decemberében tekintették meg a horvát gépeket azzal a céllal, hogy meghatározzák vajon kiterjeszthető-e azok élettartama ipari szintű nagyjavítással. Szakértői véleményüket ez év februárjában adták be.
A kérdést elsősorban a repült óraszám alapján határozták meg. A még repülő MiG-21bisD és UMD repülőgépek tovább repültetésére tettek javaslatot, de csak jelentős korlátozásokkal. Javaslatuk szerint a 2 400 repült órát elérő gépek esetében ötven óránként szükséges különleges vizsgálatokat tartani és csak ezek sikere esetén lehet az adott gépet tovább repülésre engedni.
A két korábban lezuhant MiG-21bisD helyett, a 2003-ban konzervált gépek közül tennének repülőképessé kettőt. Ezeket a jelenlegi gépekkel azonos szintre hoznák fel. Valamint az összes repülőgépen korszerűsítenék a válaszjeladót és NATO-kompatibilis ütközés elleni fényekkel látnák el azokat.
A háttérben látható 108-as oldalszámú MiG-21bisD-t, 2010. szeptember 23-án vesztették el, mikor a 120-assal a levegőben összeütközött. ,
Az Aerostar ezen felül vállalta a hosszú távú logisztikai támogatást. Mindezt azzal támasztottak alá, hogy azonos időszakban a román MiG-21-esek számára is szükséges megoldaniuk az alkatrész utánpótlást. Az elvégezendő munkákra 12 hónap garanciát vállaltak. Ezen kívül rámutattak arra, hogy ha a horvát fél 2012-ben számukra pozitív döntést hoz, akkor 2013 végéig – azaz a gépek jelenlegi élettartamának lejártáig – elvégzik az üzemidő hosszabbításokat. Az árat 20 millió euró körül határozták meg, azzal a kitétellel, hogy a pontos összeget a repülőgépek mélyebb felülvizsgálata után tudják megállapítani.
Az ukrán ajánlat
Az ukrán féllel a tárgyalásokat tavaly ősszel kezdték meg. Az Ukrspecexport küldöttsége kétségeit fejezte ki az orosz szakértői csoport ajánlatával kapcsolatban. Véleményük szerint, jelenleg Oroszországban nem engedélyezett a MiG-21-esek üzemidő hosszabbítása (?!). Azt az álláspontot képviselték, miszerint a MiG-21-es típus kitűnő platform a korszerűsítésre és az élettartam hosszabbítására. Kihangsúlyozták, hogy az odesszai Odesaviaremservis üzem sikeres üzemidő növeléseket hajtott végre az elmúlt években az Egyiptomi Légierő MiG-21MF/R/UM és a Jemeni Légierő MiG-21bis vadászgépein.
Ez alapján a horvátok felkérték az odesszai céget, hogy vizsgálják meg a légierő állományába tartozó 18 darab MiG-21-est. A szakemberek három bisD és négy UMD állapotát ítélték teljes mértékben alkalmasnak a további 850 repült óra elérésére. A többi gépet csak részleges élettartam hosszabbításra tartották megfelelőnek, az eddigi repült idejük vagy állapotuk alapján. Az eredmények alapján az ukrán fél csak négy UM felújítását javasolta. A vegyes állapotú horvát bis harci változatok nagyjavítása helyett, nyolc használt példány beszerzését tanácsolták!
A 2003-ban konzervált MiG-21-esek közül hat bis-t 1981-ben, két UM-et 1979-ben gyártottak. Azaz 6-8 évvel fiatalabbak a jelenleg repülő társaiknál. Sajnos az elmúlt évek hiányos karbantartása és az időjárás hatásai következtében elektromos rendszerük teljesen használhatatlanná vált, illetve több alkatrészük jelentősen korrodálódott. ,
Ajánlatuk szerint, történetesen pont ennyi nemrég javított MiG-21bis repülőgép áll az odesszai gyár udvarán, melyek a Jemen számára javított sorozatból maradtak, mert a megrendelő ezeket nem vette át. A MiG-21bis vadászokért 9 840 000 eurót, a négy MiG-21UM nagyjavításáért 4 680 000 eurót kérnének, valamint ezért az összegért jelentős alkatrész csomagot is átadnának.
Az ajánlat szépséghibája, hogy a jelenlegi horvát MiG-21bisD repülőgépek olyan nyugati eredetű rádiót, navigációs rendszert és válaszjel adót alkalmaznak, amik eltérnek az ukránok által kínált vadászgépekbe szereltektől. Ezek a repülőgépek eredetileg Algéria légierejét erősítették a nyolcvanas, kilencvenes években. A használt, volt szovjet MiG-29-esek beszerzése után ezek a még jelentős üzemidő-tartalékkal rendelkező repülőgépek Ukrajnába kerültek. A 25 vadászgép közül huszonkettőt Jemen számára nagyjavítottak, de a megrendelő nem vette át a teljes sorozatot.
A fotó 2010-ben készült, az Odesszában vásárlóra váró ex. algériai MiG-21bis-ekről, melyeket Jemen számára nagyjavítottak. A gépek története érdekes. Ukrajnába érkezésük után közvetlenül Etióp festéssel álcázták eredeti jelzéseiket, amíg az üzem udvarán várakoztak. Az átfestés azért is érthetetlen, mert a jemeni üzletet az ENSZ fegyverzet ellenőrző bizottságának bejelentették, tehát nem volt titok. | Forrás: defender.hr ,
Az ukrán fél meghívására horvát bizottság utazott decemberben Odesszába, hogy a helyszínen tájékozódjanak az ajánlatban szereplő tételekről. A testület megbizonyosodott arról, hogy az Odesaviaremservis üzem rendelkezik azokkal a képességekkel és tapasztalattal, melyek szükségesek a magas szintű ipari tevékenység végrehajtására. A bizottság megvizsgálta az eladásra kínált, lekonzervált MiG-21bis repülőgépek állapotát és azok dokumentációit is. Sajnos a látogatások alatt – időjárási okok miatt – a sivatagi terepszínű vadászgépek közül a bemutatóra kijelölt nem emelkedhetett a levegőbe.
A bizottság jelentése
A horvát védelmi minisztérium, MiG-21-esek üzemidő hosszabbításával foglalkozó bizottsága 2012. április 4-én terjesztette be javaslatát. Eszerint az orosz fél, magyar MiG-29-esek megvásárlásáról és felújításáról szóló ajánlatát nem veszik figyelembe, mert a pályázat kiírása és a bizottság feladata a MiG-21-es repülőgépek élettartam hosszabbításáról szólt és nem egyéb típus beszerzéséről. Emellett megállapítják, hogy a MiG-21-es repülőgépek – a hozzájuk rendelkezésre álló személyzettel, valamint logisztikai háttérrel – nyújtják a Horvátország számára a legköltséghatékonyabb megoldást légterének védelmére.
A román ajánlat, véleményük szerint alapvetően megfelelő, de sok kockázatot rejt, ráadásul az Aerostar 2003-as munkáival nincsenek megelégedve a légierőnél. Az újonnan beszerelt berendezések integráltsága nem megfelelő, gyakori meghibásodásokat tapasztaltak az új kommunikációs rendszernél. Az Aerostar vállalat a Román Légierő MiG-21M/MF repülőgépeinek ipari javítására volt berendezkedve. A horvát MiG-21bis repülőgépek RP-22-es lokátorának és R-25-ös hajtóművének szervizeléséhez és beszabályozásához nem rendelkeztek sem tapasztalattal, sem a szükséges berendezésekkel. Mindez nem növeli a román ajánlat esélyét, pedig az Aerostar vállalatnál már kész tényként kezelik a horvát megrendelést.
A bizottság véleménye szerint, a beadott pályázatok közül az Ukrspecexport vállalaté a legígéretesebb. Az általuk megvételre kínált MiG-21bis vadászrepülőgépek közül az összes képes az igényelt 850 repült órányi további üzemelésre tíz éven keresztül. Valamint az általuk nyújtott alkatészcsomag is jelentősebb, mint a hasonló román ajánlaté. Eleinte ugyan kétség merült fel az Odesszában tárolt repülőgépek tulajdonjogával kapcsolatban, de májusban diplomáciai kapcsolatokon keresztül ezt tisztázta az ukrán fél.
A horvát védelmi minisztérium szerint a legfontosabb szempont, hogy melyik ajánlatadó képes még további tíz éven keresztül alkatrészeket biztosítani a MiG-21-esek üzemeletetéséhez. Eddigi tapasztalataik szerint a román fél az utóbbi években késve és gyakran gyenge minőségű alkatrészeket szállított számukra.
Természetesen döntés még nem született, de Horvátországnak hamarosan el kell határoznia magát valamelyik irányba, legyen az új repülőgépek beszerzése, vagy a meglévők felújítása.
A Török Légierő F-16-osával kötelékező 110-es oldalszámú bisD, három éve lépte túl kétezredik repült óráját. ,
—–
Szerző: Galcom
