|

Elkeltek Új-Zéland légierejének egykori harci gépei

Közismert, hogy a kivik már jó ideje nem rendelkeznek offenzív feladatok elvégzésére is alkalmas légierővel, hiszen az ország vezetése a haderőn belülről érkező ellenzést ignorálva 2001-ben úgymond lefegyverezte légierejét: kivonta az akkor hadrendben álló 17-17 Douglas A-4K Skyhawk és Aermacchi MB-339CB gépét, ezzel egy tollvonással szüntetve meg a harci képességeket és a sugárhajtóműves gépeken történő kiképzés lehetőséget. Természetesen ezzel párhuzamosan az F-16 beszerzés is visszamondásra került.

A két típus példányainak egy része azóta múzeumok gyűjteményeit gazdagítja, de maradt még a légierő nyakán is belőlük – ezeket jó egy évtizede nem tudják eladni. Potenciális vevő – akár a teljes állományra – volt már, de ezidáig még sohasem sikerült véglegesíteni az üzletet.

2010 legvégén egy miniszteri pedzegetés kapcsán úgy tűnt, hogy az olasz gépeket esetleg mégsem adnák el, hanem újból aktív állományba helyeznék azokat. 2011 elejére azonban kiderült, hogy ebből – részben a Rolls-Royce hajtóművek támogatásának megszűnte miatt nem lesz semmi.

RNZAF MB-339CB

Az MB-339CB a modernizált Skyhawkokhoz hasonkóan alkalmas volt AIM-9L és AGM-65 hordozására | RNZAF ,

Új-Zéland légierejének egykori vasmadaraival kapcsolatban ezt követően 2011 novemberében érkezett hír, mely arról szólt, hogy az amerikai JDI Holdings 7,9 millió dollárért megvásárolta az A-4K Skyhawk gépeket. Ezen összeg amúgy kevesebb mint amennyit a gépek tárolására a kivik egy évtized alatt elköltöttek (9,4 millió), és sehol sincs attól a 155 millió dolláros ajánlattól, amit egyszer kaptak a teljes A-4 és MB-339 gépparkra.

A friss hírek szerint azonban mégsem kerültek a JDI-hoz a gépek. A minap két híranyagba is botlottam, egyikben az állt, hogy elkelt a 8 Skyhawk, a másikban meg az, hogy ugyancsak megvették mind a 9 eladósorban lévő MB-339-est is. A vevő mindkét esetben a floridai székhelyű, és a Skyhawk-ok esetében az amerikai honatyák jóváhagyását élvező Draken International. És valóban, a cég honlapján közzétett sajtóanyagok között júliusi dátummal szerepel az Aermacchi MB-339CB-esek megvétele, augusztusi dátummal pedig a Skyhawk-oké. Érdemes megjegyezni, hogy a júliusi anyagaik alapján 25 jó állapotúnak megnevezett MiG-21-est (UM és bisz változatok) is vettek a lengyelektől a már meglévő 5 L-39 mellé. Ezzel a cég jelenlegi gépparkja: 11 A-4K, 9 MB-339, 25(+4) MiG-21, 5 L-39.

A-4K Skyhawk | Forrás: Wikimédia Commons ,

Az üzlet anyagi vonatáról semmilyen információ nem került nyilvánosságra. A kiviktől szerzett vasmadarakat várhatón 2013 elejétől állíthatja munkába a szolgáltatásait az Egyesült Államok fegyveres erőinek kínáló vállalat.

A kivis Skyhawkok utolsó gyakorlata a Szingapúrban megtartott Exercise Vanguard 2001 volt.

147 hozzászólás “Elkeltek Új-Zéland légierejének egykori harci gépei”

  1. Nemrég olvastam egy ottani magyar pár gondolatát a légierő lefegyverzéséről.
    Ahogy emlékszem, szerinte az ottani “echte kiwi” lakosság köreiben sem hozott osztatlan sikert a döntés. De, az sokkal jobban zavarta az ottaniakat, hogy az MB339-eseket is kivonásták.
    Ezzel meg elérték azt, hogy ha majd’ egyszer, véletlenül mégis szükség lenne komolyabb légierőre, akkor lehetnek igazán nagy bajban, mert a teljes kultúrát újra kell tanulni ami pénz és idő.
    Mindezt annak ellenére gondolja, hogy a mindenkitől relatíve messze lévő, ásványkincsekben nem túl jól álló, pici ország meglehetős biztonságban van most és a közeljövőben.

  2. Legalább ezek a tuning Skyhawk-ok repülni fognak, szerintem anno ésszerűen modernizálták ezt a gépet :)
    Mint már sok helyen elhangzott, a HuAF MiG-jei-re is nem egy képességnövelő megoldás lett volna.
    Viszont ha már új gépeket vettünk, illene kihasználni minden adottságát (precíziós bombák hiánya…) – bár a régieket sem használtuk ki.

  3. Igazad van. Akkor esetleg az afgán kormányerőkhöz kerülnek vagy inkább a mai globalizált világban egyre gyakoribb kiszervezési gyakorlatának lásd buzigyerekék a BKV-nál megfelelően olcsóbb? az USAF-nak/US Navynak, ha alkalmanként külsős cégtől bérli ezeket a gyakorlatokon az iráni rosszfiúk szerepére.

    Sajnálom azokat az MB.339CD-ket, még a magyar légierőnek is megfeleltek volna- mai szemmel sem rossz kiképzőgépek és szükség esetén könnyű csapásmérő-harctámogató repülőgépek.

    Új-Zélandnak van elég pénze, és most már ideje lenne értelmesen költeni: ha nekik lennék, akkor rendelnék 8 db M.346 Mastert és 12 db EFT-t. Rövid távon ennyi elég a biztonságérzet helyreállítására.

  4. Szerencsére nem vagy a helyükben… Logikusabb az ausztrál testvéreiket még kérni rá, hogy telepítsenek 4-6 hornetet a világ végére…
    Ráadásul enyhén szólva nem tudnák ki gazdálkodni a 12 EF árát plusz még a kiképzőket is…

  5. Sajnálom azokat az MB.339CD-ket, még a magyar légierőnek is megfeleltek volna- mai szemmel sem rossz kiképzőgépek és szükség esetén könnyű csapásmérő-harctámogató repülőgépek.

    N+1-szer kitárgyalt téma. Semmi szükségünk nem volt ilyen gépre és most sincs. A németek a hidegháború végén ezeket vágták ki először a francba, amikor már nem volt szükség arra, hogy minden támadó bevetést repüljön a VSZ ellen, aminek szárnya van.

  6. ondein:
    Azért ne csesszünk ki szegény kiwikkel. 12 EF nem értelmes elköltés lenne, hanem szívatás. Csehek vagy a bolgárok mondtak orbitális NEM-et a típusra? Mondván iszonyat az üzemeltetési költség? Kiwiknek egy ekkora, két hajtóműves batár (ami hááát finoman szólva még mindig többnyire féltökű) teljesen felesleges.
    Még az SH is olcsóbb lenne, de mint sulyid is írta anyagiakon úszna el a dolog. Az ausszi darazsak (és majd villámok) megjelenése ha baj van életszerűbb.

  7. Szerintem jól tették, hogy bezárták az egész pénztemetőt. A hatósugarukon belül úgy sem volt semmi. Ha meg komoly szándékkal jönne valaki, akkor meg kevés. Mint látjuk, jobban jártak volna, ha az egészet elajándékozzák bárkinek. Most lenne egy barátjuk.

  8. Én abból indulok ki, hogy konfliktus lesz a Csendes-óceán délnyugati részén. Ha Új-Zéland készül erre, akkor az EFT jó választás lehet, mert évekig a világ második legjobb vadászgépe lesz, tenger feletti bevetésekre ideális nagy hatósugarú, két hajtóműves típus, amely a levegő-levegő rakétákkal együtt erős hajó elleni fegyverzetet pl. 4-6 Penguin hordozhat. Ráadásul a gépnek köze van a Brit Nemzetközösséghez, amely legalább érzelmi szinten ma is működik, ez javítja az elfogadási esélyeit a lakósság és a döntéshozók körében. Az térségbeli nemzetközi gyakorlatokon az ausztrál és amerikai gépekkel szemben az EFT-ok játszhatnák a kínai J-10-esek szerepét.

    Azt nem mondanám, hogy 12 EFT kevés, úgysem elég semmire. Szerintem egy AMRAAM-okkal vagy Meteorokkal megrakott GÉPPÁR simán elintéz egy 8-10 Szu-30MK-ból álló köteléket.
    Szerintem az új-zélandi gazdaság állapota kibírna egy EFT és egy Master századot.

    A Masterekhez rendelnék lokátort és légiharc-rakétákat+ egyéb fegyverzetet, így egy összecsapás esetén ezek kiegészíthetnék az Eurofightereket.

  9. “Azt nem mondanám, hogy 12 EFT kevés, úgysem elég semmire. Szerintem egy AMRAAM-okkal vagy Meteorokkal megrakott GÉPPÁR simán elintéz egy 8-10 Szu-30MK-ból álló köteléket.”

    Simán elintéz? Egy géppár?

    Engedik magukat lelőni, vagy mi? A háború nem ilyen egyszerű. Soha nem szabad lebecsülni az ellenséget.

  10. Ha Új-Zéland készül erre, akkor az EFT jó választás lehet, mert évekig a világ második legjobb vadászgépe lesz, tenger feletti bevetésekre ideális nagy hatósugarú, két hajtóműves típus, amely a levegő-levegő rakétákkal együtt erős hajó elleni fegyverzetet pl. 4-6 Penguin hordozhat.

    A Penguin integráciról soha nem hallottam az EF-2000-en értelme sem lenne, mert túl kicsi komoly célok ellen, indítási távja kicsi. A AGM-84-nél is elavultabb.

    Egyébként nem értem, hogy egy SH mitől lenne gyengébb őrjáratban. Három pótos mellett is lehet rá aggatni szépen és mivel elődje is az A-6 után dedikált naval strike gép volt és most is az…

    Ráadásul a gépnek köze van a Brit Nemzetközösséghez, amely legalább érzelmi szinten ma is működik, ez javítja az elfogadási esélyeit a lakósság és a döntéshozók körében.

    Szép, szép, de ha az EF majd kétszer drágább…? Ráadásul nem a Trench 3B változat, hanem az egyfeladatos!

    Az térségbeli nemzetközi gyakorlatokon az ausztrál és amerikai gépekkel szemben az EFT-ok játszhatnák a kínai J-10-esek szerepét.

    Ilyen célra felesleges gépet venni, Új-Zélandnak meg aztán főleg…

    Azt nem mondanám, hogy 12 EFT kevés, úgysem elég semmire. Szerintem egy AMRAAM-okkal vagy Meteorokkal megrakott GÉPPÁR simán elintéz egy 8-10 Szu-30MK-ból álló köteléket.

    Ez így önmagában erős túlzás. Meteor továbbra sincs rendszerben..

    Egyébként még Ú-Z Ausztráli távolság is húzós lenne, Syndey-Wellington 2’200 km-es táv. Egyszerűen tényleg nincs hatalom, ami odamenne, mert tényleg a világ vége az a hely. Ha már Ausztrália totálisan el van foglalva, akkor lenne reális esélye odamenni. A nagy kérdés továbbra is az, hogy minek? Ekkor már politikai nyomásgyakorlás is elég sanszosan…

    Szerintem az új-zélandi gazdaság állapota kibírna egy EFT és egy Master századot.

    A Masterekhez rendelnék lokátort és légiharc-rakétákat+ egyéb fegyverzetet, így egy összecsapás esetén ezek kiegészíthetnék az Eurofightereket.

  11. Valaki árulja már el,hogy az ide írkálók jó részének mi a baja az EF-2000-el?A Trench 3B szériához van minden szar amit az ember el tud képzelni úgy mint:AMRAAM,Iris-T,sisakcélzó,aktív zavarórendszer, lézeres célmegjelölő konténer(LITENING III),lézerbombák(Paveway III/IV sorozat),GPS bombák(úgy tudom ehhez a szériához már ezek is rendszeresítve vannak)csapásmérő robotrepülő,SEAD képesség,ALARM.Ami talán nincs az a MAWS.

    Ezek után miért szarozza mindenki?Attól,hogy drága még nem lesz zsar csak drága.

  12. Az RF (Tranche 3) vs. SH kvalitásai vs. pénzeszsák vonaltól eltekintve: aztán miért vennének EF-et az új-zélandiak? Azé’ mert részben nemzetközösségi, attól még nem fognak. Ausszikat sem hatotta meg.

    Márpedig ha valamilyen okból kifolyólag a kivik végül a légierejük harci ágának újraélesztése mellett döntenek, akkor – szerintem legalábbis – kézenfekvő, hogy ugyanaz a technikájuk legyen, mint kengurus barátaiknak, akikkel haderő vonatkozásában is szoros barátságot ápolnak.

  13. @dudi

    Még a Tranche 3 szérián is a csapásmérő fegyverzet PGM vonalon elég szegényes a fullextrás Hornetekhez képest. A pénzeszsák megjegyzés meg alap.

    Az EF elméleti maximális képességeit tekintve nem rossz. Apró hiba, hogy nincs megvalósítva, ha me igen, akkor kétszeres kb. egy Super Hornetnak…

  14. Nem is olyan régen volt egy kis hír morzsa az AranySasban hogy ha egyszer Új-Zéland harci repülőgépet rendel akkor csak is az USAból teszi mivel szerintük ott gyártják a legjobbakat.(Ez igaz is bár azért Európából és Ázsiából is vannak szép eredmények de a tény az tény marad)

    Tehát ha egyszer vesznek gépeket az vagy F-16,F/A-18 SH,vagy F-35 ből kerül ki bár én inkább ez utobbira voksolnék mivel Ausztrália is ilyenekkel fog rendelkezni tehát nekik is elemi érdekük hogy hasonló géppel rendelkezzenek hogy egy esetleges konfliktusban könyebben menjen egymás gépeinek a kiszolgálása.
    Kikéző gépeknél meg a BAE Hawk lehet a befutó persze csak ha nem lépnekbe ők is az NFTC be vagy nem Ausztráliában képzik a pilótáikat.

    Anno volt-e tender Ausztráliában vagy meg vizsgálták-e a Typhoon vagy a Rafale rendszeresítését mert a legtöbb fegyverük európai eredetű bár 2 dologban érdekesen döntöttek az egyik a Tiger harci helikopter inkább Apachot lett volna érdemes venni a másik meg az Abrams ehelyett meg Leopárd 2 mivel elötte Leo 1 voltak rendszeresítve és könnyebben ment volna az átképzés nem beszélve hogy sok minden csere szavatos és nem kellet volna mindent 0 ról felépíteni de hát ez legyen az ő bajuk.:)

  15. Én még az R-77-et hordozó továbbfejlesztett orosz Szu-30MK változatokat sem sorolom a C/D Hornettel egy vonalba.
    Néhány századnyi F-16 gép részt vett/részt vesz az USA honi légvédelmében. Ez az állomány már a nyolcvanas években hordozta és alkalmazhatta a Sparrow-ot.

  16. Az Eurofighter egy nagyon jo gep osszessegeben,repulesi tulajdonsagokat figyelembe veve,manoverezes,fegyverterheles,hatosugar stb.Csak ez a sok minden a Tranche 3 szeriara vonatkozik.Az pedig naggggyon draga.Azert a penzert amibe egy valoban multirole Tranche 3 as Eurofighter kerul azert mar F-35 ot lehet venni.Vagy eppen ket F-18 belefer abba az osszegbe.Qrva draga egy valoban multirole Eurofighter.Teny hogy nagyon jo de rohadtul draga.Na most akkor el lehet donteni hogy valaki vesz egy Eurofighter Tranche 3 at vagy egy F-35 ot mert a ket gep kerul ugyanannyiba.Egyfeladatos Eurofightert venni pedig megintcsak penzkidobas.Egy Tranche 1 es egyfeladatos Eurofighter arabol lehet venni egy fullextras F-18 at.Na el lehet donteni hogy ki melyiket favorizalja.
    Osszegezve a valoban Multirole Eurofighter nagyon jo gep.Csak azert az arert mar F-35 ost lehet venni.Na ez itt a bibi.Akinek van penze az europai gepre az szerintem akkor mar az amerikai 5 ik gen es gepet valasztana.

  17. “Az EFT egyértelműen alkalmasabb elfogóvadász, mint az F-18E/F.”

    Én ezzel nagyon nem értek egyet. Az tény, hogy az EF-t a kezdetektől elfogónak tervezték a szovjet tömegtámadás ellen, és ebben kiváló is, de a SH képességei is kimagaslóak. Egyrészt 3 póttartály mellett nagy hatósugara van, és elvisz emellett 10 AMRAAM-ot és két Sidewindert. A jelenleg gyártásban lévő verziónak harctéren is kipróbált, bevált AESA radarja van, kétüléses esetén a pilóta és fegyveroperátor egymástól függetlenül, egyszerre használhat sisakdisplayt, a manőverezőképessége is az élbolyban van. Az adatközlő rendszere az egyik legjobb a világon. Az amerikaiak és az ausztrálok is nagyon meg vannak velük elégedve. Szerintem bőven van olyan jó vadászgép, mint az EF.

  18. “mivel elötte Leo 1 voltak rendszeresítve és könnyebben ment volna az átképzés nem beszélve hogy sok minden csere szavatos és nem kellet volna mindent 0 ról felépíteni de hát ez legyen az ő bajuk.”

    CSERESZAVATOS !!!???

    Mi ?
    Hajtomu ?
    Motor?
    Loveg?
    Tuzvezetes?

    Maximum a szivargyujto , ha van benne. A ket vas kozott akkora a kulonbseg mint a mondjuk a Mig-15 es a Mig 29 kozott van.

  19. “Maximum a szivargyujto , ha van benne. A ket vas kozott akkora a kulonbseg mint a mondjuk a Mig-15 es a Mig 29 kozott van.”

    Mintha molnit olvastam volna ebben a megnyilvánulásodban pedig az ő stilusa miatt maradtál távol az oldaltól 1-2 hónapig….

    Esteleg akkor ha az alap Leo 1 méred össze a Leo 2A7el
    -kezdjük ott hogy egy gyárban készültek és párhuzamosan is gyártották tehát voltak olyan szériák amikben bele kerültek hasonló vagy ugyan olyan alkatrészek.
    -javaslom olvasd el a tipus ismertetőjüket ebben elég egyértelmű utalásokat találsz a 2 gép közötti hasonlóságra…

    https://htka.hu/2008/07/25/leopard-1/

    https://htka.hu/2008/08/14/leopard-2/

    Válaszolnál arra a kérdésemre hogy miért pont Tiger helikopter Apache helyett és meg volt-e említve a Typhoon vagy a Rafale a vadászgép beszerzéseknél?
    Válaszod előre is köszönöm :)

  20. fip7
    Köszönöm az összefoglalóra mutató linket.

    arbalest
    Annak idején, 83-85 körül a Jager-90 program, amiből az EFT kinőtt, elsősorban a Varsói Szerződés többszörös létszámfölény birtokában támadó MiG-29 és Szu-27 kötelékei ellen indult. Az eredeti cél egy rendkívüli légifölény-elfogóvadászgép létrehozása volt, amely felér másfél F-15-össel vagy két és fél akkori F-18-assal.
    Erős gép az F-18E/F, de több az elfogóvadász-feladatoknál fontos adat tekintetében nem versenyezhet az EREDETILEG erre tervezett EFT-nal.
    Gyorsulás, emelkedőképesség, végsebesség, póttartályok nélküli hatósugár…

    Igaz, hogy q-drága, de miért, a Raptor talán olcsó? Mert csak az van előtte, az EF a világ második legjobb szolgálatban álló vadászgépe, aki megveszi, annak csak az F-22-től kell tartania.
    A Villám-2 meg egyelőre egy sötét ló. Az EFT viszont rendszerben álló és bevált gép. Csak drága.

  21. @AGRESSOR

    “Mintha molnit olvastam volna ebben a megnyilvánulásodban pedig az ő stilusa miatt maradtál távol az oldaltól 1-2 hónapig….”

    Elnezest kerek a felreertheto fogalmazasert, reszemrol inkabb a csodalkozas volt a fo “erzelmi toltelek” mert a masik leugatsat nem tartom elfogadhato stilusnak.

    Szoval megegyszer megkovetnelek es BOCSANATOT kerek !

    “Válaszolnál arra a kérdésemre hogy miért pont Tiger helikopter Apache helyett és meg volt-e említve a Typhoon vagy a Rafale a vadászgép beszerzéseknél?”

    Ausztraliaban hatalmas vedelmi “BUMM” volt az elmult idokben. Szinte barmit megvettek barmennyiert ha azt szuksegesnek talaltak. Azonban volt egy elv hogy mindenbol az Ausztal viszonyoknak, erdekeknek a legjobbat kell venni. Ebbol kifolyolag tobb ceg pofatlan magas ajanlatokkal allt elo mikor ugy gondoltak hogy nincs valos konkurenciajuk. Szerintem az APACHE nel is ez tortent , olyan magas arral jottek ki hogy nem tudtak volna meggyozni a kozvelemenyt vagy eppen a budge felelost hogy miert azt valasztjak mikor van egy “kozel” hasonlo tudasu is olcsobban. Igy lett TIGER unk .

    Harci gepek tekinteteben az orszagok kozotti egyutmukodes es kompatibilitas miatt csak USA gep johet szamitasba es valjuk be nem is rosszak azok a franya amerikai vasak. Ebbol kifolyolag sem az EF nek sem a Rafi nak gyakorlati eselye nincs.

    Legutobb a C-295 ost ajanlottak az europaiak ugy hogy itt szerelnek ossze es meg be is lehetne szalni a gyartasba is de igy sem ok jottek ki gyoztesnek hanem a C-27 es.

    Ui : Meg egyszer BOCSANAT a felreertheto fogalmazasert !!!

  22. “A Villám-2 meg egyelőre egy sötét ló. Az EFT viszont rendszerben álló és bevált gép. Csak drága.”

    Hat azert en arrol a “bevalt” jelzorol meg nem vagyok meggyozodve. A Britek sincsenek annyira oda a gepert. Nem hivatalosan elismerik hogy baromi ubermodern de sok tekintetben egyszeruen penugyi katasztrofa es a kepeseggei meg messze nem teljesek.

    A Libanoni akciot meg azert igazabol nem neveznem komoly haborus bevetesnek.

  23. Semmi gond Kuruc néha nem adja vissza egy szöveg hogy te azt pontosan hogy is értelmezed:)
    elfogadom a bocsánat kérésed:D

    Igazából régen voltak Mirage III ezért vettetem fel a Dassault Rafalet bár az való igaz hogy nem annyira kompatibilis az USA gépekkel de azért bármelyik hordozójukról le és felszálhat.

    A Typhoon teljes egészében Nato kompatibilis nem beszélve a Brit vonalról és ezt is gyárthatátok volna de való igaz a SH volt a megfelelő választás nektek,ha már Raptort nem kaphatatok:)

    A C-27J meg egyeréltelmű a döntés mivel Super Herkulesek szolgálnak nálatok és a hajtómű meg sok más megegyezik a 2 gépen nem beszélve arról amit az Ausztrál védelmi miniszter mondott az EADS CASAnak hogy miért nem a C-295 választották idézem:
    A C-27J nagyobb teherrel,gyorsabban,magassaban messzebb képes repülni,emellett rövidebb a szükséges pályahossza is a fel és leszálláshoz.
    Ha meg nézzük Ausztrália védelmi rendszereit ténylegesen minden honnan a legjobbat veszik meg.

  24. “elfogadom a bocsánat kérésed:D”

    Tankju veri a macskat !

    :-)

    “Igazából régen voltak Mirage III ezért vettetem fel a Dassault Rafalet bár az való igaz hogy nem annyira kompatibilis az USA gépekkel de azért bármelyik hordozójukról le és felszálhat.”

    MIRAGE III az nagyon regen volt es akkor meg a tartott a Mirage-ok Izraeli sikereinek az utohatasa. A THALES mint francia ceg erosen jelen van az ADF szolgaltatoi kozott de francia haditechnika nem igen fordul elo. A francia gep elofordulasa mifelenk majd hogy nem kizart ! A TIGER-t is igazabol a Boeing es a helyi irodajanak mohosaga miatt vettunk ( bar ne tettuk volna )

    “A Typhoon teljes egészében Nato kompatibilis nem beszélve a Brit vonalról és ezt is gyárthatátok volna de való igaz a SH volt a megfelelő választás nektek,ha már Raptort nem kaphatatok:”

    Az lehet hogy NATO kompatibilis de nem tudsz alkatreszt kapni hozza az USA bol ” bammmmeg” eseten , marpedig konyebb a semmi felett ( CSendes Ocean ) szalitani mint a fel vilag felett.

    C-27 ugyeben meg egyetertek veled is meg a ADF dontesevel is.

    Iden ev vegen erkezik az elso LHD-nk a “vegszerelesre” de en szemely szerint az uj legvedelmi rombolonkra vagyok nagyon nagyon kivanycsi. Majd meglatjuk.

  25. EF egy baj van túl későn, túl drágán, túl kevés.
    Mire normális mennyiségű múlti EF hadrendbe áll.
    Vele megegyező mennyiségű Szu-35 is.

    Kurucék valóságba egyértelmű volt a döntés F-18SH.
    EF olcsóbb, és mindent tud kulcsra késze.

    Alkatrészekért meg lelehet stoppolni az arra járó jenki ellátó hajókat. Egy komoly háborúba nem utolsó szempont.

  26. “EF egy baj van túl későn, túl drágán, túl kevés.
    Mire normális mennyiségű múlti EF hadrendbe áll.”

    Pontosan !

    A 90 es evek kicsit felturozott technikaja akkor amikor a 5 GEN mar javaban a palyan focizik es kovetel naponta tobb es tobb jatekteret maganak.
    Erre pedig europai valasz egyaltalan nincs, de meg csak nyoma sem.

    Olyan ez mint anno volt a HE-51 vadaszgep a II. VH elejen. Meg volt akik ellen elment a dolog plane kepzett szemelyzetttel de aztan a haborus fejlodes pillanatok alatt a foldre vagy a muzeumba kuldte oket.

    “Alkatrészekért meg lelehet stoppolni az arra járó jenki ellátó hajókat. Egy komoly háborúba nem utolsó szempont.”

    De meg mennyire komoly szempont ! Errol az Izraeliket kene megkerdezni.

  27. Dudi. Kuruc71 felhasználók ők ilyen szemszögből nézik a dolgokat.

    Nézd nem mindegy hogy 1 egységért kocka ládát kapsz vagy GOLF-ot.
    Ha meg joggal a GOLF választod.
    Oroszok elkezdenének fikázni. Valamint bezzeg te még egy kocka ladát se tudsz legyártani.

    Te most hasonló képen teszel.

  28. Szia Dudi

    “Folyton azt hallom tőled,hogy Európa így meg úgy le van maradva de bakker ti ott délen Európához képest még egy csavarhúzót sem tudtok megcsinálni!”

    A dolognak ket resze van. Egyreszt ha fizetunk valamiert akkor a legjobbat szeretnenk kapni es ezzel kapcsolatban lehet es van is velemenyunk. Ez a velemeny pedig johet magas szakmai politikai reszrol es alacsony felhasznaloi reszrol. A kritika meg altalaban eleg objektiv szokott lenni es erint europai vagy akar amerikai termeket is.

    Masreszt pedig azert ez a “csavarhuzot sem tudtok megcsinalni” talan kicsit tulzas ha a kovetkezo par dolgot vesszuk csak

    – Tiger heli kompozit sarkanygyartas es teljes osszeszereles
    – MRH-90 heli szinten
    – ESSM radarrendszer tervezes es gyartas a TELJES felhasznaloi csapatnak
    – NULKA ujgeneracios zavaro rendszer tervezes es gyartas ( US kooperacioban )
    – MK-48 MOD7 CBASS torpedo szinten
    – Taktikai hiradorendszerek gyartasa
    – Fregatt gyartas
    – Tengeralattjaro gyartas
    – Beszallitas partraszallo es rombolo projektekhez
    – Beszallitas egy rahedli USA es europai cegnek

    Ilyeneket hogy kezifegyver meg egyenruhagyartas mar meg sem emlitem. Szoval valoban messze nem teljes a vertikum es van hova fejlodni de azert talan a fentiek kicsit tobbek mint egy “csavarhuzo gyartas”

  29. Varsói Szerződés többszörös létszámfölény birtokában támadó MiG-29 és Szu-27 kötelékei ellen indult.

    Ez a mondat eleve fals. A VSZ valóban mennyiségi fölényben volt. Azonban a teljes Szu-27 / MiG-29 flotta a darabszámban és valódi hadrafogható gépek számában közelében nem volt a jenki 4. gen flottának – csak szárazföldi F-15/F-16 – nemhogy az egész NATO gépparkjához mérve. A mennyiséget az elavult MiG-21 adta volna meg a MiG-23, a minőséget semmiképpen…

    Az eredeti cél egy rendkívüli légifölény-elfogóvadászgép létrehozása volt, amely felér másfél F-15-össel vagy két és fél akkori F-18-assal.

    Ezt így leírva sosem láttam vagy halottam, ez valami UL lehet. Amúgy is értelmezhetetlen…

    Erős gép az F-18E/F, de több az elfogóvadász-feladatoknál fontos adat tekintetében nem versenyezhet az EREDETILEG erre tervezett EFT-nal. Gyorsulás, emelkedőképesség, végsebesség, póttartályok nélküli hatósugár…

    Az első háromban még az mondom, hogy OK, a harmadikban semmiképpen. Egyébként meg minden gép konstansan pótossal repül szóval értelmetlen feltétel…

    Az elfogdó vadászozás is kezd az agyamra menni. A legtöbb vadászfeladat háborúban nem klasszikus elfogás volt.

    Igaz, hogy q-drága, de miért, a Raptor talán olcsó?

    Csak a Raptor ahhoz képest, hogy milyen alapvető előnyöket nyújt annyival nem drágább…

    Mert csak az van előtte, az EF a világ második legjobb szolgálatban álló vadászgépe, aki megveszi, annak csak az F-22-től kell tartania.

    Ez a rész nettó marhaság. Oldalakat tudnék írni róla, hogy miért az. De sajnos nincs időm ilyen téveszmék folyamatos cáfolására, neked is világosnak kellene lennie, hogy megértetted volt a HT és a Gondolatok cikkben leírtakat. Ilyenkor érzem azt, hogy minek írok ide bármit is. A jelek szerint egyesek semmit sem tanulnak.

  30. Mire normális mennyiségű múlti EF hadrendbe áll.
    Vele megegyező mennyiségű Szu-35 is.

    Azért a ló túloldalára se essünk már át. Százas nagyságrendben van már EF szolgálatban, csak nem egységes a flotta, bár semelyik típusnál nem az, de az EF flotta csak töredéke többfeladatú. Elleben Szu-35 sorozatgyártás kb. mostanában indult. Szóval a helyzet fordított. Mire lesz Szu-35 flotta addigra az F-35 flotta átlagéletkora lesz vagy 15+ év és százszámra repül majd F-35 is…

  31. En ezt a dolgot hogy Eurofightert hasonlitunk Raptorhoz meg F-18 hoz meg Rafale hoz hogy mi lenne a gepek kozott haboru eseten mindig baromsagnak tartottam .Ezek a gepek nem fognak egymas ellen legihaborut vivni.
    Ha mar mindenfelekepp hasonlitgatni akarunk akkor hasonlitsuk az Eurofightert a Ruszki gepekhez vagy a kinaiakhoz mert azok a lehetseges ellenfelek.Es ha ezt megtesszuk akkor nagyon roviden oda jukadunk ki hogy a ruszki es kinai gepeknek sanszuk nincs Eurofighter meg Rafale meg F-18 stb ellen a nem megfefelo fegyverzet miatt.Repulesi tulajdonsagokban felveszik a versenyt csak fegyverzet teren evtizeddel vannak lemaradva.Amig pedig az oroszok meg kinaiak rendelkezni fognak nagy letszamu(nehany szaz) modern geppel(Szu-35,PAK-FA,J11b,J-20) es hozza modern fegyverzettel addigra a NATO es szovetsegesei rendelkezni fognak tobb ezer Eurofighterrel,Rafale-lal,F-35 tel,Raptorral.Szoval a hasonlitgatas megintcsak ertelmetlen.

    Az Eurofighterhez meg megegyszer csak annyit hogy q..rva draga.
    Annyiert mar F-35 ot lehet venni.
    Nemreg volt egy dokumentum film itt Angliaban pont errol.Tisztek a brit hadseregbol illetve katonai szakertok nyilatkozgattak a geprol illetve a haterrol.Lenyeg annyi hogy mindenki egyetert hogy a Tranche 3-as valoban multirole Eurofighter minden tekintetben Uber Alles.Csak eppen a flotta toredeke ilyen.A regebbi gepeket felhozni erre a szintre meg iszonyat draga.Szoval arrol volt szo hogy mire leszallitjak az osszes megrendelt gepet-232 -t akkor az elso gyartasu Tranche 1 es Eurofightereket szepen raktarba pakoljak lezsirozva es csak joval kevesebb gepet fognak hadrendben tartani.Egyszeruen nem eri meg felhozni a regi gepeket tranche 3 as szintre.Iszonyat draga.Ki is emeltek hogy ugyanezert a penzert F-35 ot tudnanak venni.
    A\ Eurofighterrel nagyon nagyon elszallt az arcedula.Az egyik szakerto erdekesen fogalmazva azt mondta hogy szamara az Eurofighter az Europai tokolodes mintakepe.2012-t irunk es a gep meg mindig csak egy nagy igeret egy kiforrott technologia helyett.Elkestek vele kb 10 evet.

  32. Ruszki gépek éles bevetést csak egymás ellen repültek, olyan körülmények között, hogy a gépek minősége döntötte el a dolgot.
    A görög-török barátságnak is voltak halálos áldozatai. Kár, hogy ezekről soha semmi sem szivárog ki. Mindenesetre amerikai gépek amerikai fegyverekkel harcoltak amerikai gépek ellen.
    Az Izrael-Egyiptom rangadó is érik. F-16 vs. F-16.
    Ezekből következik, hogy lehet itt még bármi is.

  33. Azért a Kínaiak levegő-levegő fegyverek terén nincsenek annyira lemaradva van egy csomó R-77 R-73 és R-27 raktáron.
    Saját gyártású a PL-12 PL-11 PL-10 PL-9 és még a PL-5 újabb változatai is elfogathatók. A PL-13 mal meg állítólag már megkezdődött a szárazföldi tesztlövészet (képem videóm nincs az indításról) baidun lehetett találni róla de úgy néz ki már mindet törölték csak a kereső motorja tárolt párat azt dobja ki. A földi indításról és hogy szárny alatt fügesztett makettel vagy igazival repül illetve gurul egy J-10 és egy J-11. Hozzátenném még hogy érdekes számomra hogy az A-Dartert megszerezték majd tovább fejlesztették és gyártották de ezt az R-darterel már nem tették meg azért ez is sokat elárul hogy nem volt rá szükségük a 2000 évek elején.

  34. @szittya88

    A Derby tudommal egy elbukott kísérlet. Az IAF nem használja. Egyáltalán ki vett belőle…?

    @erdifefoka

    Én fordítva gondolkozom. Mitől tartják sokan akkora spílernek az EF-et…? Mi különleges van benne? Semmi különleges nincs az aerodinamikájában sőt, szerintem messze a legprimitívebb 4. gen jet. Nézzük sorba.

    Van két egész jó hajtóműve, a többit megteszi a közepesen jó aerodinamika és a szárnymechanizáció. A törzs-szárny átmenete még a ’60-as (!) évek gépeit idéz, sehol nincs az F-15 teljesen sík gerincrésze vagy a MiG-29/F-16/Rafale féle kialakítás. Ez biztos, hogy nyomot hagy a teljes siklószámon, az tuti. Van egy istentudja milyen profilozású deltaszárnya, ami elég rendesen van meachanizálva. Tehát a LEF nélkül a szárny kritikus állásszöge valahol 10 fok táján lehet. Ez mondjuk áll az Szu-27/F-16 és talán a Hornetre is. Ha a mechanizáció megdöglik, akkor hellóbelló, irány haza, mert anélkül nincs manőverező légiharc. Az F-15 szárnyán nincs LEF, csak fékszárny, amit egyes legendák szerint csak azért tettek be, mert anélkül túl konzervatívnak ítélték a kontstrukciót. A gép elvileg simán tud nélküle élni, a leszállósebességen ~ 5 csomót javít. Számtalanszor fordult elő, hogy a pilóta elfelejtette kiengedni és észre sem vette, utólag szóltak neki, hogy “hé öcsisajt…” Na ennyi jó az F-15 szárnya 0 mechanizációval. Persze ennek az az ára, hogy egyes tartományban a siklószáma picit kisebb. (Nem a CL kicsi, hanem a CD nő meg.) Anno azt mondták, hogy sebaj, ezért van erős hajtóműve. Viszont így lett könnyebb és erősebb szárny, + megspóroltak egy teljes hidraulika kört és hibaforrást. LERX sehol az EF-en, pedig még a Rafale-on is van egy kicsi a törzs mellett…

    Attól, mert van canard vezérsík, attól nem lesz különleges. Pusztán máshova tették azt, ami normál esetben a gép farkán van. Ennyi. Adott esetben ez még hátrány is. Tudtommal minden vadászgép esteén alap, hogy ha a csűrővezérlés oda, akkor a vízszintes vezérsík asszimetrikus kitérítésével még lehet orsózni, csak ilyenkor az adverse yaw effektus kompenzálása már problémásabb. Nos, vesd össze mondjuk az F-15/F-16/Szu-27 vízszintes vezérsík felületét a “kacsás” gépek felültével. Uh.. Kacsákkal lehet, hogy megvan a képesség, de a nyakamat rá, hogy a képesség igencsak korlátozott. Persze ez nem elsődleges szempont, de akkor is…

    Ezen felül az erőbevezetés – vibráció forrás – helye pont a harcászati elektronikához legközelebb eső hely – teliba kap minden rezgést a gép sárnykászerkezete kevésbé csillapít – és blokkolja a nagy méretű nyitható panel kialkítás létrehozását. –> Karbantartás nehezebb, mert nem férsz hozzá olyan könnyen az elektronikához. Az F-15-ről keress képeket, hogy mekkora oldala van és mik vannak ott.

    Az F-15 szárnya – bár ezt laikus nem igen veszi észre – egy olyan mesterdarab, hogy ihaj. Lásd majd a cikkemben. A Sas dobozszerűsége sem annyira primitív mint sokan hiszik, ezt élőben is demontstrálta, fél szárrnnyal hazarepült. Tehát termelődik azon rendesen felhajtóerő. Nem akarok kukacoskodni, de egy szárnyka csak egy darabját elvesztett T-10 protó anno nem ment haza. (És igazából szerintem tökmindegy, hogy aerodinamikai okokból vagy azért, mert a fedélezti rendstzereket hazavágta a sérülés.) Az F-16 és Hornet LERX + szárny – törzs átmenete zseniális.

    Fegyverzet? Ugyanazt viszi mint miden más gép. Semmivel sincs nagyobb HOBS megsemmisítési zónája, mint más 4+ gen gépnek, ha azon van AIM-9X/IRIS-T + JHMCS, és BVR légiharcban sem megy messzebbre az AMRAAM, mint egy F-16-ról vagy Hornetről. Csapásmérő fegyverzet ellenben a T3B szériát leszámítva = 0. (A Rafale flotta töredéke szintén ilyen tudommal, kevés a valódi multirole gép.) Hogy a SEAD kapacitás mennyire jelképes, azt még megbecsülni sem tudom.

    A radarja és harcászati elektronikája esetleg jobb lehet, de itt sem gondolok radikális eltérést a többitől. A magyar Griffek valamelyik földközi-tengeri gyakorlaton a beszámolók szerint döbbenetes közel jutottak földháttérben hozzájuk és 3G-s korlátozással is értek el imitált légigyőzelmet.

    Aki repnapot látta repülni a gépeket, az tudja, hogy alacsony-földközeli magasságban alig van eltérés köztük. A legjobban megrángatva és F-15/Rafale párost láttam, aztán F-16 & MiG-29 és végül Hornet és EF. Az EF teljesítményében semmi kiugrót nem láttam. Belesimult a mezőnybe. Az F-15 nem csinált kunsztokat csak olyan erővel repült 2003-ban, hogy beszartam. Gyorsult, mint állat, emelkedett, mint állat és a maximum performance turn elég jó köridővel tudta le. Fordulók után simán ment emelkedésbe a gép. Itt is megcsinálta a függőleges emelkedés közbeni tizenix orsót.

    Szóval összefoglalva. Mi különleges van egy EF-ben, amiért ki kellene fizetnei a kb. kétszeres árcímkét? A karbantartási problémákról csak pletykákat hallani, de azok igen elborzasztóak. Valahol az is szánalmas, hogy agyonhallgatják ezeket az infókat. Anno az F-15/F-16 hadrafoghatósági problémái sajtó és könyvtéma volt 1980 táján. Érted? a hidegháború közepén! Azért elég nagy a kontraszt…

  35. Ha valakinek illúziói lennének (még) molnibalage vs. az EF aerodinamikája
    tárgyilagosságával kapcsolatban:

    http://news.yahoo.com/f-22-fighter-loses-79-billion-advantage-dogfights-201119575–abc-news-topstories.html

    Red Flag 2012: maguk az amerikaiak ismerik el, hogy dogfightban alulmaradt a szuper-Raptor.

    Továbbá EF v. F-15, több alkalommal, immár széleskörüen elismerten:

    http://www.flightglobal.com/blogs/the-dewline/2010/01/eurofighter-boasts-usaf-f-15-k.html

    http://www.defencetalk.com/eurofighter-typhoon-top-trumps-the-f-15-23769/

  36. Molni koszonom a reszletes hozzaszolast,erdekes dolgokat irtal le,es igazad van.Semmi kulonos nincs az Eurofighterben.Nem is mondtam hogy egy igazi kulonlegesseg csak annyit hogy egy nagyon jo gep.Es ez nem csak szemelyes velemeny hanem rengeteg “hozzaerto” velemenye is.Te is elismered a repulo teljesitmenyet.Es a A lenyeg az annyi hogy gep az “q..rva” jo akar csak az F-15,Rafale,F-18.De annyival kozel sem jobb,sot semmivel sem ahogy emlitetted hogy enyhe tulzassal ketszer annyit kelljen fizetni erte mint egy F-18 ert.A Rafale is tudja ugyanazt,az F-15 is tudja barmikor ugyanazt produkalni.
    Pont ezt irtam le hogy katonai szakertok illetve tisztek mondtak ugyanezt amit irtal.Nagyon jo gep a Tranche 3-as Eurofighter,de semmivel nem jobb egy Rafalenal,F-15 nel csak eppen sokkal dragabb.A gep nagy problemaja hogy 10 evet kesett.

  37. Akinek van penze Eurofightert venni annak el kellene gondolkoznia hogy var 2-3 evet es vesz ugyanannyiert F-35 ot.Persze nem mindenkinek adjak el a technikat az amerikaiak.

    Lenne egy kerdesem amolyan financialis dologban.Ha teszem fel “nyomott” aron arulnak az Eurofightert es mondjuk tobb orszag is venne ebbol az “akcios” aron levo gepbol akkor vegul is hosszu tavon nem megerne jobban a gyartoknak?Gondolok itt arra hogy sokkal tobb gep,tobb fegyvereladas hozza,tobb alkatreszeladas hozza tehet a gepen “elvesztett” penz az visszajonne tobbszorosen az ilyen kiegeszito dolgokon.Ez nagyon baromsag amit irtam vagy van benne valami.???

  38. Ezen én is gondolkodtam. Az lehet az egésszel a baj, tudniuk kéne előre, hogy hány gépet is tudnának így eladni pl. a köv 10 évben. Mivel ezt nem tudják, így nem is tudnak “nyomott” árat kiszámolni. Amerikai gyártóknál valamivel könyebb, mivel a belföldi megrendelések hatalmasak így alapból lépéselönybe kerülnek az európai gyártókka.

  39. Allesmor Obranna

    Molnibalage:

    “LERX sehol az EF-en, pedig még a Rafale-on is van egy kicsi a törzs mellett…”

    Kis kiegészités:

    A Rafale LERX szempontból elég érdekes szerzet, mert közvetlenül a szárny-törzs átmenetnél csak jelképes a LERX, csakhogy az orrtól elindul egy hasonló aerodinamikai elem, egy amolyan kvázi-LERX, ami a mozgó előtétszárnyakban végződik. Ezek meg pont az alájuk benyúló LERX-ek felett vannak, azaz egyfajta légcsatornát képeznek, tovább gyorsítva a kisméretű LERX felett generált csökkentett légnyomású áramlást.

    Külön előny még, hogy a Rafale előszárnya nem korlátozza a hajózót a látásban. A Eurofighter kacsaszárnya azért van elöl, hogy minél kisebb felülettel minél nagyobb erőkaron hozzon létre kormányerőt. Ez a kacsaszárnyak totál klasszikus értelmezése, a Rafale, vagy akár a Gripen esetében ezt már tovább gondolták, a Rafale-nál például egyfelöl az emlitett orrszekciótól induló áramlást stabilizálják vele, másfelöl a Viggen-hez hasonlóan amolyan “duplafedelű” gépként viselkedve, állászöghatároló szerepe is van.

    Elsőnek ez esik át, majd utána csak a szárny. Ez a módi volt anno a Tu-144Sz és D gépeken, illetve az XB-70-esen is.

    A Rafale előszárnya tehát nyugodtan mehetett hátrébb, funkcionál felszálláskor magassági kormányként, de már repülés közben alapból az állásszöget vezérli, extra felületként növeli az orr részre jutó felhajtóerőt, még nagyobb állásszögeken is. majd pedig aerodinamikai úton határolja az átesést. a Többiért már az FbW felel.

  40. “…Semmi különleges nincs az aerodinamikájában sőt, szerintem messze a legprimitívebb 4. gen jet. Nézzük sorba.

    Van két egész jó hajtóműve, a többit megteszi a közepesen jó aerodinamika és a szárnymechanizáció. A törzs-szárny átmenete még a ’60-as (!) évek gépeit idéz, sehol nincs az F-15 teljesen sík gerincrésze vagy a MiG-29/F-16/Rafale féle kialakítás…”

    Figyelem: laikus vélemény következik!

    Amikor először láttam a még festetlen prototípusról fényképet könyvesboltban lapozgatva a “Modern katonai légierők enciklopédiája” című könyvet – az ugye nem ma volt – az jutott eszembe még csak a képet látva, hogy oroszok tervezték még a 60-as években…
    Nekem mindig a Szu-15 jut róla eszembe formailag, annyira kifinomult:-)))
    De azzal sem vitatkozom, aki a MiG Ye-8 koppintásának tartja :-)

    Gondolom az F-15 szárnyának azért lehet légellenállása:
    Mintha elég vastag szárnya lenne. Szárnymechanizáció nélkül – ha van trükkös S-profil, ha nincs – azért annak ára van, hogy jó állásszögtűrése is legyen, meg bírjon kotorni. Lásd korai – minimálisan mechanizált – orosz gépek.
    Persze erős, mégis viszonylag takarékos hajtóművekkel, tudatosan felhajtóerőt termelőre tervezett törzs/szívócsatorna, bőséges üzemanyag kapacitás kialakítással ez nem gond.

  41. Allesmor Obranna

    Bizonyára van az F-15-ös szárnyának légellenállása, kukacoskodást mellőzve (mert mindennek van hehehe) de az örök kérdés, hogy mihez képest?
    Képes arra, amire tervezték? Igen. Szóval gyaníthatóan nem problémás a 15-ös szárnyánál a légellenállás. Amúgy szépen elcsavart szárnya van a Eurofighternek is:

    http://www.airliners.net/photo/UK—Air/Eurofighter-EF-2000-Typhoon/2144748/L/&sid=7c1aadde1bfe35136c3377d7823f093c

    De ehhez hasonló profilozás már a MiG-25-ösnél is megfigyelhető:

    http://www.airliners.net/photo/Russia—Air/Mikoyan-Gurevich-Mig-25RU/2005551/L/&sid=e98df13d9b318985f63d4aaafcad94e2

    Amúgy igazán kis légellenállású, de jól mechanizált szárnya a MiG-31-esnek van, igaz, az meg enélkül vagy normálisan fel/leszállni, vagy komoly sebességet elérni nem tudott volna. Azaz, hogy mechanizált is, meg kicsi a légellenállása.

    Maradjunk annyiban, hogy a mindenre jó szuperrepülő (de most hagyjuk az SR-71-es képességeit) a Raptor lehetne, kicsit drágább anyagokból épült szányakkal (de profil és kialakítás marad!), szabályozható szívócsatornával.

    Mach 2.6-2.7 csúcssebesség, 20-24 ezer méter csúcsmagasság, 60 fokos max állásszög, kiváló forduló és emelkedőképesség, mindez egy típustól.

  42. És a továbbiakban igazán kompetens vélemény az aerodinamikai Ef-bunkozók színvonalával kapcsolatban. molnibalage szerint azért mert az EF szárny-törzs átmenete nem olyan mint a régebbi F-16-é “tuti rosszabb a siklószáma”.
    A gubac ott van, hogy a siklószámnál játszik még a szárnyfelület/tömeg arány is. Meg lehet nézni mekkora szárnya van az EF-nek és mekkora az F-16nak.

    http://www.armybase.us/2009/10/bae-systems-secures-typhoon-support-contract-worth-more-than-400/

    http://www.aircav.com/recog/chp05/ch05aclist/f-16.html

  43. Senkinek nem magaval a geppel van baja hanem avval hogy amennyibe kerul.Az F-15,Rafale,F-18 tudja ugyanazt amit az Eurofighter.A bibi az ott van hogy ugyanolyan teljesitmenyert fizetsz sokkal tobbet az Eurofighter eseteben.
    Evvel van mindenkinek baja nem magaval a geppel.A gep az tud csak sokkal dragabban mint mas gepek amik ugyanazt tudjak.Ez itt a bibi nem maga a gep.

  44. In an interview on the exercise, Major Juan Balesta, the 41-year old Commander of the 111 Squadron stressed that a two-ship formation of Eurofighters involved in a dogfight simulation “against” the F-15s enjoyed full control of the engagement. The Typhoons managed to smash a formation of eight F-15s which had the role of the attacker with the first Eurofighter jet managing to “shoot down” four F-15 fighter jets. The second Eurofighter managed to disable three F-15 jets.

    Eventually the pilots were using the Eurofighter Typhoon to full capacity and taking advantage of its enormous capabilities.

    Read more: http://www.defencetalk.com/eurofighter-typhoon-top-trumps-the-f-15-23769/#ixzz23QPj2vPB

  45. Igen, tallking elolvastuk. Ez viszont közeli manőverező légiharcról szól.
    A jelenlegi doktrína szerint pedig, elsősorban a BVR az ami irányadó lenne. Abban az F22 és az F35 tényleg másik generáció.
    Szóval az egyik oldal ez.

    A másik oldal pedig:
    http://www.theregister.co.uk/2011/03/03/eurofighter_nao_analysis/
    S ez:
    http://www.nao.org.uk/publications/1011/management_of_typhoon_project.aspx

    Én amikor ezt elolvastam zsigerből a “rettenetesen sikeres” Nimrod MR4-es projekt jutott eszembe…

  46. Allesmor Obranna

    Ezek az összehasonlítások lehetnek mérvadóak és igen, ki lehet hozni a Eurofighter-t jobbnak, nem csak az F-15-nél, hanem gyakorlatilag bármely gépnél. Bizonyára van olyan repülési helyzet, ahol az EJ200-as hajtóművek hatalmas adta jókora tolóerő/tömeg arány érvényesülhet.

    Azonban sikerült már Rafale-al is lőhelyzetbe kerülni F-22-es ellen, de szerintem még az F-15-ösnek is. Ez nem jelenti azt, hogy az F-22-est boldog-boldogtalan leiskolázza, egy felesleges nagy nulla az egész.

    Én is inkább csatéakoznék az előttem szólók közül azokhoz, akik az EF Typhoon-t feleslegesen drága gépnek tartják, mely igazából több tekintetben konzervatívabb megoldású. Drága a jókora kompozitszárny miatt, drága a négyfelé osztott gyártás miatt, drága az elhúzódó fegyverintegráció miatt, drága a folyamatosan csökkenő rendszeresítendő daranszám miatt stb stb.

    Anno amikor a németek kivonultak az átvett NDKs MiG-29-esek miatt a Jager 90 programból, felmerült, hogy az egész projekt kuka és jön valami más. Ilyen lett volna az F-15F projekt, vagy a Rafale, ami beugrott volna az EF helyére. Az F-15F mint olyan mutatja, hogy hová volt pozicionálva a Typhoon már a kezdetektől fogva. Azaz, hogy nem az F-16-osban gondolkodtak.

    Vissza a főkérdéshez. Jó gép-e a Typhoon? Ár/érték arányban lehet, hogy nem. Ahogy én látom, bár jóval több van belőle, mint a Rafale-ból, az a program kicsit összeszedettebb, de maga a konstrukció szerintem jobb. Azért ne feledjük, a tengerész Rafale-ok gépenkénti 30 millió dolláros upgrade-je(!) se épp az olcsóságot tükrözi, de szerintem itt egy jelentős túlárazás van, okát meg csak sejtem.

    Technikailag? Konstrukcióját tekintve sosem tetszett, ez persze szubjektív. Csúnya az a doboz az alján, orrára rá van biggyesztve a kacsaszárny, megjelenésében semmi extra. Ez magánvélemény.

    Egy szteroidozott alap Hornet, kabin előtti “KOLSz”-szal, könnyitett, nem felhajtható szányakkal, erősebb hajtóművekkel kiválthatta volna.

    Amúgy a svédeknek lehet be kéne szállni valami olyanba, hogy a svájci és a finn Hornet flottához eladnák a Volvo RM-12-esének tervezett erősebb variációját. Adnák hozzá az új radart, meg valami MAWS-ot az Ericson-tól.

  47. nem tetszik, ahogy fikázzák az igazán erős pontjait, pl. az elterjedt kompozit anyagokat. 1,5 tonnával könnyebb mintha hagyományosabban építették volna. Az F akárhányasok újabb és újabb verzióiba miért építenek egyre több kompozitot? Annak idején a Boeing propaganda ugyanígy lebőgte az A320-ast és az A300-ast a kompozitok miatt, ma pedig szedik az irhájukat, hogy beérjék az Airbust.
    remek gép, egyedüli hibája az hogy a politikusok kicsesztek vele,de repképességeiben, reptechnológiáiban egyértelműen és stabilan jobb a 4 gen F-akárhányasoknál. Szerintem.

  48. Ezek a dogfight-os osszehasonlitasok nem tudom hogy a mai vilagban mennyire alljak meg a helyuket.Valahol olvastam (lovesem nincs mar hol ) hogy az elmult 20 ev legiharcai 99%-ban BVR dontotte el.Manoverezos legiharc egy -ket kiveteltol eltekintve nem volt.Tehat evvel jonni hogy dogfightban igy meg ugy hat nem tudom.Lehet mervadonak tekinteni valoban hogy egy gep mit tud dogfightban csak hat az esetek 99%-ban el sem jut odaig a dolog.
    Teszem fol egy 2 potossal meg 8 AMRAAM-mal felszerelt F-15 illetve egy szinten ket potossal illetve 8 Meteorral (ami meg nemigen van) felszerelt Eurofighter kozul melyik gyozne legiharcban.Merthogy dogfight-ig nem menne el a dolog az 100%.
    Tehat dogfightra alapozva azt mondani hogy az EF jobb mint F-15 meg Rafale meg F-18 stb szerintem nem helyenvalo.
    Szamomra a dogfight az nem mervado legiharcban.Talan csak akkor ha teszem fol egy legiharcban mindket fel reszerol tobbtucat gep reszt vesz,a raketak jelentos reszenek ellovoldozese utan pedig a nehany megmaradt gep kerulhet olyan helyzetbe hogy dogfight alakuljon ki.

  49. Allesmor Obranna

    A kompozittal nincs gond önmagában. De elég drága technológia és ahogy többen is elmondták, irreálisan drága gép. Amúgy a Rafale vagy a Gripen is tele van kompozittal.

    Repképességben nem egyértelműen jobb az efakárhányasoknál, bizonyos képességek terén jobb. Itt jön vissza az, hogy mindig van az a taktika, amivel az ellenfél gépe leküzdhető. Talán egy MiG-23-asnál már nincs meg ez a lehetőség, de a Eurofighter amúgy valóban szép teljesítménye nincs arányban az árával. A baj az, hogy hasonlóan nagy szögsebességgel fordulni, vagy intenziven emelkedni képes efkaárhányas verziót olcsóbban is elő lehetne állitani, mint a Typhoont rendszeresiteni.

    Én arról írtam, hogy a konkurens Rafale a szerényebb tolóerő/tömeg arányával közel ott van repképeségben, mint a Typhoon.
    Most nem a légibemutatók minimál kerómennyiségével operáló demopilóták 10g-s manővereiről van szó, hanem a normál harci terhelésekről.

  50. S még egy érdekes adalék:
    Ugye az angolok az F3-as Tornadok cseréjére akarják a Typhoont és a RAF feladata a nagy hatótávú ellenőrző repülések a GIUK területen.
    Nos emiatt még nagyon fog fájni, hogy a hatósugárban alulmarad a Typhoon.

  51. @misinator

    Az F-15 cikk tömören összefoglalja, hogy milyen az F-15 szárnya és ez mivel jár. Sokminden benne lesz a cikkben, de mellékletként ott lesznek az első conical cambered kísérletek szélcsatorna eredményei is, hogy látszódjon miről beszélek. Persze ez csak annak mond valamit, ami legalább alapszinten ért az áramlástanhoz.

    @tallking

    A siklószámnak semmi köze nincs a szekeszeti tömeghez. Akár műanyagból akár uránból csinálsz egy aerodinamikai profilt, attó a siklószám ua. ha a felületi érdessége az anyagnak egyezik…

    A szárnyterhelésnek semmi köze a siklószámhoz. A jelek szint lövésed sincs a szárnyterhelés-siklószám-tölőerő által és pár egyéb tényező által meghatározott specific excess powerről. De tényleg, neked tök felesleges vagy éppen hasznos lenne elolvasni az F-15 cikket. Apór gond, hogy a jelek szerint egy hangot nem fogsz megérteni belőle…

  52. @ruhakupac

    Az ausairpower egy vicc weboldal. Sok adat van rajta, de Mr. Kopp többnyire teljesen be van rúgva. Én ott hasaltam meg végleg, amikor a R-27ER-es gépek lemossák az F-35 részhez értem meg ahhoz, hogy az akkor még fel sem szállt Szu-35BM gép 5. generációsabb, mint az F-35. Komolytalan. A ’80-as évekről meg az F-111 jó anyagok vannak és sok képanyag az orosz SAM-ekről. A vadászgépek és légiharcrakéták értékelései olyanok, hogy a fél net azon röhög…

    http://kepkezelo.com/images/tovgi8yxa88uiq2iah4.jpg

    Kettőt lehet találni, hogy miért ezt hozza ki kereső…

  53. Molni!

    Most hívott Loreena Mckennitt ,hogy örül ,hogy hallgatod a zenéit!
    Tallkinggal kapcsoltban meg próbálj rá úgy tekinteni,mint aki csak a végsebességet és a gyorsulást nézi egy autónál.
    Hónapok óta próbálkozol vele kapcsolatban Ő így látta látja és fogja is látni ez van.
    Én most átálltam a Jedi módszerre csak “Szemlélődöm”

    Na szóval ez a Loreena ehte Szudáni???::::::DDDDDD

  54. molnibalage
    “A siklószámnak semmi köze nincs a szekeszeti tömeghez. Akár műanyagból akár uránból csinálsz egy aerodinamikai profilt, attó a siklószám ua. ha a felületi érdessége az anyagnak egyezik…

    A szárnyterhelésnek semmi köze a siklószámhoz. A jelek szint lövésed sincs a szárnyterhelés-siklószám-tölőerő által és pár egyéb tényező által meghatározott specific excess powerről. De tényleg, neked tök felesleges vagy éppen hasznos lenne elolvasni az F-15 cikket. Apór gond, hogy a jelek szerint egy hangot nem fogsz megérteni belőle…”

    A honlapszerkesztőt kérdezem: ez itt valami Fényes Út nevű hipnotikus szekta??????????????

    A szárnyterhelés (szerkezeti tömeg osztva szárnyfelület) egyik baromira fontos befolyásoló tényezője a siklószámnak.

  55. @Allesmor Obranna

    Nem lehúztuk, az max. az árára vonatkozik. Azt nem képes megérteni, hogy a 4. gen gépek között a legszélsőségesebb esteben azonos fegyverzetkonfig és kb. azonos hatósugárhoz elég keróval számolva nincs drámai eltérés. Egyszerűban – már elnézést – idióta aki azt hiszi, hogy ekkora különbség van a gépek között. A repnapon látott teljesítmény ezt szintént egyértelműsíti. Nincs olyan, hogy az F-15 és EF max. perfomrmance turn értéke között 50 vagy 100% eltérés legyen. A 10-15% előny is igen ritka. Az F-15 és F-16 Ps diagramja 1G-nél gyakorlatilag majdnem azonos…

    Tallking képtelen felfogni azt, amit a “Gondolatok” cikkben írtam. Ha nagy a zsúfoltság és nem béna az ellen, akkor 6 vs 6 eseten AIM-9X-szel felszerelt MiG-21bisz is képes lehet halomra mészárolni az F-22-őt, ha az nem számít rájuk és nincs MAWS. Tehát, ha valódi masszív manőverező légihar alakulna ki az EF és bármelyik virtuális ellenlábas között igan sok múlna a szerencsén, hogy ki látja meg elsőnek a célt és ki azonosítja. Nem véletlenül lesz az F-35-ön körökörös képalkotó IR kamerarendszer… A 6 vs 6 esteben az egyik fél gyorsan leszed 2 gépet, akkor drámaian megváltoznak az erőviszonyok. Normálisan képzett pilóták esetén 3 vs 3 légiharctól felfele akkor a zsúfoltság, hogy új bekapcsolódó gépek vagy a nagy kavarodásban bárki képes a sikerre, mert egyszerűen képtelenség mindent szemmel tartani. Az F-22 kill is így sikerült. A hullámokban támadó AWACS és Growler támogatással a BVR hent után átjutott egy gép, amit nem vettek észre. Az F-22 pilótának már nem volt ideje javítani.

    Szóval a baj az tallkinggel, hogy képtelen felfogni a légiharc alapvető dinamikáját, mert a jelek szerint még szimulátorban sem tapasztalta meg soha. Ne tudjátok, hogy a tapasztaltabb szimesek hogyan mészárolják halomra a kezdőket, mert azok képtelnek normális SA-t fenntartani…

  56. Az F akárhányasok újabb és újabb verzióiba miért építenek egyre több kompozitot?

    Megint lelövöm a cikk egy részét…

    Nem találtam arra utaló nyomot, hogy a Silent Eagle sok kompozitot tartalmazna. Konzervatív módon most is titánt használnak. Már a ’70-es évek közepén (!) megcsinálták a full kompozit szárnyas F-15-öt – forrásom van rá – azonban az alkalmazást elvetették és mai napig nincs kompozitszárnyas F-15. A kompzitos nem csodafegyer. Harctéren meg maga lehet az átok, mert nem lehet rendesen javítani, minden cserélni kell…

  57. @erdifefoka szerint:

    Ezek a dogfight-os osszehasonlitasok nem tudom hogy a mai vilagban mennyire alljak meg a helyuket.Valahol olvastam (lovesem nincs mar hol ) hogy az elmult 20 ev legiharcai 99%-ban BVR dontotte el.

    A “Gondolatok” cikkben ott a statiszika. Nem neked szól közvetlenül, de miért nem lehet elolvasni és emlékezni arra, amit írok? :)

    Az afrikai lövöldözéseket és a kokainbárók gépeitől eltekitve nem volt “légiharc”, már ha az utóbbi annak titulálható, mert fegyvertelen gépet lelőni nem nagy művészet. Az AF 1999-ben az etióp légiharcok asszem 1998 és 2000 között valahogy.

    Manoverezos legiharc egy -ket kiveteltol eltekintve nem volt.Tehat evvel jonni hogy dogfightban igy meg ugy hat nem tudom.

    Azt hozzá kell ehhez tenni, hogy az AF az nagyon “híg” légtérben zajlott, ezért esély sem volt zsúfoltságra meg kavarodásra. A SV alatt a nagy számú baráti gép miatt erre több esély volt, és elő-előfordult azért az is, hogy több gépet emeltek, de az iraki pilóták képtelenek voltak összedolgozni és legyűrni az E-3 AWACS + F-15C kombót.

    Egy komoly háborúban, ahol tucatszám esnek egymásnak a gépek az összecsapás elején még lehet “Maginot-vonal effektus”, de ha a gépek közelérnek, akkor a célazonosítás az egyre meredekebb lehet és jön a manőverező légiharc, de abból is adott esetben először a “mészárolgatás”, és a túlélők majd lejátszák a klasszikus 2 vs 2 és hasonló felállásokat. Addig azonban kb. az lenne, ami a “Godolatok” cikken van. Többet most nem mondok, mert megint elsütném a cikk egy részét…

  58. Eltorro!

    Ez mire volt jó?
    Először egy találós kérdés neked!
    Mi az D-vel kezdődik és efconra végződik és úgy látszik nagyon vágysz rá?
    Másodszor nem találom a cikkeidet itt és a htka.hu más részeiben amiben megosztod velünk a te “tudásod”.

    Várjuk szeretettel!

    Aláírás: A Tudatlanok

  59. A molnibalage féle “tudás”
    ” Semmi különleges nincs az aerodinamikájában sőt, szerintem messze a legprimitívebb 4. gen jet. ”

    ” A törzs-szárny átmenete még a ’60-as (!) évek gépeit idéz, sehol nincs az F-15 teljesen sík gerincrésze vagy a MiG-29/F-16/Rafale féle kialakítás. Ez biztos, hogy nyomot hagy a teljes siklószámon, az tuti.” – baromság fényévekkel felszorozva (mert kihagytad az óriási szárnyfelületet a kompozitoknak köszönhető rendkívüli kis tömeggel)

    “Van egy istentudja milyen profilozású deltaszárnya, ami elég rendesen van meachanizálva. ”

    “Az F-15 szárnyán nincs LEF, csak fékszárny, amit egyes legendák szerint csak azért tettek be, mert anélkül túl konzervatívnak ítélték a kontstrukciót. A gép elvileg simán tud nélküle élni, a leszállósebességen ~ 5 csomót javít. Számtalanszor fordult elő, hogy a pilóta elfelejtette kiengedni és észre sem vette, utólag szóltak neki, hogy “hé öcsisajt…” Na ennyi jó az F-15 szárnya 0 mechanizációval.”

    Most akkor melyk a primitív aerodinamika?

    “Ha a mechanizáció megdöglik, akkor hellóbelló, irány haza, mert anélkül nincs manőverező légiharc.” – Döbbenet. Ha valami bonyolult az Ef-ben akkor az rossz, de ha az F-akárhányas bonyolult elektronikája, EW képessége döglik be akkor mi van? ha az F-amcsipiedesztál szimpla akkor jó mert tartós, ha az F amcsi piedesztál valamiben bonyolult akkor hú de lekörözi a többieket.

  60. A siklószámmal történő discovery-t idéző tudálékos egyveleg ismételten azért sem lehet jó mert a jobb mechanizációjú szárnyú EF nyilván minden sebességhez kedvezőbb profilt alakíthat ki mint egy kevésbé mechanizált, jórészt rögzített profil.

    A “mit láttam a légibemutatón” kezdetű halandzsáról annyit, hogy mind a RAF mind a Spanyol EF-ek nyilvánosan lemosták az F-15-öt,az ameriakaiak maguk azzal védekeztek, hogy ez nem fair az összehasonlítás mert az EF 10 évvel fiatalabbi gép, ezért nem is várható más eredmény.

  61. Eltorro szerint:
    2012. augusztus 13. hétfő @ 17:07

    “Molni-val veszekedni nem érdemes, SP rekordját is megdöntő arányban mások írásaiból összelopott cikkeiből olyan mennyiségű ‘tudást’ halmozott fel amivel bármit counter-elhet.”

    Látom nem érted a plágium fogalmát. Ha meg nem érted akkor minek hivatkozol rá? Gondolom valamilyen szakmád neked is van, az ott használt tudást mind te gondoltad ki? Gondold már végig ezeket légyszíves.
    Molni nem Doktorira készül az F-15-ből, hogy új tudományos tényeket állapítson meg. Csak társadalmilag hasznos munkát szeretne csinálni neked és nekem is. A stílusa meg olyan amilyen, nekem sem jön be, de attól még nagy tudásanyaggal rendelkezik egy adott témában, amit meg is tud közérthetően fogalmazni, és ez a nehéz. Közérthetően megfogalmazni , a “közérthetetlent” Én is vakarom nem egyszer a fejem, hogy hogy írjam le a mondandóm, úgy, hogy a lehető legtöbben megértsék, és nem azért mert “szuper okos” vagyok és ti meg buták, hanem azért, mert van egy szaknyelv és van a szaknyelv szavai mögött egy szaktudás. Egy olyan egyszerű szóhoz is mint a demokrácia irgalmatlan fogalmi és tudásanyag tartozik. Ezért jelent nekem mást, mint nektek, és ezt nehéz elmagyarázni.
    Gondolom molninál ugyan ez a helyzet a mérnöki tudományokkal. Nincs mindig igaza (nekem sincs), de sokszor igen, és lehet érdemes lenne meghallgatni az álláspontját egy adott témában, és adni a szavára. Csak valakik presztízs kérdést csinálnak ebből. Amúgy az is érdekes, hogy én kértem segítséget többször is molnitól egy adott témával kapcsolatban és szép kulturált válaszban segített. Talán, mert kulturáltan kérdeztem… Továbbá én egyáltalán nem érzem égőnek azt, hogy vannak tudományterületek amiben teljesen sötét vagyok és ezért segítséget kell kérnem. Mások meg azt hiszik, hogy a zsebükben van a bölcsek köve és ők mindent tudnak, sőt ez a tudás belőlük fakad csak úgy magától:D Szóval szerintem ne kritizáljunk senkit amíg mi nem tettünk le valamit az asztalra. Persze nem kötelező egyet érteni, csak akkor ezt kulturáltan ha lehet!

  62. Most akkor melyk a primitív aerodinamika?

    Szerinted? Akkor idézek a cikkemből, mert utálok már gépelni…

    A szuperszonikus gépek első generációi kis relatív vastagságú, szimmetrikus szárnyprofilokkal repültek, amelyek legnagyobb vastagsága nagyjából a húrhossz felénél volt. Ezek kritikus Mach száma magasabb volt, mint a hagyományos profiloké. A fő cél inkább a hangsebesség feletti ellenállás tényező csökkentése és a leválásmentes áramlás biztosítása volt a szuperszonikus sebességtartományban.

    A kúpos belépőéllel rendelkező szárnyaknál a fesztáv mentén elhelyezkedő profilok húrja egy képzeletbeli kúp palástjának érintőit alkotják. A kúp csúcsa a tőprofil húrjának meghatározott százalékában van. Lehet olyan elcsavarás, amely egy kúp palástja mentén történik, (lineáris elcsavarás, ahol a beállítási szög fél fesztáv szerinti deriváltja állandó), s lehet változó paraméterű kúpok sokasága mentén is elcsavarást végezni. Az elcsavarás célja, hogy egy adott felhajtóerő tényező mellett a szárny ellenállás tényezőjét minimális értékre hozzuk annak ellenére, hogy a szárny formája nem az ideális elliptikus forma. Jellemzően ez a felhajtóerő tényező a nagy távolságú repüléseknél szükséges érték. Minden más felhajtóerő tényezőhöz tartozó állásszögön az elcsavarás nagyobb ellenállás tényezőt ad, mint az elcsavarás nélküli szárny. Ezen kívül a helyesen alkalmazott elcsavarás a szárny átesési tulajdonságait javítja. Nem a szárnyvég esik át először, hanem a szárnytő, s a leválási aszimmetriából adódó orsózó nyomaték kisebb. A gép nem borul be az egyik szárny irányába, s az útirányú elfordulási szögsebesség miatti jobb és balszárny közötti állásszög különbségek miatt nem esik dugóhúzóba.

    Az erősen mechanizált szárnyú vadászgépek – pl. F-16, Szu-27 – éles belépő élű profilokat alkalmaznak. Az ilyen profilok kritikus állásszöge a kúpos szárnyhoz képest kicsi, s ennek megfelelően az elérhető maximális felhajtóerő tényező is erősen állásszög limitált. A nagy állásszögű aerodinamikai tulajdonságok drasztikus javítását az automatikusan működő orrsegédszárnyak használatával érik el. Amikor működik az automatika, akkor az F-16 maximális állásszöge 26 fok, azonban, ha bármilyen okból működésképtelen és fix helyzetben van, akkor a maximális állásszög mindössze 10 fok. A Szu-27 esetében ez az érték 30 fok és 12 fok.

  63. @fip7

    Az F-15 forrásfelsorolása több, mint 5 oldal. Ebben nincsenek benne a lábjegyezben levő liknek. Abból mikor utoljára számoltam volt nagyságrendileg 100 db volt. Erre jön még rá a 200 fájlnyi melléklet. Azért lesznek benne tömegével olyan dolgok, amit magyarul soha sehol nem olvastam nemhogy azokból levonni ezt-azt. Sőt, még az angol nyelvűeknek sem tűnt fel ez-az, ami elég meredek.

  64. molnibalage

    Nem kisebbíteni akartam a munkád jelentőségét;) Nem tudom, hogy a mérnökin mi az elvárás, de nálunk egyharmad-kétharmad arányban lehet max a máshonnan való lehivatkozott tudás, és a saját tudás. De ugye a mienk az “pofázós szak”, ez a lényege. Gondolom ott mások a követelmények. (nehéz is lenne nektek ezt az arányt tartani egy reál tudományban). Szóval nem azt mondtam, hogy nem üti meg a munkád a minőségi szintet, hanem azt, hogy nehéz ebben a témában újat mondani. Nekünk persze új lesz, hiszen nem valószínű, hogy van még magyarul ilyen anyag. Ez a lényeg.

  65. @gacsat
    Igazad van.
    Ezen a habzó őrült zsenin kívül mindenki hozzád hasonlóan tudja a repülőgép siklószámának meghatározását. Az ő repülőgépei valószínűleg a legnagyobb megengedett tömeg 10szeresével, sőt 100 szorosával is ugyanúgy siklanak.

  66. Persze kapaszkodik ő valami kis képletekbe egy elvont szárnyprofilt illetően, de teljes gépre a tömegnek már csak azért is jelentősége van mert van olyan tömeg amellyel a gép nyílegyenesen lezuhan. Teljes gépre vonatkoztatva a szárnyterhelés nagyon nagyon benne van a siklószámban.

  67. Kisfiacskám, ha nem tudod, hogy mi az a siklószám, akkor KUSSOLJÁR MÁR VÉGRE.

    Még az sem tűnik fel neked, hogy kevered a gliding numbert a lift to drag ratioval? Az, hogy a magyar pongyola és sokan pontatlanul használja, az nem az én bajom. Tudod, hogy mi az a polárgörbe te szerencsétlen hülye? Ne basszad már fel az agyamat.

    Öcsém, ha most modi lennék, te repülnél innen a bús picsába…

  68. @molnibalage
    szánalmasan kavarod a shittet, pedig lebuktál.
    A repülőgép siklószáma az amit gacsat mondott: 1 méter süllyedésre hány méter előrehaladás jut. Megsúgom neked ha egyre több tömeget helyeznél a gépre egyre meredekebben közelítenéd a földet.

  69. Nem, nem az. Max. a siklórepülősők használják arra. Nyissál már ki egy áramlástannal foglalkozó könyvet, de tényleg. Rád férne.

    Roni, a semmihez sem értől trollkodó balfasz hülyék nem hiányoznak. Nekem biztosan nem.(Ezt nem rád értettem.) Nekem kezd elegem lenni, hogy ilyen alakok szólnak be nekem.

  70. Molnibalage
    Pár tucat hozzászólással előbb kétségbevontad, hogy a Jager-90 tervezői számbeli fölényben lévő Fulcrumokra és Flankerekre számítottak a vadász-vadász összecsapásoknál. Mert az új szovjet gépekből végül nem készült annyi…
    Viszont ezt 1983-85 körül még nem láthatták előre. A SzU összeomlását tudtommal kb. a 90-es évek közepére várták, már akik bíztak ebben egyáltalán. Ők arra készültek, hogy a szovjet hadiipar elsősorban a MiG-21, MiG-23, MiG-27, Szu-15, Tu-128 flotta lecserélésének céljával hatalmas, több ezres tömegben építi majd az új vadászgépeket.

  71. A nyugati vezetők meg mindig attól rettegtek, hogy az összeomló SzU katonai vezetői “most már minden mindegy, vagy győzünk, vagy úgyis végünk, ennél jobb esélyünk a növekvő technológiai szintkülönbség miatt úgysem lesz” alapon a 24. órában (a kilencvenes évek közepén?) megpróbálkoznak a Nyugat-Európa elleni támadással. Gorbacsov azért kapott Nobel-békedíjat, mert nem hagyta, hogy ez megtörténjen. Jobban mondva ezért IS.

  72. Falcon 4.0 utód, BMS4 vagy Freefalcon. Persze ehhez érteni kell a játék adatbázisát és aerodinamikai modelljét. Ha csak a manőverező légiharca kérdés, akkor a DCS/Lock On/Flaming Cliff vonal is elég.

    A BMS4-hez a Tacview programmal lehet visszanézni jól a programban felvett ACMI fájlokat.

  73. @magalenin

    A gépek nagy része pontatlan és az exe egyes tranziens jelenségeket természetesen nem képes modellezni. Az F-16C Block 50/52-höz van advanced flight model. A lényeg nem ez, hanem azon van, hogy érezd a különbséget teljesímény és magasság szerint. Paraméteres görbesereggel és lináris interpolációval dolgozik az FM table és tolóerő görbe adatokból a játék aerodinamikai modellező része.

    @gacsat

    Holnap akkor csak neked beszkennelek egy oldalát az Áramlástan tankönyvből. Most nem tudok, mert nincs nálam…

  74. Az F-35 ára úgy néz ki közelébe sincs az EF-énak. pl.:”Over the course of the U.S. program, the “average” cost of acquiring each F-35 should be about $162 million each, according to Pentagon figures.”

    Tehát az elején az első 500-1000db legyártásakor jóval 162m$ fölött lesz az az árcímke.
    Pöppet több…

    Eközben a legutolsó batch India Su-30nál tény India kér extrákat de 120-130m$os árcímkékről lehet olvasni.
    Pöppet több…

    Eközben India alapján tudni lehet az eurokacsák ára 100m$ alatt leledzik. Azaz közelébe nincs az elszállt árú F35nak, de még az elszállt árú Su30MKInál is jóval olcsobbak.

    Az EF(rafi) kitünő 4+ gép, csak drága.
    De helyezzük már kontexusába a dolgokat, firtassuk már azt is, hogy szép a NAVYnak 50m$ egy SH de az a NAVY, ha 2hete nincs kenyér a boltban akkor 5000Ftt is adsz kilójáért, márpedig ha nincs rafi/ef(gripen) akkor kitől vesz Európa modern vadászt?
    Vagy, hogy mennyi munkahelyet teremtett, megmaradt a képesség, itt gyártódnak, ha pedig vmit integrálni kell hozzá, nem kell kuncsorogni érte akkor se ha épp dögsugárvetőt akarunk az aljára rakni, vagy saját rakétát mert olyanunk van és inkább akkor azt használnánk.
    Még mindig drága az a 100m$os darabár? Nem hinném.

    Ha vmit nekem ki kéne emelnem ami nagy baj Európával az a megosztottsága. Mért nem lehetett ezt amolyan Airbusosan csinálni? Ahol a sok kicsit összefogták és lámlám mára már az Airbus fölnött a Boeinghez, miközben anno a sok kicsi Europai gyártó teljesen versenyképtelen volt vele.

  75. Fade

    “each F-35 should be about $162 million”

    De az minden gépnél nagy kérdés, hogy az ilyen publikusan megjelent árak pontosan mit tartalmaznak? Csak a teljesen nyers gyártási költséget, vagy benne van-e már a gyártó profitja, a fejlesztés gyártásra visszavezetett, szétosztott költsége is benne van-e már. Amerikában néha olyan árakat is nyilvánosságra szoktak hozni, amikben benne vannak járulékos költségek, pl infrastruktúra fejlesztés, építés, mert végül is ez is a gép miatt történik, tehát ez is benne van az árában. A 162 millió dollár lehet, hogy mindezt már tartalmazza.

  76. A siklószám csakis a gép aerodinamikai jellemzőjétől függ. Az az a
    Cy felhajtóerőtényezőtől és a Cx összes ellenállástényezőtől. A Cy
    általában csak a hordfelületekre (szárny, bizonyos esetekben vízszintes
    vezérsík) értelmezhető. Az összes Cx magában foglalja a szárny
    közegellenállását, a szárny indukált ellenállását, valamint a törzsön
    a farokfelületem és egyébb szerkezeti elemeken (futómű, antenna stb..)
    keletkező alaki és súrlódási ellenállásokat. A siklószám tehát

    e= Cx/Cy ( a modellezésben és a “népnyelvben” ennek pont a
    reciprokát hívják siklószámnak, ami elég félrevezető mert a Cy/Cx az
    Aerodinamikai Jósági szám és K -val jelölik)

    Tehát a siklószám nem függ a gép súlyától. Ha nő a repülősúly akkor
    nő a pályamenti sebesség és a merülősebesség is, de gamma siklöszög
    és ezzel e siklószám sem változik.

    A szárnyszelvény (profil) és a felületi terhelés között csak közvetett
    összefüggés van. Ebbe most nem mennék mélyen bele, de az a lényeg
    hogy a profil megválasztásának egyik fontos szempontja az optimális
    utazósebesség értéke, tehát ha ettől lényegesen eltérünk akkor
    rossz tartományba fog “dolgozni” a szelvény, és megváltozik az
    áramképe ami végsősoron teljesytményromlást okoz. Modelleknél
    azért ez nem annyira súlyos, mint a valódi gépeknél.

    Motoros gépeknél számít a Penaud görbe alakjának megváltozása a
    megváltozó repülősúly miatt, a meghajtás gazdaságossága leromlik,
    és a szükséges vonóerő is megnövekszik, ha eltérünk az ideális
    felületi terheléstől (akár lefelé, akár felfelé) , de ez megint nem az a
    tipikus modellező probléma, elég ritkán találkoztam még modellekre
    kimért penaud görbéve

  77. Nem az én kútfőmből jött, egy másik fórúm hozzászolásából másoltam ki, de egybevág az én emlékeimmel csak sokkal összefüggőbben van leírva mint ha én írtam volna.
    Szerintem jöttök egy nagy bocsánatkérdéssel annak aki nem csak a wikipedia első címszavát olvasta eddigi életében…
    A fórúmok hozzászólásainak színvonala valami hihetelen mértékben csökken, a hozzászolók szellemi képességét meg nem nagyon értem, csak olvasok nem szólok hozzá áltlában, de tényleg egy áramlástannal foglakozó mérnökkel átlok le vitatkozni erről a dologról?? :)
    Aki ráadásúl a repülés szerelmese, láthatóan nem 2 könyvet olvasott a támában.
    Mindegy, minden bölcsész gyártson 10.000 db rakétát és foglaja el romániát, muhaha.

  78. Allesmor Obranna

    Mindenki!
    Először is, ez a HTKA oldal, itt szeretném, ha az otromba hangnem megszűnne.

    Másodszor.
    A siklószámhoz van köze a felületi terhelésnek, erre jó példa a teljesítmény vitorlázó repülőgépeknél a vízballaszt.
    A nagyobb felületi terhelés elnyújta a sebességpolárist. Ennek lényege, hogy míg az azonos felületű szárnyra kevesebb terhelés jut, a sebesség növekedésével a siklószám romlani kezd, mivel a siklószög egyre meredekebbé válik. A felületi terhelés növekedésével a sebességpoláris maximuma természetesen csökken (értsd: olyan minimális merülési sebesség, mint az alacsonyabb felületi terhelésnél, nem érhető el), de az elnyúló sebeségpoláris miatt a nagyobb sebességhez laposabb siklószög társul, azaz abban a tartományban a kisebb felületi terhelésű gép siklószáma rosszabb, míg a nagyobbé jobb.

    Az alacsonyabb felületi terhelésű gép minimális sebessége alacsonyabb, alacsonyabb sebességeken pedig magasabb siklószám érhető el.

    Vadászgépeknél a helyzet összetettebb, mivel ugye, a felhajtóerő tart ellen a gép tömegének, míg a tolóerő a légellenállásnak.
    A nagyobb felületi terhelésű (ez inkább kisebb szárnyfelületet jelent, mert igy a légellenállás is kisebb lehet) gép, a nagyobb sebességtartományokban kisebb energiaigénnyel haladhat, mert a sebességpolárisa ebbe a tartományba nyújtott.

  79. Allesmor Obranna

    e= Cx/Cy ez valóban a siklószám és így magában semmi köze a felületi terheléshez.
    De ez így laborjellemző, a gyakorlatban a siklószámot befolyásolja a felületi terhelés, az általam fentebb írt módon.

    A vita alapja az tehát, hogy mit tekintünk siklószámnak.
    Az ellenállás és a felhajtóerőtényező hányadosát, vagy pedig azt a gyakorlati adatot, amely megmutatja, hogy egy adott magasságból a gép milyen messzire tud elsiklani, ami viszont a merülősebességével is összefüggésben van.
    A merülősebesség egy adott vízszintes repülési sebességhez viszonyítva pedig függ a gép felületi terhelésétől.

  80. arbalest: Természetesen így van. De az F-35 ára így is rémisztő:
    -~2000+db gyártásával számolnak azaz nagy széria
    -azért alapjaiban nem egy kéthajtóműves, vektorálós… istenharagja.
    és így a flyawayra hasonló számoakt látok mint F-22nél.
    Vholva biztos mindegyik darabba elrejtettek egy aranyrudat is… :)
    És jól látható, hogy míg 10éve amikor az Orosz hadiipar az életbenmaradásáárt küzdött 0haszonnal, vagy -osan !30!-40-50m$ért is adták a Su-30akat addigra ugye ez az ár mostanra 100m$+
    és ebben a mezőnyben nem is olyan hude drága az az EF/rafi, ha meg kontexusában nézzük mármár bomba üzlet. :)

  81. onedinkapitany

    Fade
    Teljesen igazad van. Szomorú és gazdaságilag tragikus is, hogy az európai katonai repülőgépipari vállalatok és kormányok részéről a nyolcvanas években elmaradt a kellő erejű-méretű összefogás és emiatt termékeik hátránnyal indultak az ezredforduló körüli piaci versenyben.
    Olvasmányaim szerint ebben nagy szerepet játszott a francia arrogancia, maguknak akarták a bevételi torta 49 vagy 51? százalékát, a program további 3-4 indulója (pl. Németország, Anglia) csak a maradék fél tortán osztozhatott volna. Igazán kegyes és demokratikus.

    A francia hozzáállás ellenére azt mondom, a fejlett rg. iparral rendelkező országoknak érdemes lett volna korán belépni a Mirage 2000 kéthajtóműves, növelt méretű, továbbfejlesztett változatának (Mirage 4000) kialakítását célzó programba, mert azt a többfeladatú típust 90 körül már gyártani lehetett volna és mehetett volna exportra is, Indiába, Törökországba, Malajziába, Emirátusokba, Ausztráliába? stb.
    Tömeggyártás esetén a gép és üzemeltetési költsége nem lett volna elviselhetetlenül magas. Viszont így a nagyobb európai légierők már aránylag korán kaptak volna egy kiemelkedően erős teljesítményű többfeladatú harcigépet. Mellette a Mirage 2000 nagyrészt a 4000-rel csereszabatos részegységekből felépülő változatát kapták volna a kisebb légierők, vagy a nagy légierők “másodosztályú” századai.
    Érdekes belegondolni, a Mirage 2000/4000 felállás Indiának is milyen jól megfelelt volna és akkor valószínűleg kihagyják a Flankereket.
    Az egyetlen igazi bökkenőt a hordozó-fedélzeti üzemben látom, de az európai ipar simán összeszerelhette volna licenszben azt a pár századnyi Hornetet, ami a kevés európai hordozóra kell.

    Ez különös… Mivel itt az egyik hozzászóló szovjet típusra hajazást említett az EFT-nál, ezért rákerestem a HA-300-ra, hogy nem-e inkább onnan maradt meg a forma. Nos nem, ellenben a HA-300 szerintem külsőre elég közel áll a Mirage-2000-hez. Koppintottak a gallok?

  82. onedinkapitany

    Még egy megjegyzés arról, hogy az új-zélandi légierő miért járna jól az említett Master+EFT párosítással:

    Ha beindul egy összecsapás mondjuk a kínaiak+indonézek és az ausztrálok között, akkor lehet, hogy Új-Zéland inkább kimaradna ebből. Ha más típusokat használnak mint az aussik, akkor ez könnyebb, nincsenek kavarodások.

  83. @Allesmor Obranna

    Ahogy már íram, a magyar nyelv miden változatossága ellenére sajnos néha elképesztően primitív és felületes. A siklószám eredeti funkciója a szárnyprofilok össehasonlítása volt. Tudományos, dimenziótlan mérőszám. Vasutats is ezt írta.

    Ellenben egy aerodinamikához adott esetben nem értő pilótát ez nem érdekel, mert neki elméleti, gyakorlati alkalmazásra nem jó. A pilóták által használt siklószám az valóban az, amit tallking ír. Ez vitorlázó gépeknél fontos meg akkor, ha leállt a hajtóműved. Meg is adtam azt, hogy az angol milyen eltérő terminológiát használ rá. A vitorlázógépes gyakorlatban használt siklószám nem dimenziótlan mert a leírásából látszik, hogy n+1 tényezőtől függ, köztük a gép tömegétől is. Az aerodinamikában használt siklószám dimenziótlan. Okkal. Ezért lehet összehasonlításra használni.

    A tankönyvből. Ha időm engedei, akkor megkeresem majd a Repülési lexikonban is.

    http://kepkezelo.com/images/k5yw5w1hmbnb88tjbfy.jpg

    A specific excess power (Ps) nem dimenziótlan, de ettől alkalmas, az összehasonlításra. A többi benne lesz az F-15 cikkben, most nem írom be ide, mert valamit hagyni kellene már a kiadásra is…

    A tudományos siklószám értelme az, hogy értelmezhető minden állapotra, pl. egy 9G-s fordulóban is, ahol az állásszög 15-18 fok is lehet. Ilyen állapotra nem értelmezhető a “vitorlázórepülős” (gliding number) siklószám. A mérnök úgy gondolkodik, hogy ha ismert minde Re és/vagy Mach szám és állásszög tartományban a siklószám (lift to drag ratio), a tólóerő, a gép tömege és még pár paraméter, akkor számolható a specific excess power. Ezzel lehet direktben összehasonlítani, hogy adott körülémnyek között mekkora a gép

    Mit jelent ez? Az, hogy ha veszel két aerodinamikailag azonos gépet, cask a tömeg eltérő, akkor azonos CD/CL aránya lesz azonos sebességen, azonos állásszögön. Ha a tolóerő és a rephelyzet azonos, akkor mit tér el pl. az tüzelőanyag mennyisége miatt? Bingo, a gép súlya. Viszont ettől más a szárnyterhelés, ahhoz, hogy magasságot tartva megcsinálja ugyanazt a fordulót több felhajtóerő kell. Ehhez mi kell? Nagyobb állásszög, ha a gép CD/CL karakterisztikája és állásszög határa lehetővé teszi ezt. Nagyobb állásszögön az átesésig nő a felhajtóerő, de nő a légellenállás tényező is. Ez mit jelent? A nehezebb gép vagy lassul, vagy kevésbé gyorsul, mint a könnyebb. Kisebb a specific excess power.

    A magas szárnyterhelés azt jelenti, hogy a gép fordulóban magasabb állásszögön repül, hiszen a felhajtóerő mennyisége korlátozottan állítható elő. Ezért van az, hogy egy megpakolt Tornado képtelen 500-600 km/h-nál adott estben 5G-t is elérni, mert a szárny egyszerűen nem termel elég felhajtóerőt, míg egy két Sidwinders F-16-nál simán van ehhez falhajtóerő.

    Az F-15 az E-M elmélet miatt nagyon röviden – csak néhány oldal – foglalkozik azzal, hogy egyes diagramokon a fentiek mit jelentenek amanőverző képességre vetíve. Mellékletben ott lesz az egész matematikai háttere, amin anno végigmentem. Nagyon sokat tudnék erről még írni, de ezt most sem teszem meg…

  84. @Fade

    A leírásodból egyértelmúlen a programköltség jött ki. Az EF-nél porgram költséget még sehol nem láttam leítva, mert eddig gyak. sehol senki nem írta meg, hogy mennyibe került a prgoram…

    Az EF flyway cost értéke az, ami kb. ismert, ha levonod az üzeltekből a supportot és fegyverzetet. A 2000-es évektől infláció és más hatások miatt ez 60-90 milla között volt, egyfeladatos gépre. Az első széria F-35-ért már fizettek, 90-100 millió körüli összeget. Hír is volt itt a HTKA oldalon.

    Szóval megint az van, hogy a szezon és fazon. Az F-35 programköltségét – a kezdet kezdetén – veted össze egy 15+ éve futó EF-fel, és annak a flyaway árával. Most mondjam, hogy ilyenkor verem a fejem a falba…? :(

  85. @Fade

    Azért álljon már meg a nászmenet. Az 1998-as áron 50 millás gép mai áron picit több. 2010-es áron az 1998-as 50 millás gép is 67 milla. Azóta volt némi infláció is, ráadásul a dollár akkor asszem még erősebb is volt, tehát a vásárlóereje is nagyobb volt…

  86. Szűcs József: A Repülés Ábécéje (1954) 62. oldal
    “A siklópálya laposságát két számmal is meg lehet határozni. Az egyik meghatározás az, ha megadjuk a pálya siklószögét, a másik, ha megadjuk a SIKLÓSZÁMOT. ((Az eredetiben dőlt betűvel van, de nekem olyanom nincs.))
    A siklószám azt adja meg, hogy egy bizonyos magasságból, annak hányszorosára tud elsiklani a gép. Ez az adat a vitorlázógépek legfontosabb jezőszáma, jellemzője.”

    Angol neve “glide ratio”
    http://en.wikipedia.org/wiki/Gliding_flight#Glide_ratio

    Ez a szó már Liliomvölgyi Ottó óta foglalt. Ha valaki valami újat talál ki, legyen szives, adjon neki saját nevet.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.