|

Elkészült az első szingapúri Master

Az Alenia Aermacchi Varese közelében található üzemében tegnap ünnepélyes keretek között bemutatták a Szingapúri Légierő számára készített első M-346 ‘Master’ típusú sugárhajtású kiképzőgépet.

Az eseményre hivatalosak voltak a Szingapúri Légierő magasrangú vendégei mellett a programban résztvevő ST Aerospace, Boeing és Alenia Aermacchi vállalatok képviselői is. A most bemutatott példányt várhatóan még idén átadják a megrendelőnek.

A szingapúriak első gépe | Fotó: Alenia Aermacchi ,

Szingapúr még 2010 szeptemberében az NGAFT (New Generation Advanced Fighter Trainer) program keretében 12 darabot rendelt a típusból, az új masinával a kiöregedő Douglas A/TA-4SU Skyhawk gépeket váltják. Az ST Aerospace menedzselésével végrehajtandó beszerzés “repülő” részét így az Alenia Aermacchi, míg a “földhöz ragadt felszerelést”, azaz a szimulátorokat és az egyéb rendszereket a Boeing szállítja. A logisztikai támogatással pedig az ST Aerospace-t bízták meg, mely a 2011 júliusában aláírt szerződés értelmében 20 éven át feladata lesz. A szerződésben foglaltak szerint az eszközök és a gépek leszállítsa már idén megkezdődik. A városállam korlátozott méretei miatt azonban nem Szingapúrban, hanem a franciaországi Cazaux támaszponton állomásoznak majd.

19 hozzászólás “Elkészült az első szingapúri Master”

  1. onedinkapitany

    Ők mindenből nagyon jót választanak, nem érik be a “közepes, de olcsó” minőséggel. Lásd, most is megvették a világ legjobb kiképzőgépét a kéthajtóműves M.346-ot. Nem a Hawk-ot, nem az AMX kétüléses változatát, meg nem a K-8-at. A T-50 Golden Eagle korszerű gép, de 1 HAJTÓMŰVES. A Master jobban megfelel nekik, mert így az F-15-re szánt szingapúri pilóták már előre kitapasztalják a kéthajtóműves megoldás előnyeit és sajátosságait.

    A várhatóan jobb baleseti statsztikán felül szerintem még gazdaságpolitikai előnyei is vannak a Masternek a T-50-essel szemben. Inkább Olaszországot támogatják a vásárlással, mint a riválisnak tekinthető Dél-Koreát.

  2. @onedinkapitany

    A hajtóművek számának sokszor semmi köze a gép biztonságosságához. A vietnámi háború elemézse során azt vették észre, hogy a hasonló bevetsére küldött és ellenállásal találkozó F-105 gépek veszteségi rátája nem tért el, és a sérüléseket is jól tűrték. Csak azért, mert kéthajtmóműves az M.346 és a Hawk vagy a T-50 elég nagy ostobaság fejlettebbnek hívni. Ezek szerint akkor a világ legfejlettebb iskolagépe akkor lesz valami, ha négy hajtóműve lesz? Az F-16 gépek A osztályú baleseti statja is volt már jobb az F-15-nél. Ezt add össze…

    Az F-5-nek is kéthajtóműve volt, a meg nem valósult F-20 Tigersharknak meg egy. No de milyen erős!

    A hajtóművek száma a komplexitást is növeli, ami a lehetséges hibaforrásokat is. Az F-15-nél nem véletlenül tették be a titán elválasztó elemet a két hajtómű közé. Mert lehetett az F-4-nek két hajtóműve, ha a sérült hajtómű azonnal hazavágta a másik alrendszereit vagy magát a hajtóművet… (Mondjuk az F-15 szolgálatának volt olyan időszaka, mikor a vele repülő pilóta azt mondta, hogy “azért örülök, hogy a Sas kéthajtóműves”.

    Arról nem is beszélve, hogy hiába a két hajtómű, ha az gyengébb, mint egy F404. Ezen felül a T-50 valódi szuperszonikus iskolagép, mint a T-38. Az M.346-ot annak nevezi szerintem picit erős. A T-50 mindenben erőteljesebb, gyakorlatilag már majdnem az olcsójános vadászgép kategóira, mert szerintem van benne annyi tartalék, hogy valós harcászati elektronikát, önvédelmi rendszereket ezáltal értelmezhető támadó- és önvédelmi képességeket kapjon. Szóval maradjunk annyiban, hogy bizonyos esetekben az, hogy két db hajtómű van az azért van, mert 1 db túl gyenge lenne vagy az erősebb hajtómű esetén oda a hatósugár.

    A B-52-höz anno 8 db hajtómű kellett. Ma két darab olyan hajtóművel ellene, amit a nagy kereskedelmi jetek használnak. Fel is merült anno a teljes újrahajtóművezés, de akkora árcímíke jött ki, hogy agyvérzést kaptak tőle.A gépeket igen keményen vissza kellett volna botani és átalakítani n+1 helyen. Énszeritem megérte volna – tekintve, hogy a ’90-es évek elején meglépik, akkor még ~30-35 évet legalább ezekkel repülhettek volna, – de utólag könnyű okosnak lenni. Akkor szinten négy hajtómű elég lett volna. (Az B-52 startup checklistjén asszem 45 perc végigmenni, főleg a 8 db hajtómű miatt.)

    Azt sem vágom, hogy mitől lenne a világ legjobb kiképzőgépe az M.346 mikor gyakorlatilag éppenhogycsak elkezdték használni. Még nincs mi alapján véleményt mondani.

  3. onedinkapitany

    Molnibalage
    A kivételest azért ne keverd össze a jellemzővel. Ivánék tapasztalatai is a 2 hmű mellett szólnak.
    Az F-5 család első két generációja eléggé bejött a gyártónak aztán tudod mi lett az F-20-asoddal. Ha a gép olyan jó lett volna, akkor ha más nem, de legalább az USAF rendel belőle két-háromszáz darabot olcsó vadászként az ANG-nek és az agresszor alakulatoknak. Túl nagyot akartak lépni. Utólag azt látni, hogy jobb lett volna tovább csiszolgatni a régi GE-85-öt, vagy megtartva a két hműves elrendezést új, hasonlóan kicsi, de némileg kedvezőbb tolóerejű és fogyasztású típust (például az ALCA hajtóművét vélhetően már fejlesztették akkor) alkalmazni.

  4. onedinkapitany

    A magyar 29-es pilóták ugyancsak dicsérték a 2 hm-es elrendezés nyújtotta nagy biztonságot. Minden új nyugati és orosz harcigép (EF, F-22, PAK-FA) két hm-es. Egy kivétel van, az F-35, a VTOL igény miatt.

    Igen, lehet hogy eltaláltad és a jövő szuperbiztonságos kiképzőgépe tényleg 3-4 mikro méretű és fogyasztású hm-vel repül majd. Esetleg normál feladatnál elég 2 hajtómű, erős gyorsítás vagy probléma esetén bekapcsolják a tartalék 1-2-t. Még megvalósulhat a jövőben.

  5. Ivánék tapasztalata azért szólt mellette, mert a MiG-21 sérülésállóságával rendelkező gép estén tökmindegy, hogy hány hajtóműve van meg mit tud a gép. A Szu-25 az első komolyan sérülésálló gépük kéthajtóműves volt. Így könnyű volt arra jutni, hogy kéthajtóműves gépek maradjanak. A SZU összeomlása után csak a kéthajtóműves gépeket tartották meg, mert azok voltak a legmodernebbek és a legújabbak. Tehát, ha éppenséggel egyhajóműves F-16-szerű lett volna a MiG-29, akkor ráteszem egy rekesz sört, hogy nem vágták volna ki őket. Egyébként meg a bazinagy Szu-27-est Afrikában sikerült ey mísz MANPAD-dal leszedni. No comment…

    A Tigersharkot nem az buktatta meg, hogy egyhajtóműves volt.

    1. Addigra már százszámra volt az USAF-nak F-16-je és F-15-je. Ez alkotta a hi cost / low cost mixet. Ebbe kialakult koncepcióba eleve nem illet bele az F-20.

    2. Emlékeim szerint a géppel két katasztrófa is történt, bár mindkettő pilótahiba volt. Ez viszont tipikusan olyan dolog, ami miatt a kétbites politikus elvből nem szerez be ilyen gépet.

    3. A legnagyobb európai megrendelől eldöntötték, hogy F-16 váltja az F-104 / F-5 gépeket – kivéve németek, ahol Tornado F-4 páros volt – és ezek a Tigershark első felszállásakor már javában futottak.

    4. Az F-20 a fejesztés ellenére is erőtlenebb volt az F-16-nál. Kb. ekkora eltérés van közve és a Sólyom közt, mint a Gripen és az F-16C között. A gép méretei miatt alapvető teljesímény paramtéerekben még mindig csak az F-5E és az F-16A között volt.

    A Tigersark fő baja az volt, hogy túl későn jött és rossz csillagzat alatt született.

    Egyébként minek kellett volna az USAF-nak 200-300 db? Agresszor gépekből sohsem volt több néhány tucatnál. A fejlesztési költégekkel a gép ára F-15 szintű lett volna…

    Az ANG meg mindig az USAF levedlett gépeit kapta meg vadászok tekintetben, ezalól kivétel az F-22 és a ’90-es évektől kezdve az F-15C volt. Semmi sem igazolja azt az állításodat, hogy jobb lett volna a kéthajtóműves kialakítás, az F-15 cikk hajtóműves része alapján méginkább ezt fogod látni.

  6. A magyar 29-es pilóták ugyancsak dicsérték a 2 hm-es elrendezés nyújtotta nagy biztonságot. Minden új nyugati és orosz harcigép (EF, F-22, PAK-FA) két hm-es. Egy kivétel van, az F-35, a VTOL igény miatt.

    Ez sem igaz. Az felsorolt gépek nem azért kéthajtóművesek, mert a repbiztonság ezt követelte meg. A hajtóművek megbízhatósága már régen elérte azt a szintet, hogy nem amiatt hullanak a gépek.

    A gépek tömegéből és méretéből az jött ki, hogy egy hajtóművel nem oldható meg a feladat, a kellő specific excess power megvalósítása még vadászkonfigban sem, nemhogy csapásmérő konfigban.

    Az F-35-nél már bizony kijött, hogy igen, megoldható egy hajtóművel is. Egy F135 fékpadon annyit tud, mint két F414. A két hajtómű nagyobb sárkányt és több segédberendezést igényel, tehát nagyobb tömeget. Ha egy hajtóművel is megoldható a feladat, akkor az elvben előnyösebb, mert kisebb a hajtóművek köré épített sárkány és a hajtómű is. 1 db F135 könnyebb, mint két db F414. A fajlagos fogyasztás lehet a kérdéses, mert a tolóerő és a fogyasztás borzasztóan nem lináris a fordulatszámmal. Majd ezt is meglátod az F-15 cikkben. Tehát az kérdés, hogy X tolóerőt egy vagy két hajtómű milyen RPM és milyen fajlagos fogyasztással állí elő. Erről is lesz szó a cikkben legalább két helyen. Itt most nem két sorról van szól, oldalakról beszélek. Ezért akarom már nagyon kiadni…

    Igen, lehet hogy eltaláltad és a jövő szuperbiztonságos kiképzőgépe tényleg 3-4 mikro méretű és fogyasztású hm-vel repül majd.

    Bocs, de a trend pont ellentétes. A HH elején voltak 8-10 hajtóműves monstrumok. Tudod te, hogy milyen gépészet és vezérlő logika kell, ha több hajtóművet raksz be? Mide alrendszert töbszörözni kell, a vezérlésben még több redundancia, stb. Csak a bolod épít be 4 db hajtóművet, ha kettő is elég.

  7. Molnibalage
    Az F-15E-nek ugyanúgy elég lehet egy szerencsés Igla találat. Nem mindegy hol robban a rakéta. Ha közvetlenül a pilótafülke mellett, akkor kakukk… Más az egy eset és más a jellemző többség. Kiváncsi lennék mit mondana az F-18 főkonstruktőre az F-16 egyhműves kialakítását dicsérgető beszélgetőpartnernak.

    A harcigépeket háborús alkalmazásra tervezik.Ha egy F-16 vagy F-35, vagy Gripen, vagy M-2000 bekap az oldalába mondjuk l0 db 20 mm-es dtalálatot, akkor vége a gépnek, ha kinyiffan a hmű.
    Adott esetben az F.15 1 álló hművel simán hazarepül.

  8. Nem manőverező F-15A-t segbelőtték egy R-60-nal 1982-ben. Túlélte. Leszakadt fél szárnnyal hazament egy A-4-gyel való ütközés után.

    Az ugye még megvan, hogy az egy T-10 protó szárányából “csak” egy nagyobb darab szakadt le és már úgy sem tudta hazavinni egy berepülőpilóta és bele is halt?

    Szóval lehet elmélkedni, de az F-15 bizotnyított, a Szu-27 meg rohadtul nem.

  9. Meg egy másikat a tengerbe lőttek a szírek. Sok évvel később találták meg a pilótával együtt. Az általad említett esetben szerinted a gép hátulját találta el az R-60. Erre is azt mondom, ha a pilótafülke közelében robban a rakéta, akkor az a gép sem tér vissza. Arra elég kiváncsi lennék, hogy a Flankert pontosan mivel intézték el? Mi lett a személyzettel? Újabban már számolni lehet vele, hogy az ismert amerikai és a szovjet alaptípusokon felül több új ország pl. Kína, Pakisztán, Dél-Afrika kínál ilyen kategóriájú fegyvereket. Feltételezem, hogy Irán ugyancsak gyárt legalább egy Igla másolatot.
    Mi a véleményed arról a nyugati szemléletről, aamelynek megfelelően a legkorszerűbb légiharcrakétáik kifejezetten arra “vannak optimalizálva” , hogy megöljék az ellenséges vadászgépekben ülő hajózókat. Közben meg nagy feneket kerekítenek az állatvédelemnek, lásd 4 Mancs?

    A Jugoszlávia és Irak feletti légiharcokról olvasgatva bennem elég kedvező kép alakult ki a MiG-29 megbízhatóságáról, sérülésállóságáról-túlélőképességéről, üzemanyagtűzzel és robbanással szembeni védelméről. Nyilvánvaló, hogy az ugyancsak negyedik generációs, de komolyabb képességű típust ugyancsak felvértezték ezzel a védelemmel, ezekkel a megoldásokkal.

    Már kicsit unom, hogy ketten vitatkozunk, örülnék ha többen leírnák a véleményüket.

  10. Meg egy másikat a tengerbe lőttek a szírek. Sok évvel később találták meg a pilótával együtt.

    Soha nem hallotam az esetről. Valami forrás?

    A pilótaölős rakéta UL. Nem arra van optimalizálva. Pusztán annak mellékes hozománya, hogy a rakéta áthelyezi az ütközési pontot találat előtt, mert nem a hőforrás a cél, hanem a gép…

    Mivel a rakéta harci része nem túl rugalmas, azért nagyon sok minden függ a cél és a raktéta aspektusától relatív sebességétől. Orbitálsan téves kiejentés az, amit leírtál.

    Egyébként meg szerintem a mai korszerű acélpálcikás légiharc rakétáknák az IR rakéták robbanófej mérete a még találn túlélhető kategória. Ha a közeledben egy AMRAAM méretű valami robban, akkor nemigen olyan gép, ami azt túléli, ahogy a nagyobb SAM-ekre is ez áll, ha nem közvetlen ütközéses. Ha a közelési gyújtó távján belül vagy, akkor a siker szinte garantált. Igen beszéled, hogy egyetlen olyan eset sem jut eszmbe, amkikor Irak felett francia vagy orosz gép túlélt volna rakéta találatot. Ami talál, az kill is volt.

    Szövetséges gépet elvileg rongált meg légiharc rakéta. Asszem egy F-111-este. Pedig azok nem mai gépek a sérülésállóság tekintetében…

  11. A Jugoszlávia és Irak feletti légiharcokról olvasgatva bennem elég kedvező kép alakult ki a MiG-29 megbízhatóságáról, sérülésállóságáról-túlélőképességéről, üzemanyagtűzzel és robbanással szembeni védelméről. Nyilvánvaló, hogy az ugyancsak negyedik generációs, de komolyabb képességű típust ugyancsak felvértezték ezzel a védelemmel, ezekkel a megoldásokkal.

    Lásd fent? Milyen kedvező kép? Amit eltaláltak, annak annyi is volt…

  12. Á, azért ez túlzás, volt jugó (szerb) 29-es, ami túlélte a találatot és le tudott szállni. Az eltalált 29-esek közül nem sok robbant fel a levegőben. A hajózók általában túlélték a lelövést. Az én szememben ez kedvező vonás.
    91-ben Irakban az R-40-es azonnal végzett a Hornettel és a pilótájával. Az F-111 esetéről bevallom nem hallottam, ott R-60-ra+Fulcrum párosra tippelek. Vagy Mirage lőtt rá egy Médzsiket?

    Mirage témában van egy új elméletem, majd ha lesz olyan topic akkor bedobom.

  13. molni

    Szerintem butaság azt mondani,hogy egy egyhajtóműves gépnek ugyan olyan a túlélő képessége mint egy két vagy több hajtóművesnek.Gondoljunk bene egy rakéta messze robban de pár repesz eltalálja a hajtóművet ami használhatatlan lesz ebben az esetben az egyhajtóműves gépnek meszeltek miközben a kéthajtóművesnek van esélye hazamenni.Ez ugye a háborús üzemeltetés de békeidőben is nő a túlélés pl amikor beszív egy madarat a hajtómű.

  14. “91-ben Irakban az R-40-es azonnal végzett a Hornettel és a pilótájával.”

    Itt lehet hogy tévedtem. Hogyan áll most az eset kutatás? Olvastatok új híreket erről? Lehet hogy a pilótát élve fogták el aztán átadták az iráni, kínai, vagy az orosz hírszerzésnek? Vagy maguk az irakiak lőtték le-verték agyon?

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.