|

Az oroszok búcsút intenek a lánctalpasoknak?

No persze nem a nehéz harckocsi vonalon, de az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az aktuális terv az, hogy a szárazföldi csapatok egyéb páncélozott lánctalpas járműveit kerekes járművekre váltják le. Vlagyimir Csirkin vezérezredes, az orosz szárazföldi erők főparancsnoka által kommunikáltakból az derül ki, hogy a minisztérium úgy döntött, hogy a lánctalpas járművek túlnyomó részét lecseréli. Ezen lépést támogatandó nemsokára be is indulnak majd a K+F programok.

Csirkin vezérezrede elmondása szerint a döntés érinti az önjáró lövegeket, légvédelmi rendszerek hordozóplatformjait és a könnyű harckocsikat. Persze arról semmi konkrétum, hogy nagyjából milyen százalékos arányt fed a „túlnyomó többség”, illetve céldátumokról sincs még említés. Ami abból a szempontból érthető is, hogy a vezérezredes elmondása szerint még csak most indulnak meg az ilyen irányú fejlesztések.

Na most ez így igen költségesnek ígérkezik, még akkor is, ha csak a kivénhedt, amúgy is cserélendő rendszerek esetében tervezik a váltást, hiszen a hadrendben álló orosz önjáró lövegek majdnem kizárólagosan lánctalpasok – tekintsünk el a Fekete-tenger partján állomásozó, partvédelmet ellátó pár darab A-222 Bereg-től.

Az A-22 Bereg 2011-ben a Kapusztyin Jar rakéta-kísérleti lőtéren kiállítva. | Fotó: Leonidl, Wikipedia ,

Könnyű harckocsi alatt elvileg a kis számban hadrendben álló PT-76 jöhet számításba, amivel viszont a tengerészgyalogság rendelkezik, nem a szárazföldi erők, így nem teljesen egyértelmű, hogy például a hatalmas mennyiségben hadrendben álló BMP gyalogsági harcjárművet, vagy legalábbis a régebbi változataikat is cserélni akarják-e esetleg. És ha esetleg igen, akkor csak visszavenni-e a mennyiségükből kerekes alternatívákat rendszeresítve.

Az 2S19 Msta önjáró tarackok nagy számban állnak hadrendben az orosz haderő színiben. A löveget T-80-as alapra helyezték anno a mérnökök. ,

Az elérhető információk szerint a döntés mögött meghúzódó egyik legfontosabb szempont az élettartam alatti piszkos anyagiakra vezethető vissza: Csirkin nyilatkozatában mindezt úgy adta elő, hogy míg egy lánctalpas jármű mintegy 30 000 kilométert futhat nagyjavításig, addig ez egy kerekes jármű esetében 1 millió kilométer is lehet.

Nem elhanyagolandó szempontként lett megjelölve az is, hogy kerekes harcjárművek átcsoportosítása esetében lényegesen kisebb mértékben vannak a vasúti szállításra kényszerülve.

Ezen terv bedobását egyelőre célravezető fenntartásokkal, óvatosan kezelni, ám ez alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy azon harcjármű, aminek a franciákkal történő közös fejlesztését nemrégiben harangozták be a külföldi piac mellett megtalálhatja majd az útját az orosz szárazföldi erők felé is.

39 hozzászólás “Az oroszok búcsút intenek a lánctalpasoknak?”

  1. Ne kezdjünk el azon vitázni,hogy kerekes vagy lánctalpas mert még az okosok sem döntötték el melyik a jobb.

    Tcat

    A magyar nem használja az alapharckocsi megnevezést.Van könnyű,közepes és nehéz harckocsi.Amit az angolszász terminológia MBT-nek nevez és alapharckocsinak fordítják(tökéletesen helytelen és magyartalan módon)
    az közepes harckocsi.

  2. A gagyi BMP típusokat kell lecserélni majd lecserélni a „bumerang” járművekre.
    Na meg ugye gondolom az lesz a BTR-ek utódja is .
    A 2s19 mst önjárókból pedig 2015-ig további 500 db rendeltek.

  3. „A BMP 1/2 tényleg eléggé vicc kategória bármihez képest…”

    A 60-as évek második felében jelent meg a BMP 1 a szovjet hadseregben. Nyugaton hasonló aggodalmakat váltott ki, mint a MI-24-es. Valahogy a NATO-ban nem gondolták viccnek. Ma már más a helyzet, de 40 éve? Elég durva vicc volt.

  4. Az orosz viszonyokat figyelembe kéne venni. Az igaz hogy a kerekes járművek üzemeltetése olcsóbb és a karbantartási igény is kisebb, de ez csak normál viszonyokra igaz. Rossz körülmények esetén pont az ellenkező az igaz. Az interneten tucatjával lehet találni elrettentő videókat az orosz körülményekről. És ha csak ezeknek a videóknak csak a fele igaz akkor, akkor azt mondom nem kéne az oroszoknak okosabbaknak lenni a régi tervezőiknél. Nem minden rossz amit régen kitaláltak, és nem véletlenül találták úgy ki.
    Példa Txx elakadva a gyakorlópályán:
    http://youtu.be/mym3p_zTpQw
    BTRxx szintén elakadva gyakorlópályán:
    http://youtu.be/AqzKebfXB98
    Pedig az egy viszonylag könnyű jármű.
    Európai viszonyokra készült járművek nem tudom meddig bírnak.
    Van egy mondás amit nem szabadna elfelejteni: Nyugati technika kelet felé mindig, lerohad tönkremegy. Lásd második világháború. Az előrenyomuló németek nem értették hogy az oroszok miért használnak vontatásra annyi lánctalpas traktort. Ősszel és télen, meg tavasszal aztán megvilágosodtak.

  5. comandante

    És ha ők nem terveznek még egy Nagy Honvédő Háborút(és lássuk be nem is nagyon lesz mert a kutya sem fogja megtámadni őket)?Mi van ha abban gondolkoznak,hogy máshol háborúznak?Azt se feledjük el,hogy a hadviselés ma már nem a II.VH.,nem a pampákon háborúzik senki.Már senki nem akar megvédeni nagyobb földterületet.Városokat/közlekedési csomópontokat védenek nem pedig végtelen hómezőket.

  6. „BMP-ket írt nem BMP-1/2-t.”

    Úgy istenigazából még azok legalább 5-10 évig fognak szolgálni náluk.
    Azért elég vicces volt amit Grúziába bevetettek .
    T-62 de lehet hogy még t-55 is volt:DD bmp1 is voltak .
    Ha nem kölcsönöznek a gyártól 1 szu-34 meg két szu-30mk2 akkor még pár napig elhúzódott volna a háború .

    Ilyen modern t-90ms bmp3 de még a t-90 is ritkák az orosz katonai gyakorlatokon .

    Tehát a harckocsik is olyanok mint a légi erejük.

  7. dudi

    A BMD-4 -seket még nem rendszeresítették az orosz hadseregben. A honvédelmi minisztérium még tavaly elutasította a BMD-4-sek megvásárlását, mivel nem voltak elégedettek vele (gyenge páncélozás, digitális rendszerek hiánya, stb.) Egy hónapja találkozott Putyin Samanov tábornokkal, akinek megígérte a BMD-4-esek leszállítását 2015-re persze tovább fejlesztett változatát.

    A kerekes szállítójármuveket már fejlesztik a 8×8 „Bumeráng” platformon.
    2013-ban már megjelennek a prototípusok :
    BMP
    BTR
    kerekes nehéz harckocsi

  8. boki

    A szaudiaknak megfelelt a BMP-4 meg a BMP-3M is pedig ők azt vesznek amit akarnak.

    Roni

    Megint sikerült mellélőni.

    SZU-34-est nem kellett a gyártól kérni…
    A T-90 vagy bármi más modern eszköz mire odaért a Távol-Keletről(hol állomásoznak)addigra vége lett a háborúnak.Tudod Oroszország a miénknél egy hangyányit nagyobb ország,így időbe telik míg az egyik végéből a másikba eljuttatsz dolgokat.Még a kevlár rohamsisakok sem értek oda időben pedig abból megraksz egy IL-76-ost és elláttad az egész katonai körzetet rohamsisakkal.

    Janaj

    A Stryker nagyon felemásra sikerült.

    „Ha nem kölcsönöznek a gyártól 1 szu-34 meg két szu-30mk2 akkor még pár napig elhúzódott volna a háború .”

    Ez meg nettó hülyeség.

  9. dudi:
    „A Stryker nagyon felemásra sikerült.”

    Pontosabban miért? Sokszor olvastam (itt is), hogy „nem jó”, „sz@r”, „rossz”, stb. Ennyire félre ment volna a program?
    Azért kérdem, mert csak annyit tudok róla, hogy a Piranha III rokona (ami azért jó pár helyen van még (pl. ASLAV), de hogy mi vele a baj, azt nem.

  10. Hans

    A Strykert alapvetően a Stryker dandároknak szánták akik arra valók,hogy egy válság esetén azonnal be lehessen őket vetni így elvárás volt a gépekkel szemben,hogy egy C-130-asból kigurulva azonnal harcképes legyen bárhol a világon.Ebből a két kritériumból egyik sem sikerült maradéktalanul mert:

    1,
    Több órát vesz igénybe a gépek harcképessé tétele kirakodás után.
    2,
    Az elektronika érzékeny a melegre ezt Irak bizonyította be így a harcképessége nem mindenhol 100%-os.

    Ezenkívül kritizálják a gyenge fegyverzetet(12,7-es géppuska)és ezen nem segít az,hogy van MGS változat.

    Körülbelül ennyi baj van vele.

  11. dudi:
    Köszi.
    Akkor ezt az amcsik jól elbalf@szkodták.
    Az elektronika érzékeny a melegre dolgot azért nem értem, mert a „típustesó” ASLAV is volt pl Afganisztánban, meg az ausszik se egy sarkvidéki ország.
    Az .50-es használata is értelmetlen. Ausszi gépeken meg ott a 25 mm-es Bushmaster…
    Lehet kevésbé kellett volna a Piranha-t amerikanizálni?

  12. Hans

    Voltak még apróbb komplikációk pl a gumik irdatlan gyorsan koptak Irakban,amit azzal magyaráztak(lehet is benne valami),hogy ezek alapvetően terepre szánt abroncsok amik az aszfalton alapból gyorsabban kopnak főleg ha az 80 fokos.De ezt abroncscserével megoldották.Az elektronika hűtését + hűtőkkel valamelyest javították de nem sikerült teljesen kiküszöbölni a problémát.

    Úgy gondolták,hogy a 12,7-es géppuska(vagy 40mm-es automata gránátvetővel is felszerelhető)elég ha meg valami nagy kell akkor ott az MGS csak az élet bebizonyította,hogy rosszul gondolták.

  13. Dudi

    Tudtommal az ami katonák „kevlárkoporsónak” becézik a Strykert. Meg olyat is olvastam, hogy a hadseregnek volt némi összezördülése a gyártóval, mert nem voltak megfelelő minőségűek a kerámia betétek a frontpáncélban, ezért a 14.5mm orosz pct.-t nem fogta meg, pedig a gyártó állítása szerint erre képesnek kellet volna lennie.

  14. Mindkettőnknek igaza lehet. Azt írják, hogy az alap páncél oldalról 7.62-es a frontpáncél 14.5 mm-s lövedéknek ellenáll. Igen, de föl lehet utólag szerelni ilyen kerámia páncéllal amivel minden irányból ellenáll a 14.5mm-s pct-nek. Úgy emlékszem, hogy a kerámiákkal volt baj, vagyis esélyes, hogy a 14.5mm-s pct.-t nem bírta akkor úgy ahogy kellet volna.