|

Szingapúri kívánságlista

Február 14. és 19. között rendezik meg a Singapore Airshow 2012 elnevezésű légibemutatót, kiállítást és vásárt. A résztvevő cégek komoly tervekkel érkeznek, ugyanis az ázsiai ország nagy beszerzési terveket szövöget.

Szingapúr 2011-es védelmi költségvetése 9.6 milliárd dollárt tett ki, ez körülbelül 5 százaléka a GDP-nek és 26 százaléka annak az összegnek, mellyel a tavalyi költségvetési évben a szingapúri kormány gazdálkodhatott. Idén az 5 milliós városállam nagyszabású bevásárlásra készül, melynek keretében légi-utántöltő, teherszállító és tengeralattjáró-elhárító repülőgépeket szereznének be. A költekezés nagy nyertese az európai ipar lehet.

A330 MRTT

Forrás: Airbus Military ,

A Szingapúri Légierő (RSAF) lecserélné 4 darab Boeing KC-135R típusú tankergépét, melyeket aktívan használnak a Boeing F-15SG típusú vadászbombázóik hazai bázisa és az idahoi Mountain Home támaszpont közötti ingázás során. Az USA-barát miniország által kiírandó közbeszerzés előre elkönyvelt győztese a Boeing 767-esből kialakított KC-46A gépe volt, azonban a KC-X tenderen aratott győzelmével és a szerződésben foglalt szoros dátumok miatt a ‘Frankentanker’ gyártósora jelentősen leterhelt, így képtelen lenne időben leszállítani a szingapúriak által igényelt példányokat. Így gyakorlatilag biztosra vehető az Airbus Military nevével fémjelzett A330MRTT rajt-cél győzelme.

Az európai típus kiválasztása már csak azért nem lenne balgaság, mert a légierő gépeinek időszakos karbantartását és javítását az állami tulajdonú Singapore Technologies Aerospace (STA) végzi, mely a Singapore Airlines (SIA) repülőgépeiért is felel, melyek között nagy arányban megtalálhatóak az Airbus által gyártott utasszállító gépek, közöttük az A330-as is.

Szingapúrban nem fog ennyire fázni a Grizzly ,

A légierő által üzemeltetett Lockheed Martin C-130H is megérett a cserére, s bár az új tankergépek képesek lesznek teherszállításra is, nagyobb kapacitású masinák vásárlását tervezik. A két jelölt az Airbus A400M ‘Grizzly’ és a Boeing C-17A ‘Globemaster III’.

Az ázsiai ország emellett aktívan nézelődik a tengeralattjárók elleni harcra alkalmas tengerészeti járőrgépek piacán is, hisz a Fokker 50 típusú aggastyán madárkáik is közelednek a nyugdíjhoz. Korábban volt róla szó, hogy a US Navy kötelékéből kivont Lockheed Martin P-3C ‘Orion’ járőrgépek közül vennének néhány darabot, de inkább az új gyártású gépekre koncentrálnak, így az eddig megnevezett három fő esélyes az Alenia ATR 42MP, a Boeing P-8A Poseidon és az IAI/Elta Systems által ajánlott Bombardier Q400-as.

Továbbá fél szemmel leskelődnek a Lockheed Martin F-35 ‘Lightning II’ típusú, ötödik generációs vadászbombázó irányába is, ráadásul a pilóta nélküli gépek piacán is várhatóak vásárlások.

25 hozzászólás “Szingapúri kívánságlista”

  1. Mert mindenki erzi Kina fenyegeto magatartasat. Azt hogy semmi ellentmondast nem turnenek el es gyakorlatilag a teljes engedelmesseget varnak el a szomszedaitol.

    Jol jellemzi a dolog sulyossagat, komolysagat hogy a politikailag is a “masik csapatban” jatszo, a haboru miatt terhes tortenelemi kapcsolattal rendelkezo Vietnam is az USA hoz fordult nemi kis tamogatasert politikai es katonai teruleten egyarant.

    Ki is akadtak Pekingben rendesen.

    Itt ezen a reszen a sargolyon Bangladesen kivul mindenki fegyverkezik. Van aki csak jelentosen de sokan baromi gyorsan vagy orult modjara.

  2. Kína ellen nem kellene fegyverkezni. Egyszerűen nem kellene megvenni a Kínai tömegcikkeket. Amivel drágább lenne a hazai gyártás, annyival kevesebbet kellene fegyverkezésre költeni (hiszen egy gyenge/gyengébb Kína ellen nem kell fegyverkezni). Ugyanakkora pénzből erősebb hazai gazdaságot lehetne fenntartani (munkanélküli sem lenne annyi).

  3. Javítsatok ki ha tévedek de nincs még egy olyan ország a világon aki ekkora mértékben csökkentette volna hadereje technikai és személyi állományát úgy,hogy erre nem kényszerítette semmilyen külső vagy belső körülmény.

    Szóval Kuruc71 nincs igazad :D

  4. dudi

    Azért Kína egy nem éppen kis mértékű moderniciós program jegyében vonta ki azt az állományt, amiről beszélsz, s a méretek csökkentése közben nem kevés modern eszközt is beszerez a hadseregébe. Igazából szerintem Banglades mellet még Japán az az ország, amelyik nem viszi túlzásba a fegyverkezést. Van 200+ ezer fős hadsereg, szarrá pakolva modern felszerelésekkel és kitűnő kiképzéssel + egy olyan politikai és katonai vezetéssel, mely alapból kerül minden fegyveres konfliktust kilométerektről. Mondjuk én nem hiszem, hogy a sok ország háborúzna szívesen velük, vagy akár csak konfrontálódna velük. DK sokkal nagyobb eséllyel kerül háborúba valamelyik szomszédjával, mint mondjuk Japán, de DK-nak simán van 600+ ezres hadserege, amely a Japánhoz hasonlóan nem éppen hátul kullog a felszereltségi és kiképzési listán…

  5. Szingapúr a kínai fenyegetésen kívül már csak azért is erősít, mert lassan lejár a malájokkal kötött vízszállítási szerződésük, és ennek kapcsán rosszabb esetben akár kisebb-nagyobb összecsapás is elképzelhető, bár szerencsére kicsi az esélye.

  6. Nekem mindíg is úgy tünt, hogy Szingapúr és Kína baráti kapcsolatokat ápól. Ez a fegyverkezés nem újkeletü. Szingapúr mérete ellenére kemény hadiiparral rendelkezik, amit jóval a “sárga veszedelem” megjelenése elött kiépített.

  7. Kevesen tudják azt hogy Kínában stratégiai fordulat van a gazdaságban. Mégpedig az amitől sokan félnek, hogy a gazdaságot a belső fogyasztással akarják növekedésben tartani a jövőben. Valahogy úgy mint az USA legjobb éveiben. Úgy gondolják hogy minden termékből elegendőt és jót is tudnak gyártani, és ezt nem biztos hogy külföldön kell eladni. A lényeg hogy emiatt a behozatalt is visszafogják fogni. A kínai népesség alakulása jelentősen változik. Csökken a születések száma, és öregszik a lakosság. Óriási a környezetszennyezés, ami máris óriási feszültséget generált, ez a nemzetközi sajtóban is megjelent. Az új taktika próbája a kijelölt övezetben jó kínai szokás szerint már zajlik. Tehát összefoglalva a jövőben várható a kínai életszínvonal állami szintű emelésének kritériuma. Ezt már látják tőlünk nyugatra is és elkezdenek pislogni hogy mit tegyenek. Mert ha megnézzük hogy mi okozza a nagy USA befolyását a világpolitikában és gazdaságban, akkor rájövünk hogy az nem más mint a piaci felvevő képesség. Emlékezzünk csak az EU USA kereskedelmi háborúkra. A gazdasági visszaesés (fogyasztás és ipari termelés) miatt az USA említett befolyása csökkent, de még igy is jelentős. Kínáé viszont növekedni fog. Emiatt aztán ez tetszik vagy nem, de a környező országok hozzáállását is befolyásolni fogja. A többit mindenki gondolja tovább. Oroszország is hasonló időszakban van, de Kína esetében ez világgazdaságot rengető hatással fog járni.Pont ezek miatt látjuk azt, amit sokan nem értenek, történetesen azt hogy minden lehetséges erőforrást meg akarnak szerezni. Ugyanis az USA -val szemben az ipari termelést csak olyan szinten akarják kihelyezni hogy abból nekik technikai hozományuk legyen.

  8. A fentek alapján nagyon érdekesnek tartom hogy, ha igaz amit it sokan állítanak hogyha az igaz miszerint az USA legfőbb gondja az, hogyan gyengítse Kína növekedését, akkor azt a legrosszabb módon teszik. Az érdekesség az hogy ezt az elnökválasztáson indulók között 1 ember ki is mondta. Azt is megpengette az illető, hogy miközben az USA félreveri a harangokat Irán atomprogramja miatt, addig a térségben 3 állam is tart rendszerben atomfegyvert. Azzal hogy még egy állam birtokol 10-20 atomfegyvert igazándiból az USA veszélyeztetettsége nem nőne jelentősen.
    A helyes taktika pont a kiegyezés lenne. Ugyan is így a nemzetközi kereskedelemben szabadon kereskedő nyitott piaccal rendelkező Irán sokkal kevésbé függne Kínától, Oroszországtól, Törökországtól, sokmindenkitől. Ez sokkal jobban gyengítené Kína befolyását az egész térségben mint a mostani nyugati retorika. Én személyesen azt állítom hogy Irán alapvetően nem USA ellenes, hanem nacionalista, nem is kis mértékben. Sokan nem is sejtik hogy a klérus legnagyobb gondja hogy ezt hogyan fogja vissza. Iszlám állam kontra Iráni nemzeti nacionalizmus ez a mostani választások tétje.

  9. comandante:

    “Azt is megpengette az illető, hogy miközben az USA félreveri a harangokat Irán atomprogramja miatt, addig a térségben 3 állam is tart rendszerben atomfegyvert. Azzal hogy még egy állam birtokol 10-20 atomfegyvert igazándiból az USA veszélyeztetettsége nem nőne jelentősen.”

    India, Pakisztán, Kína? Ők nem fognak atomot bevetni az USA és/vagy Izrael ellen. Irán már sokkal kockázatosabb és zsaroló pozícióba kerülhet. Ezért nagy a feszültség azon a tájon.

  10. Nem! India, Pakisztán, Izrael. Honnan tudhatja az USA hogy Izrael az marad ami most van. Hiszen pont Izraelnek nem tud senki parancsolni. Ez bár mennyire hihetetlen Izrael fékezhetetlen viselkedése legalább annyi gondot okoz az egyesült államok vezetésének mint a többi ország. Ráadásul semmi sem örök, még az örök barátság sem.

  11. Kapcsolódó témaként ajánlanám az ehavi Aranysasban Deák Krisztián “Egyensúlytalanság” c. cikkét. Nem szeretem a fószer (főleg a korábbi) írási stílusát, de ez elgondolkodtató adatokat tartalmaz, érdemes elolvasni.

  12. Nekem, sokadszor mondom, de ez az európai szállítógép nagyon tetszik:)

    Végre egy gép, ami úgy igazán azt sugallja, mint létrehozásának célja – az erőt:)

    Zárójelben, és hatalmas offként megjegyezve, a mostani Forma1-es gépek formailag a létező legkevésbé sugallják az erővel párosított eleganciát:) Ellenpéldaként talán belefért ez a szörnyű példa:)

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.