|

LCS: még nem kész az aknakereős játékhoz (sem)

Továbbra sem zökkenőmentes a Littoral Combat Ship program. A U.S. Navy merész kérése, majd annak a Kongresszus általi rövid árfutási idejű jóváhagyása végett ugyebár 2 szállítós programban ezúttal azonban nem maguk a repedező, vagy éppen békésen korrodáló hadihajók kerültek a sajtó figyelmébe, hanem a közös belső értékeiket adó, az egyes feladatkörök ellátását biztosítani hivatott modulok.

Mint ismert, a part menti vizekre hadviselésre optimalizált LCS hajók moduláris rendszerűek, azaz feladatkörük rugalmasan változtatható a feladatköri rendszermoduljaik cserélgetésével. Ezen, az informatikából ismerős Plug & Play megoldáshoz hasonlítható megoldásra egyelőre azonban inkább a Plug & Play korai gúnyneve a Plug & Pray illik abból a szempontból, hogy a hírek alapján a modulok egyelőre továbbra sem hozzák a várt teljesítményt – azaz jelenlegi formájukban a telepítésük után csak imádkozni lehet azért, hogy minden jól menjen. :)

A két LCS osztály közül a Lockheed Martin / Marinette Marine nevével fémjelzett Freedom-osztály hagyományos megjelenésű. A videón a 3. LCS / 2. Freedom, a leendő USS Forth Worth tengeri tesztjein látható.

No persze ez azért túlzás, hiszen működni működnek nyilván, ám egyelőre nem az elvárt teljesítménnyel. Ez egyébként nem új keletű probléma – ami új információ, hogy mostanában, jó egy évnyi tesztidőszak után az aknák elleni képességeket biztosító modul kapcsán ráncolták a szemöldöküket a program haladását szemmel tartó bizottság részéről.

A média által felkapott jelentésben olvashatóak szerint az aknák észleléséért felelős AN/AQS-20A Sonar Mine Detecting Set és az Airborne Laser Mine Detection System még nincsenek a helyzet magaslatán, aminek a korrigálása nélkül erősen degradálódhat a hajók harci képessége.

MH-60S és AQS-20

A Ryatheon által fejlesztett AN/AQS-20A rendszer komponensei között szonár és elektro-optikai szenzorok találhatóak meg, melyeket tartalmaző csomagot a vízfelszín alatt vonmtatnak légi járművel. A sekély és mély vízben történő bevethetőségre tervezett rendszer szenzorainak a feladata, hogy nagy felbntású felvételeket készítsenek az aknaszerű víz alatti tárgyakról, illetve nagy pontossággal meghatározzák azok pozícióját. A vontatott csomag előre és oldalra ‘lát’, valamint képes a tengerfenék pásztázására is. | Fotó: U.S. Navy ,

Ugyanakkor az, miszerint a bizottság szerint az LCS aknakereső moduljának hatékonysága afelé konvergál, mintha mondjuk a kapitány a Windows aknakeresővel döntene afelől merrefelé kormányozza a hajót, még nem azt jelenti, hogy a program befürdött. Hiszen a vizsgálat csak a tesztelési, fejlesztési folyamat egy pillanatfelvétele, az LCS-ek tényleges hadrendbe állításáig még lehetőség van a rendszer korrigálására. Ráadásul ezen problémák az LCS esetében némiképp könnyebben orvosolhatóak, mint más hadihajók esetén, lévén nem a hajókat érintik, csak a szabadon csereberélhető rendszermoduljaikat. Ugyanakkor tény, hogy az igen költséges programmal szembeni erős ellenérzések letörésének nem kedvez ezen újabb blama…

Az Independence-osztályú LCS változat fejlesztéséért, építéséért felelős ausztrál Austal részéről érkezett reakcióban a cég alelnöke többek között kitért arra, hogy a jelentés a szóban forgó modul életciklusának csak egy pillanatfelvétele és természetesen szó sincs arról, hogy nem bizonyított rendszerek kerülnek az LCS hajókra. Hozzátette, hogy a jelenlegi felállás szerint a modulnak 2014-re kell elkészülnie.

A trimarán LCS, azaz az a General Dynamics/Austal páros nevével fémjelzett Independence-osztály névadó hajója.

Menetközben egyébként sor került a negyedik LCS keresztelőjére is: a 4. LCS / 2. Independence-osztályú hajó ünnepélyes keresztelőjére az alabamai Mobile kikötőjében került sor. A pezsgősüveget egy bizonyos Susan Keith csapta a hajó orrához, amiben mindössze annyi az érdekesség, hogy a Coronado-i lakosú, tágabb családja viszonylatában sok szállal a Navy-hez kötődő asszonyság anyja volt az, aki az előző USS Coronado-t 1966-ban megkeresztelte. Amerikai barátaink szeretik az ehhez hasonló apró kis formaságokat. :)

Pezsgősüveg törik - az LCS 4 keresztelője

A hadrendbe állításakor a Coronado-ból USS Coronado-vá avanzsáló LCS 4 keresztelőjére 2012. január 14-én került sor az alabamai Mobile kikötőjében. | Fotó: Austal ,

A keresztelőjére feldíszített LCS 4 Coronado az alabamai Mobile kikötőjében

Az LCS 4 építését 2009 decemberének közepén kezdték meg, hadrendbe állítása az idei év folyamán várható | Fotó: Austal ,

35 hozzászólás “LCS: még nem kész az aknakereős játékhoz (sem)”

  1. A USS Coronadonak már újkorában ilyenhorpadt az orra. Mintha csak éppenhogy összekalapálták volna a lemezeket.
    Sok minden ki fog még derülni a vízi F-35-ről. Egy biztos, ha bejön a modul felépítés, akkor sok hagyományos kisebb osztályú hajó kukázódik a gazdagabb országokban és mindenkinek ilyen kell majd. Tehát érdemes csinálni…

  2. Ez a modulrendszer erdekes lehet. Egyebkent meg nem viccelodni a Plug&Play-el, ugyanis van katonai valtozata: Plug&Fight. A Royal Navy Daring osztalyu hajoit ugyanis lenyegeben egy Windows NT leszarmozott, a Windows for Warships vezerli, amiben pl. ez a technologia megvan. Bar elg vicces lehet, amikor CD-t ker mondjuk egy legvedelmi raketa telepitesehez, vagy rakerdez, hogy `On biztosan el akarja inditani ezt a raketat?`
    http://en.wikipedia.org/wiki/SMCS

  3. gacsat

    “Alamónium hajótest? Ez még senkinek se jött be.”

    Én komolyan nem értem, hogy a 21. században miért nem bírják titánötvözetekből csinálni a hadihajókat. Jó, oké, nyilván nagyon sokba kerülne, de lehet, hogy hosszútávon megérné, ugyanis így a tengervíz okozta korrózió problémája megszűnne és, az aluminiumötvözetekhez képest, az anyagfáradásos problémák is a töredékükre eshetnének vissza.

  4. Wolfram, nagyon sokba kerülne, ennyi.

    Már így is baromi sokba kerülnek az eszközök, egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe. Illetve, egy titános hajót simán elsüllyeszt a négy alumíniumos, vagy 6 acélos amikor kenyértörésre kerül a sor, és végsősoron ez a cél, nem pedig a tartósság.

  5. Nincs annyi titán a Földön, hogy abból te sok-sok hajót építs.

    Az F-14 Tomcateket azért is darabolták fel, mert több százezer dollár értékű titán volt kinyerhető belőlük. Pedig néhány tonnáról volt csak szó. Akkor saccold meg, hogy mennyibe kerülne egy titán építésű hajóteset.

    A folyamatos korrózióvédelem és monitorozás filléres ehhez képest. Ezen felül kétlem, hogy az ekkora léptékű titánhegesztés technológiája az oroszokon kívűl bárkinek rendelkezésre állna.

  6. Kolombusz

    No, igen, most, hogy utánanéztem, HSLA acél ~4,5 dollár, a legalapabb titánötvözet, a 6-4-es pedig 12,5 dollár fontonként.

    molnibalage

    “Nincs annyi titán a Földön, hogy abból te sok-sok hajót építs.”

    Ó, dehogyisnincs, a titán gyakori elem, a 9. leggyakoribb a földkéregben, gyakoribb, mint a szén, vagy a réz, http://en.wikipedia.org/wiki/Abundance_of_elements_in_Earth%27s_crust csak a kitermeléssel és a megmunkálással vannak nehézségek.

    “Ezen felül kétlem, hogy az ekkora léptékű titánhegesztés technológiája az oroszokon kívűl bárkinek rendelkezésre állna.”

    Ezt ugyan pontosan nem tudom, de a legtöbb béta-ötvözethez azt írják, hogy jól hegeszthető (természetesen védőgázban).

    gacsat

    “Nem biztos, hogy a titán jobban bírja a tengervizet.”

    De egészen biztosan és a SCC-nek (Stress corrosion cracking) is nagyon jól ellenáll tengervízben, vagy tengeri atmoszférában. :)

  7. dudi

    Hát, lehetett oka az akkoriban feltételezhetően kezdetleges gyártástechnológia, amivel az ötvözetet gyártották, a nem megfelelő ötvözet használata, vagy a hegesztés rossz minősége, stb. szóval, szerintem, abból messzemenő, mára is érvényes következtetést nem érdemes levonni… De, az biztos, hogy a titánötvözetek sokkal jobban ellenállnak az anyagfáradásnak, mint az aluminiumötvözetek.

  8. dudi

    Lehet, hogy csak spóroltak az “anyaggal”. :D

    Gondolom, most már nincs a képességeikkel probléma, ugyanis pl. a VSMPO, a legnagyobb orosz titánötvözetgyártó a Boeing-nak és az Airbusnak is szállít: http://www.vsmpo.ru/core.php?p=307

    De, azok az tengók elég régen készültek és, bizony a titán nagyon érzékeny pl. az olvasztásra (amit csak vákuumban vagy inert atmoszférában lehet csinálni, különben még megolvadás előtt meggyulladna), mert, amennyiben nitrogén, vagy oxigén jut egy bizonyos mennyiség fölött az ötvözetbe, akkor a mechanikai tulajdonságai drasztikusan leromlanak.

  9. Modulokkal kapcsolatba kérhetnék mondjuk Dánia segitségét nagy a tapasztalat itt pl.: az Absalon-osztály vagy a Iver Huitfeldt osztály De Norvégia vagy Svédország is segítene jó pénzért (a svédek rep techért is ahogy alakúl a saab ügye itt északon lehet mégis csak lessz 5.gen)

  10. “No, igen, most, hogy utánanéztem, HSLA acél ~4,5 dollár, a legalapabb titánötvözet, a 6-4-es pedig 12,5 dollár fontonként.”

    Elszámoltam, HSLA acélból (A656) és ABS acélból (AH36) is csak kb. 45 centbe kerül 1 font az Alibaba.com-on.

  11. Batka

    Hát, hogy ott konkrétan mi volt a gond, azt nem tudom, de, ha titán, vagy titánötvözet acéllal közvetlenül érintkezik és ki van téve tengervíznek, akkor az acélnál komoly galvanikus korrózióra lehet számítani. Probléma lehet az acél és a titán eltérő hőtágulási együtthatója is, ha össze van kapcsolva titán és acél alkatrész. Nem oldható kötést (hegesztés, forrasztás) titán és acél között pedig csak speciális módszerekkel lehet létrehozni: http://versita.metapress.com/content/6465405m11j52v12/fulltext.pdf

  12.  Bármilyen 2 fém tengervízben galvánelemet csinál, és az anódként fungáló fém fogyni kezd. 1 nyertes America Cup hajó 3 hónap alatt feloldódott. Bronzból, és alumíniumból volt. Még a hegesztéssel is vigyázni kell. Még az alumínium felépítmény sem igazán vált be. Nehéz ügy ez.

  13. gacsat

    “Bármilyen 2 fém tengervízben galvánelemet csinál, és az anódként fungáló fém fogyni kezd.”

    Nyilván, de az a lényeg, hogy mekkora a potenciálkülönbség a két fém, vagy ötvözet között, mert, ha kicsi, akkor a konkrétan galvanikus korrózió sem lesz jelentős. Találtam is erről egy nagyon jó összefoglalót: http://corrosion-doctors.org/Definitions/galvanic-series.htm

    “1 nyertes America Cup hajó 3 hónap alatt feloldódott.”

    Hát az durva, akkor ezek szerint ott is jól “odafigyelhettek” a korrózióvédelemre. :D