A napokban a Pentagon részéről egy olyan bejelentés érkezett, miszerint Leon Panetta amerikai és Philip Hammond angol védelmi miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá, mely kiindulási alapja egy, a jelenleginél nagyobb fokú együttműködésnek a tengeri erőkivetítés terén és nem mellesleg az Egyesült Államok segítségnyújtásának az angol repülőgép-hordozók fejlesztéséhez.
A két szövetséges közti technológiai együttműködés nem új keletű – példaként hozható mondjuk az angolok által a 90-es évek végén a jelenleg már a hadrendbe állítás szakaszában álló Astute-osztályú atom-tengeralattjárók fejlesztéséhez kért amerikai segítség. A mostani, nyilvánvalóan mindkét fél számára költségkímélő vonatkozásokkal is bíró szándéknyilatkozat mögött vélhetően az is megbújik, hogy az anno a repülőgép-hordozók világát a modern gőzkatapulttal is megajándékozó angoloknak jelenleg túl kemény dió egy CATOBAR (katapultos) hordozó izzadás nélküli összehozása. Az esetleges amerikai besegítés részletei nem ismertek, ám az előzményeknek, konkrétabban hogy London a saját fejlesztés tervének elvetése után végül megrendelte az angol megfigyelőket heves vágyakozással eltöltő amerikai elektromágneses katapult rendszert a Queen Elizabeth-osztályhoz, arra engednek következtetni, hogy az elsődleges feladat ezen EMALS rendszernek a brit hordozókra történő betervezése lenne.
A dolog pikantériája, hogy korábban, többek között a szövetséges erőkkel való interoperabilitást növelése érdekében döntés született, hogy az F-35B helyett a két új angol hordozóra a U.S. Navy-nek fejlesztett F-35C változat kerül. Nos, szintén közelmúltbeli nyilatkozat alapján ennek végleges eldöntése majd csak jövőre lesz esedékes a program költségvetésének fényében. Apropó, ha már a költségeknél tartunk: a beszerzésekért felelős miniszter elmondása szerint a legutóbbi összesítések alapján a Queen Elizabeth-osztályú repülőgép-hordozók programja jelenleg 5,2 milliárd fontnál tart, és ebben még nincsen benne a katapultos változatra történő áttervezés költsége, amit egyébként 1 milliárd font körüli összegre saccolnak.
Más források szerint a katapultról szóló döntés a korábbi hírekkel összeegyeztethető módon már bebetonozott, ám egy kicsit már így is későn született. Ami abból a szempontból probléma, hogy az osztály névadója, a leendő HMS Queen Elizabeth építési munkálatai már túlságosan előrehaladottak ahhoz, hogy abba csak úgy belerakják az EMALS rendszert. Emiatt a Queen Elizabeth – az eredeti terveknek megfelelően – síugró sánccal és az F-35 STOVL változatával lesz felszerelve, míg a másodikként érkező HMS Prince of Wales már EMALS által útjukra bocsátott F-35C gépekkel. Szintén ezen információkat tudni vélő források szerint a Queen Elizabeth-et pályafutása egy későbbi szakaszában, konkrétan az első nagyjavítása során átalakítanák majd CATOBAR hordozóvá.
A fotó a Queen Elizabeth Lower Block 03 jelölésű blokkjának Rosyth kikötőjébe, a végső összerszerelés helyére történő vontatását örökíti meg. | Fotó: BAE Systems ,
Az egész ügy kapcsán érdekes kérdés, hogy egy esetleges amerikai-angol együttműködés milyen kihatással lehet a franciák esetlegesen a későbbiekben megrendelendő hordozójára. Hiszen mint ismert a Thales Naval France és a DCNS által tervezett, jelenleg a Porte-Avions 2 (repülőgép-hordozó 2) megnevezés alatt futó program a Thales UK/BMT által összehozott Queen Elizabeth osztály terveire alapoz – még ha a meghajtás miatt a két fél tervei el is távolodtak valamennyire.
Jézusom, durvábban kevernek mint a Barátok közt-ben. :-(
„Ha már van forgatókönyvíró szoftver, akkor a Barátok közt-tet valószínűleg egy zsebszámológép írja…”
– rádiókabaré
Az EMALS kombinálása nem nukleáris meghajtással érdekes áramtermelési kérdéseket vet fel.
Az angol hajó tisztán elektromos meghajtású lessz. A franciát meg hajtsa meg a fenolftalein.
Kolombusz:
Kis túlzással egy trabant generátora is képes a szuperkapacitásokat feltölteni, csak legfeljebb évezredenként egy gépet indítanak.
Normál, gáz üzemű elektromos erőművet képzelj el a QE2-n. Az hajtja majd a villanymotorokat, és így majd az EMALS-ot is. Az, hogy az erőművet újra kell méretezni és építeni, na az az 1 milliárd font jelentős része.
Az EMALS kombinálása nem nukleáris meghajtással érdekes áramtermelési kérdéseket vet fel.
Hát lehet, hogy elég problémás szülés is lesz belőle. Ha jól számolgattam össze a tervezett MT30-as turbinákkal és a dízelgenerátorokkal kb 112 MW teljesítmény lesz, ami elég soványka szerintem (tekintve, hogy a Charles de Gaulle 2×150 MW és mégis jóval kisebb). Vagy a nukleáris és hagyományos meghajtásnál más a mérce (vagy az angolok felejtettek el valamit megemlíteni)?
Lehet ez lesz a hordozók Prius-a: tele lesz pakolva aksikkal, lesznek kis zöld levelecskék meg pandák a műszerfalon, ha a kapitány nem kap vérszemet a tengeren, csak majd naponta kell újratölteni (nem terveznek mellé egy generátorhajót?) :-)
Akkor már értem, miért lesz az EMALS-t kapó új kínai hordozó 200.000 tonnás….
10.000 biciklista tekeri rajta az áramot!
mindenki barkácsol össze-vissza. lassan ez is annyiba kerül mint a költségei miatt kritizáld új Ford. jobb lenne belátni, hogy túl nagy a kabát. vennének inkább egy-két használt Nimitzet.
vennének inkább egy-két használt Nimitzet.
Egy apró gond van. Miből gondolod, hogy eladnának egyet is, nemhogy többet? A jenki hajóépítés aszerint van ütemezve, ahogy a hordozókat kivonják. Elvi szinten is csak akkor fordulhatna ez elő, ha valami folytán egyik pillanatról lemondana az egyikről a USN és a politikusok is rábólintanának. Na ez, ami a büdös életben nem fog megtörténni. Inkább lekonzerválnák, mintsemhogy eladják.
Mikor adott el ilyena USA? Még a vacak Oriskany-t sem adták el, inkább ott állt majdnem 35 évet, miután szépen elsüllyesztették.
Ott kezdődik, hogy üzemeltetni nem tudá a RN. Meg úgy minek kettő? Honnan vesz rá a RN ~100 F-35-öt? Valójában több is kellene, mert a századok rotálnak, egyik része mindig otthon lenne kiképzésen. Jelenleg azon izzadnak, hogy a QE-re egy ~30 gépes flottát képesek legyenek rakni…
molnibalage
igen. többször leírtad, hogy az amik nem adnak el hordozót. viszont az idők változnak. az amerikai hadsereg minden fronton megszorít. mindenhol költségvetési megszorítások. mindenhol lyukak keletkeztek. kézenfekvő megoldás lenne, (szerintem) ha az angol hordozók fejlesztésébe és építésébe elherdált FONT milliárdok feléért kötnének megállapodást az amerikaiakkal.
mindez persze felesleges elmélet. az angol hordozókba már túl sokat invesztáltak ahhoz, hogy letérjenek az útról. most vannak a Hold túloldalán.
molnibalage
ha már szóba került. egy nukleáris meghajtású hordozó üzemeltetése (nem számítva a magasabb bekerülési költséget) összehasonlítva egy azonos nagyságrendű nem nukleáris hordozóval (a személyi állomány költségét figyelmen kívül hagyva) elvileg alacsonyabb kellene legyen. tévedek?
Ez koncepció kérdése. Ha leépítenék a RAF és a BA erőit, akkor az RN többet kaphatna egy olyan felállásban, ahol a flotta a szigetország védelmének fő ereje, minden más csökevényes és kiegészítő haderőnem hozzájuk képest (RAF-FAA, BA-RM). Végtére is a gyarmataik már csak mutatóban vannak, az utolsó szimmetrikus háborújuk, az iraki ráfizetéses volt, honvédelemre meg egy szigetnek elég egy ütőképes flotta. Amely flotta jócskán kiterjesztené ugyanakkor a brit akciórádiuszt. Tehát újra komoly erővel jelen lehetnének a világtengereken azon az áron, hogy a szárazföldekre egy-két tengerészgyalogos dandáron kívül nem tudnak mit küldeni. Dehát akarnak? Kell, hogy küldjenek, előfordulhat, hogy nagy szimmetrikus háborúban nem egy oldalon állnak az USA-val?
blogen
De milyen tengerészgyalogos dandárok azok!!!Anglia annak ellenére,hogy sziget nem elég neki az ütős flotta mert közel van a szárazföldhöz ami egy elsüllyeszthetetlen hordozó.
Persze, valami honi légierőt és hadsereget meghagyhat, az utóbbit leginkább olcsó üzemmódban, tartalékosokra alapozva. De a szárazföld a három világháború idején se volt távolabb, mégis a brit hadsereg mindhárom világháború jelentős részében teljesen jelentéktelen volt, e háborúk java alatt a brit flotta védte a szigeteket. Légierő már az elsőben és a másodikban is volt. Jelentős és felszerelt (!) brit szárazföldi hadsereg mindháromban csak akkor jött létre, amikor a brit hadsereg a világháborúk második szakaszában nagyobb létszámban átkelt a kontinensre Napóleon, Vilmos császár vagy Hitler ellen. De egyikben se tudott kontinentális győzelmet egyedül kivívni, mindig jelentős szövetségesekre, kontinentális hatalmakra volt utalva odaát. Továbbá a brit hadsereget háromból két háború után leszerelték. Az utolsó világháború azért volt különleges, mert a brit szárazföldi haderő máig nem állt vissza a korábbi évszázadok békeállapotára, ami csak egy jelképes erőt jelentene.
Jelenkorunkban ezzel szemben öt hadosztályban tizenhét dandárból áll a brit hadsereg, mégha ezeknek a dandároknak a harmada csak ezredméretű, de úgy is rettenetes erő ez ha a védelmük garanciáján, a flottán spórolniuk kell.
blogen
Én úgy tudom 2 VH. volt :)
Nagy különbség a VH-kkal szemben,hogy ma már le lehet zárni a szorost a partról is emiatt a haditengerészet nem tud közel menni a partraszálló alakulatokhoz.
dudi: A 2.vhban tán nem lehetett volna lezárni a szorost?
Éppenséggel, ha kedvük lenne, a Nimitz terveit is megvehetnék. Valahogy, amennyire még épp lehet, ragaszkodnak a saját cuccokhoz. Bár a legjobb cuccaik 50 éve ami lényegűek. Kezdődött az első SSBNnel, amit ami segítséggel terveztek, és a Trident megvásárlásában csúcsosodott ki. Saját volt gyarmatuk gyarmata lettek, na. Vagy finomabban fogalmazva az USA 51. tagállama.
Ez a katapult kérdés miért olyan problémás? Gyakorlatilag csak az USA képes épiteni ilyet? Atomtengót tudnak csinálni, de egy bazinagy csuzlit nem?
Fade
A szárazföldről nem.Csak repülőkkel de az nem szárazföld.
A napóleoni háborúk voltak az első modern világháború dudi. A szorost pedig már a második világháborúban is lezárták, ezért volt nagy bravúr, ha egy német csatahajó átsurrant valahogy rajta.
Atomtengeralattjárót gyártani tudnak a britek, nem „csinálni”. A brit tengeralattjárók amerikai invenciókon és fegyverzeten alapulnak.
blogen
A napóleoni háborúk NEM voltak WW-k, mivel nem vívtak közben háborút Ázsiában, Óceániában, Közép-Afrikában…stb
blogen
Nem tudták lezárni ha le tudták volna akkor 3 nagy hajóval több lenne a szoros mélyén.
Dehogynem vívtak. A világóceánok teljes területén háborút vívtak, míg a kontinensek közül a szárazföldön Európában, Amerikában, Ázsiában és Afrikában háborúztak. Legföljebb te nem tudsz a holland gyarmatokért zajló harcokról, a tengeri háborúról vagy éppen Napóleon kalandjáról a Török Birodalomban.
A kicselezték őket a pofátlan németek és átsurrantak azért nem analógia egy kontinentális invázióra dudi!
Blogen
Tegyük fel, hogy úgy tesznek az angolok, ahogy gondolod. Mi van akkor, ha a flotta mégsem képes teljesen távol tartani az ellenséget, és az partraszáll? Akkor mit csinálnának egy minimumnál kisebb hadsereggel?
A 2.VH-ban a németek két dolog miatt nem szálltak partra: az egyik nyilvánvalóan a RN, a másik viszont a RAF volt. Mert ha megtették volna, a RAF, támogatva a RNáltal, rommá bombázta volna a német partraszálló hajókat. Ezért tombolt az Angliai Csata. Fel akarták őrölni a RAF-ot.
A múltban meg szerintem azért nem kellett nagy szárazföldi hadsereg (kivéve kritikus időket, mint pl Napóleon), mert a RN egymaga erősebb volt, mint a két utána következő flotta (ez akkor a francia és az orosz volt) együttvéve!
Én azt írtam arbalest, hogy csökkentsék a légierőt olyan mértékben, amilyenben a flotta légierejét fejlesztenék, a légierők esetében ez eltolódás lenne és nem darabra csökkentés, azt csak a jelenlegi túlméretezett hadsereggel lehetne megcsinálni.
Amúgy sztem logikus elképzelés. Amúgy se kell nagy partszakaszt védeni… és ha már akárki Angliában akar partra szállni… na odáig más egyéb dolgokat is meg kell oldania.
Tipikusan megvan az alapja egy relatíve kicsi de képzett land forcenak. Persze ez a kicsi is nagyon komoly lenne KKEUs méretekben de a jelenlegihez képest akár fele se.
blogen
Mikor háborúztak mondjuk Kínában a hadviselő felek a Napóleoni háborúkban? Mikor estek egymásnak több százezer fős hadseregekkel Ázsia szerte? És tudok Napóleon Észak-Afrikai sétájáról, de attól még nem voltak Közép-Afrikában harcok, mint a 2 WW-ben…
Miért kellett volna Kínában háborúzniuk? Az Egyiptomi hadszíntéren (Afrika és Ázsia) pedig százezres és félszázezres hadseregek álltak szemben egymással. Az első és második világháborúban például az amerikai kontinensen nem voltak harcok. Naés? Míg az első világháborúban az afrikai és óceániai hadszíntér harcai nem haladták meg a napóleoni háborúk afrikai és ázsiai hadszínterén zajló harcok volumenét (kisebb expedíciós csapatok helyi harcai).
blogen
Nem akarok vitatkozni de nálunk okosabbak szerint 2 VH. volt…
Gyakorlatilag nincs olyan történész, aki szerint két világháború lett volna. Az, hogy pont ezt a két világháborút nevezzük csak világháborúnak a média műve és nem a történészeké, azok már e háborúk idején is jóval többet vettek számba. Kétféle módon kategorizálják a világháborúkat, de általában a világháború címszó alatt csak a nyugati háborúkkal foglalkoznak, ugyanakkor meg szokás említeni, hogy nem csak a nyugati civilizáció történetében voltak világháborúk:
általános értelemben: az adott civilizáció (az akkor számukra ismert és elérhető világ) keretei közt a hadműveletek egyidejüleg több kontinensre és tengerre/óceánra kiterjednek
– Peloponnészoszi háború
– Diadakhosz háborúk
– Pun (Római-Pun, Római-Makedón, etc.) háborúk
– mongol inváziók Eurázsiában
– Spanyol örökösödési háború
– Osztrák örökösödési háború
– Hétéves háború
– Koalíciós és Napóleoni háborúk
– Első világháború
– Második világháború
– stb
modern világháborúk: a modern hadseregek vívta hadműveletek az adott civilizáció (a számukra ismert és elérhető világ) keretei közt egyidejüleg több kontinensre és tengerre/óceánra kiterjednek
antik világháborúk:
– makedón invázió Perzsiában
– Diadakhosz háborúk
– Pun (Római-Pun, Római-Makedón, etc.) háborúk
nyugati világháborúk:
– Koalíciós és Napóleoni háborúk
– Első világháború
– Második világháború
A világháborúk korának előzménye az állam megerősödésének ideje, az abszolutizmus kora, amikor létrejönnek azok a szilárd bürokráciával rendelkező államok, amelyek már nem a rendek, zsoldosvezérek és különös tehetségű királyok sikereinek kiszolgáltatottjai, hanem az államhatalom megnyerte azokat a csatákat a rendek, zsoldosvezérek és ambíciózus arisztokratákkal szemben, amelyek győzelmek lehetővé teszik, hogy az állam tartósan berendezkedjen és létrehozzon egy kiterjed bürokráciát, ami stabilizálja a rendszert és megalapozza az állami szuverenitást. Ez az az alap, amire majd a modernitás épülni fog, a szilárd államiság, amely egyben megteremti a maga állandó hadseregeit is, amelyek immár egyre professzionálisabb tisztikarokra építve megalapozzák az adott civilizáció hadművészetét, katonai képzését. Ezeket a hadseregeket még arisztokrata (nyugaton, kínaiaknál) vagy burzsoá (görögöknél) vezeti és méretüket tekintve néhány tízezer fős hadseregek, jellemzi őket az intenzív manőverezésre való képesség aminek az alapja az egyre professzionálisabb tisztikar mellett a hosszú ideig, akár toborzott (nyugat, kínai), akár önkéntes (görögök) katonáskodó legénységi állomány, amelynek így van ideje és lehetősége megtanulni a fegyelmezett alakiság alapjait. Ezek a hadseregek és flották vívják az első világháborúkat általában, mert mind a seregek és flották méreteit, mind a nagyobb állami egységek létrejöttének kedvező abszolutizmus miatt ekkora adódik egyáltalán lehetőség, hogy jelentős hatalmak globálisan összeütközésbe kerülhessenek egymással.
A modern világháborúk kora ezt követően a tömeghadseregekkel jön el. A tömeghadsereg az a hadsereg, amit cenzus nélkül, kizárólag a nép teljességének a harcra alkalmas részéből soroznak és e tömeget gyakran ideológiai alapon is mozgósítják. Az adott civilizáció keretei közt az első tömeghadsereg megszervezése általában példátlan hadisikereket is maga után von (Nagy Sándor, Napóleon, Csin Si Huang-ti, stb.), aminek az oka egyszerű, ezek a korai tömeghadseregek még egyesítik az őket megelőző abszolutista haderők mozgékonyságát az őket alkotó tömeg puszta erejével (a makedón szariszások falanxának rohama, a francia szuronyrohamok, stb.), amit általában a régi rendszerből örökölt tisztikarok öröksége még determinál, így ezek a seregek még mozgékonyak is, mint a merészen manőverező abszolutista haderők voltak, így abszolút fölénybe kerülnek a régi rendszerek hadseregeivel (Nagy Sándor a thébaiak, athéniek ellen, a francia forradalom és Napóleon seregei az ancien regime Európája ellen, Csin császár seregei a hadakozó fejedelemek államai ellen, stb.
Az utódaik ugyanakkor már tisztán tömeghadseregekkel operálnak, itt már a tömeg erejére helyezik a hangsúlyt, a zseniális manőverezés amit az első modern hadvezérek bemutattak már csak történelem, a diadakhoszok háborúi, a pun háborúk, az amerikai polgárháború, az első világháború, a Csin császárt birodalmának szétesését követő háborúk mind iszonyú vérfürdőkbe torkollanak, mert a korabeli vezetők azt a következtetést vonták le a nagy hadvezér tömeghadseregének a sikeréből, hogy a nép puszta nyomása az, ami megnyeri a háborúkat és küldik is sorozott népet a vérszivattyúba, amik egyben mindig anyagháborúk is, mert korábban soha nem látott mértékben vonultatják fel a haditechnikát és lényegében az nyeri a háborúkat, aki több katonát tud fegyverrel ellátni és a pusztulásba küldeni. Persze választásuk se nagyon volt ezeknek a hadvezéreknek, hiszen az összes ellenségük tömeghadseregekkel vív anyagháborút, így mégha manőverezni is akarnak és kímélni az élőerőt, arra nincs lehetőségük, vagy a kortársaik se fogják értékelni azt (Mitsuomi csingtaoi tapasztalatainak mellőzése Nogi mandzsúriai véres sikereinek túlértékelésével szemben például).
A tömegháborúk korának utolsó fázisában újra előtérbe kerül a manőverezés mint a siker lehetséges útja, részint a vérszivattyúkból való kiábrándulás, részint mint harcászati előny kétségbeesett kutatása során kifejlesztett új harceszközöknek és hadrendeknek köszönhetően. Az utolsó nagy háborút, ami a rivális nagyhatalmakat végül kiüti az nyeri, akinek a seregei mozgékonyabbnak bizonyulnak, feltéve, hogy egyébként az anyagháborút is megnyerte. Például az hidegháború szuperhatalmi hegemóniáját megalapozó USA és a SZU a második világháborút, A Han Birodalom szuperhatalmi hegemóniáját megalapozó Vu császár a hun háborúkat, vagy éppen a pun és makedón háborúk végére kialakuló klasszikus római seregek Róma szuperhatalmi hegemóniáját. Velük zárul a hadakozó államok kora, a világháborúk kora. Mivel a konkurens nagyhatalmak megsemmisültek vagy jelentéktelenné váltak, így egyszerűen már nincs ellenfél az adott civilizáció keretei közt, akivel világháborút lehetne vívni, függetlenül attól, hogy hatalmas seregeket felvonultató regionális háborúk (római-párthus, kínai-hun) még zajlanak, de ezek a szuperhatalom potenciális ellenfeleinek lehetőségei miatt már nem válnak az adott civilizáció keretei közt globálissá, leginkább azért, mert az ellenfél egyedül van, míg a korábbi világháborúk éppen a számos az adott világ legkülönböző pontjain érdekeltségekkel rendelkező versengő nagyhatalom különféle szövetségei miatt váltak kaotikussá és globálissá.
Lenne egy vitalezáró javaslatom:
Mivel a „világháború”, mint megnevezés az emberek nagy részének az utolsó két nagy háborút jelenti, ezért lehet érdemes lenne a blogen által felsorolt háborúkat (több kontinenst érintő~)világméretű háborúknak nevezni, amely magába foglalja a közvélemény által elfogadott világháború kifejezést is, így nem lenne kavarodás abból, hogy a pro és kontra oldal mire gondol az adott fogalomnál.
Egy kicsit kilépek a csak olvasó státusztból. A világháború fogalomnak nincs definícija. A történelem könyvekben valóban az szerepel, hogy 2. vh volt, legalábbis ma így nevezzük őket, az más kérdés, hogy pl az 1. vh-t is csak utólag nevezték vh-nak, korábban csak „Nagy háború” néven futott. Blogen érvelése számomra elfogadható, bár kicsit Európa centrikus. Erről a Nyugatrómai birodalom bukásának dátuma jut eszembe, a történelem könyvekben az áll Kr. u. 476, emellett van még jó néhány másik dátum . Ezzel kapcsolatban mondta a tanárunk az egyetemen, hogy ő vizsgán elfogadja bármelyiket, amennyiben kellő érvekkel támasztjuk azt alá. Az, hogy bizonyos dolgokat megtanultunk a történelem könyvekből, az nem biztos, hogy úgy is van/történt.
Blogen érvelése teljesen jogos, de GrGly-jal értek egyet, hogy mivel mindenki a 14-18-asra és a 39-45-ösre használja a kifejezést, egyszerűbb ennél maradni.
Úgy tudom, hogy elsősorban azért használják ezekre a „világháború” kifejezést, mert egyrészt sosem látott méretű, sokmilliós hadseregek estek egymásnak, másrészt egyszerre a világ lényegében minden kontinenséről voltak hadvisleő felek, még ha ezek sokszor csak jelképesek voltak is(pl a Dél- és Közép-Amerikai államok az 1.VH-ban)
igen. többször leírtad, hogy az amik nem adnak el hordozót. viszont az idők változnak. az amerikai hadsereg minden fronton megszorít.
A fejlesztési programokat vágják vissza, a meglevő képességeket meg akarják tartani. A hordozók meg nem a US Army-hoz tartoznak, hanem a US Navy-hez. Hadsereg = US Army…
mindenhol költségvetési megszorítások. mindenhol lyukak keletkeztek. kézenfekvő megoldás lenne, (szerintem) ha az angol hordozók fejlesztésébe és építésébe elherdált FONT milliárdok feléért kötnének megállapodást az amerikaiakkal.
Semmmiféle hajladóság nem volt a jenkiknél hordozó eladásra. Soha. Én legalábbis nem tudok róla. Ellenben lekonzervált és reaktívált nagy hajóegység újra szolgálatba állítása és modernizálása is megtörtént már. Ergo a múlt alapján ez a valószínű és nem eladás egy olyan országnak akinek
ad.1 Soha nem volt ekkora hajója…
ad 2. Soha nem lenne rá elég gépe…
a 3. Egyik régi Nimizt sem húzná 20 évnél tovább, ergo pénzkidobás, mikor az új hajó élettarama alsó hangon 50 év.
@banderas
Meg nem mondom. Lehet, hogy nem kell olajat tankoli bele és így a közvetlen költség olcsóbb, mert a fűtőanyag csere az kvázi karbantartás / nagyfelúíjtásban van benne. Teljes életciklus a lényeg. És ebben lehet, hogy olcsóbb, de az elején a reaktorok nagyon megnyomják azt a bizonyos ceruzát.
A HTKA-n többször is cikkezték, hogy már a AB „rombolókat” is megérné tartósan 150 dollár feletti olajár esetén atommeghajtásúvá átalakítani. Nem úgy építeni, utólag átalakítani. Ja kérem, ha egy flottát használnak is és nem a kikötőben dekkol, akkor azt megtankolni is illik…
Kisérőhordozókat adtak el a háború után franciáknak, spanyoloknak például, mint ahogy a háború idején az angoloknak is. De fleet carriert soha. Lényegében egyedül a háború után komoly anyagi gondokkal küzdő angolok adtak el korszerű fleet carrier-t bárkinek aki fizetett értük ha a Varjagot nem számítjuk.
Éppenséggel, ha kedvük lenne, a Nimitz terveit is megvehetnék.
És miből gondolod, hogy eladánk? Gondolod, hogy le is tudnák gyártani…? Egyébként melyik Nimizét? Mert az első hajó terveivel nem sokra mennek. Megépíthetnek egy 40 éves hajót. Tessék megnézni a Végső Visszaszámlálás című filmet. Amin 30 éve tátottad a szád, azon jól derülsz. A helyzetjelző (HSD), az még zsírkrétás rendszer volt, nem elektronikus. A hajó belseje kinézetre alig tér el egy 50-es évekbe beli hajóétól. Akkor nézd meg a Natgeos rephordozós filmek akármelyikét. A legrégebbi is 2004 táján van, de a különbség a belső felszerelésben és képességekben mellbevágó…
A jenki atomtechnika átadásának politikai vonzata volt. A CVN átadása estén ma nincs ilyen háttér. Ha kell az angolnak deck, akkor oldja meg maga…
Kicsit olyan ez, mint a Raptor
Még a legközelebbi szövetségesek sem kaphatnak belőle.
A napóleoni háborúk voltak az első modern világháború dudi.
Vagy nem. Mi alapján definiálod? Az, hogy pl. több civil halt meg, mint katona? Mert akkor a 30 éves háború asszem nyer.
Elhúzúdó és felőrőlő jelleg? Ilyen is volt biztosan a múltban?
Tömeghadsereg? A francia forradalom találmánya volt az sorkötelesség, ez picivel volt a napóleoni háborúk előtt.
Gépesített hadviselés, ipar és vasút súlya? Az meg a jenki polgárháború volt.
@arbalest
Értelme sem lenne mér. Az F-22 jelenle egyedi avionikával bír (elvileg), csak egy ~2000-es F-22 flotta mellett horror egy -200 gépes flottát kölön fenntartani és továbbvinni a „vérvonalat”. Az F-35 és F-22 előbb-utóbb közeledni fog egymáshoz, ez a folyamat papíron már elkezdődött. A HTKA is írt róla. Tender már van/lesz.
Amolyan F-22 és F-35 CIIP, mint az Sólymok estén.
Anno még középsuliban is enyhén vicces volt a definicioja, vmi olyan, hogy a világ nagy részét érintette, jelentős részén voltak harcok, háborúk. Na ezek alapján akár Dzingisz kán háborúja is, de Napóleon biztos az.
Igen, a tömeghadsereg. A modern kor, a tömegek kora, a tömegnek, mint nyers erőnek a megjelenése a hadviselésben a modern háborúk kezdetét jelenti. Konkrét dátumunk is van, Valmy 1792. szeptember 20. Ekkor nyer csatát először tömeghadsereg, mégha ez a defenzív győzelem nem valami fényes is, de az élesebb eszű résztvevők pontosan tudták mi történt, mert megértették a változást:
„Itt és most új korszak kezdődött” Goethe
Néhány évvel később Napóleon Itáliai hadjárata már teljes dicsőségében vonultatja fel azt az átmeneti hadsereget, ami egyértelműen tömeghadsereg, de még magán viseli a régi rendszer tisztikarának örökségét a mesteri manőverezés terén. Ez az átmeneti állapota a francia hadseregnek teszi kiemelkedő történelmi személyiséggé Napóleont és nem holmi zsenialitás, hiszen ambícióban nem volt hiány korábban se, abszolút fölényben lévő hadseregben annál inkább. Az első tömeghadseregek vezetői, Napóleon, Nagy Sándor vagy éppen Csin császár nem zsenik, csak jókor, jó hadsereg élén állnak, hogy megvalósíthassák terveiket, amiket már előttük is terveztek sokan, jobb képességűek is, de nem volt hozzá haderejük.
Éppen ezért, ez itt egy éles választóvonal. Szó szerint a kortársak szeme láttára pusztul el egy világ. Khairóneia, az Itáliai hadjárat vagy Fei-i csata sokkoló, a vesztesek aláírnak bármit csak valahogy megmaradjanak. Csao még 11 évig létezett Fei után, Théba két évvel később pusztult el, Athén és Ausztria behódolnak és így túlélik végül az első modern háborút, de súlyos kompromisszumokra kényszerülnek és soha többé nem lesznek vezető hatalmai a világuknak.
És akkor innen visszakanyarodva oda, ami vitát indított a világháborút természetével kapcsolatban, hogy a világháborúkat vívó hadakozó államok kora után, kell e Nagy Britanniának mint szigetországnak egy világháború örökségeként itt maradt, arra méretezett szárazföldi hadsereget fenntartania? Fenyegeti e kontinentális háború a kimerült és hatalmi pozícióit elvesztett Európa irányából, vagy jobban jár, ha a szuperhatalom abszolút biztonságban lévő szövetségeseként anyagi javait a világkereskedelem stabilitásának garantálása végett a city érdekében a flottára fordítja, ezzel egyben flotta által garantálva a saját biztonságát is az esetleg még megjelenő a szigetországot érő fenyegetéssel szemben.
Szerintem a válasz az utóbbi. Kézenfekvő például a Rodoszi államra hivatkozni, amely a Diadakhosz és a Pun/Makedón háborúk lezárultával a szuperhatalom Róma szilárd szövetségese lett és nagyszerű gazdasági fellendülést élt át, haderejét a flottájára szűkítette és elsősorban a kereskedelem szabadságának biztosítása érdekében használta fel például a kalózok ellen. Hiszen már nem volt senki, aki megtámadhatta volna, a legjelentősebb közvetlen fenyegetés ami érhette asszimetrikus volt, míg közvetett fenyegetést a flottája puszta ereje és a római szövetségese révén bármikor el tudott hárítani. Ahogy Nagy Britannia két CBG-vel bármikor garantálni tudná a City érdekeit, mély benyomást téve még a legjelentősebb nagyhatalmakra is így a világkereskedelem Nagy Britanniát érintő részének biztosítása megoldott lenne. Egy gépesített hadosztály erre alkalmatlan, az egykori harmadik világ új nagyhatalmait különösen hidegen hagyja, hiszen nekik gépesített hadseregeik is vannak.
molnibalage
Nimitz ügy. ok, elfogadtam.
„Az F-35 és F-22 előbb-utóbb közeledni fog egymáshoz, ez a folyamat papíron már elkezdődött. A HTKA is írt róla.”
erről lemaradtam. mire gondolsz?
banderas
https://htka.hu/2010/11/02/kozos-architekturat-kaphat-az-f-35-es-az-f-22/
köszönöm