Véget ért a márciusban Líbiában baleset következtében lezuhant F-15E Strike Eagle esetének kivizsgálása. Az amerikai légierő szakértői szerint a Sas vesztét a fedélzeten levő üzemanyag kiegyensúlyozatlansága okozta.
A balesetet szenvedett gép ,
A pilóta akkor vesztette el az uralmát a gép felett és került dugóhúzóba, amikor egy bombázási manőver befejezése után nagyjából 2 000 fontnyi (azaz több mint 900 kg!) üzemanyagtöbblet maradt a (pilótának) jobb oldali póttartályban, miközben a baloldali teljesen üres volt. A jelentés még hozzáteszi, hogy nincsen egységes intézményi elképzelés arra, hogy az F-15E hogyan reagálna olyan irányítási bemenetekre, mint amelyek a baleset bekövetkezésekor is közreműködtek.
A Strike Eagle személyzete először a bombázás előtt 20 perccel észlelt problémákat a jobb oldali tank felől, de úgy döntöttek, hogy folytatják a Bengázi melletti küldetést a hibajelzés ellenére is. Mach 0,9 sebességgel közelítve a célpontot a személyzet egy 500 fontos GBU-38 típusú, GPS-vezérelt bombát oldott le a bal oldali törzsfelfüggesztőről, aminek következtében a súlykülönbség 11 275 fontláb (~15286.84 Nm) nyomatékkal jobb oldalra akarta dönteni a gépet.
Ráadásul a bomba leoldása után a pilóta 100 fokban bedöntötte a gépet, majd a célponttól balra fordult 380 csomós sebességgel. Egy pillanattal később elvesztette az uralmat a gép felett, dugóhúzóba került és vészhelyzetet jelentett, majd másodpercekkel később a személyzet katapultált.
Scott Shapiro ezredes, a vizsgálat vezetője múlt héten (dec. 14.) kijelentette, hogy a pilótát nem vonják felelősségre a baleset miatt, mivel a légierő útmutatása az ilyen helyzetek kezelésére pontatlan.
—–
Írta: GrGLy
A hír pontatlan, mert ha mindkét szárny alatt volt 600 gallonos pótos, akkor bombát a szárnyról nem tudnak oldani, mert a szárpilonok foglaltak. Max. az egyik törzsfelfüggesztőről oldhattak le.
Tehát a fura az, hogy a gép aerodinamikilag majdnem szimmetrikus volt, de számomra meglepő, hogy ilyen viszonylag kis mértékű tömeg asszimetriának is ilyen súlyos hatása van. Mert a +30 tonnás tömeghez képest nem tűnik soknak a 900 kg még nyomatékkal sem.
A legjobb módja, hogy valamit elfedjünk, hogy vizsgálóbizottságot hozunk létre az igazság kiderítésére.
Miután már volt részem egy két bizottságosdiban, elmondhatom:
„A teve olyan ló, amit egy bizottság tervezett”…
@molnibalage
Itt van az eredeti hír:
http://www.military.com/news/article/2011/trapped-fuel-caused-strike-eagle-crash-in-libya.html?col=1186032310810
Valóban igaz, hogy nem bal szárnyat ír, hanem szimplán bal oldalt, szóval elképzelhető, hogy törzsfelfüggesztőn volt a bomba.
Nem 100%, hogy helyesen fordítottam, ez csak amolyan szárnypróbálgatás :)
uhm okoskodás (okos skodás):
gondolom, az elektronika zavarhat be, lévén az (gondolom) az üa fogyásából számol tömeget a szárnyakon, tehát úgy számolt a gép, hogy mindkét szárnyon félig vannak a pótok – közben meg ugye nem
GrGLy:
A munkát köszönjük, van úgy, hogy a forrás sem pontos (lásd ex-Varjag katapultja).
Ha valahogy valami nem illik össze, a közösség (többségében) inkább építő kritikával él.
Érdekes hogy pár éve egy F-15-nek majdnem a teljes jobb szárnya leszakad mégis hazatudott menni és letudott letudott szállni, ami kicsit dúrvábban hangzik mint ez az eset. Mivan ha egy GBU–31 (V)1/B old le csak az egyik oldalon ami 925 kg akkor is dugóhúzóba kerül a gép? Nekem kicsit hihetetlennek tünik ez a magyarázat. Ezeken a gépeken nincs Fly by wire rendszer? Mert ha van akkor még érdekesebb a történet.
Amerikai fbw szerintem képes arra, hogy asszimetrikus súllyal számoljon, gondolom mindkét oldalt van nem is egy érzékelő és ennek megfelelő számítási kapacitás.
@krisztian
A nagy állásszögű manővereknél mindig gond az asszimetrikus felfüggesztés. Normál repülés közben nem túl komoly probléma.
Megint műszaki hiba. Mint mindig.
Az aszimmetria önmagában nem okoz problémát, Avianóból számos alkalommal repültek úgy, hogy egy oldalt (a törzsön) két egytonnás, a másikon pedig 3 225-kg-os bomba volt. A aszimmetria esetén bizonyos korlátozások lépnek életbe (állásszög, túlterhelés) ezeket valószínűleg túllépte a pilóta, ezért dugózott be a gép.
Az F-15-ösökön csak korlátozott, másodlagos szerepkörű FBW van, a vezérlés hidromechanikus.
@gacsat
Láthatólag a műszaki hiba és elrontott manőverezés közti különbségtétel sem megy. Kár…
Nem értem miért olyan hihetetlen, hogy a millió dolláros technikát féltik ezért arra is van előírás mikor finghat a pilóta. Ha nem tartja be, vagy rossz a kézikönyv, akkor meg – rosszabb esetben – leesik. Ezt az ami fikázó logikát nem értem, akkor miért nem a pilóta nyakába sózzák a felelősséget, mint keleten?
A gép „elromlott”de nem emiatt zuhant le így ezt nem nevezhetjük műszaki hibának…
„Ezt az ami fikázó logikát nem értem, akkor miért nem a pilóta nyakába sózzák a felelősséget, mint keleten?”
Ennél azért összetettebbnek tűnik a dolog. Ha igaz amit írnak, akkor az aszimmetriával vagy legalábbis annak mértékével nem volt teljesen tisztában a pilóta. Bár nem tudjuk pontosan mi is volt az a 20 perccel korábbi hibajelzés!
Keleten, ahogy nálunk is, azért varrják a 2humánerőforrás” nyakába a dolgot, mert az a legegyszerűbb! Normális vizsgálat viszont igyekszik kideríteni minden körülményt, mert csak abból lehet helyes következtetéseket levonni és megfelelő megoldásokat pl.: technikai módosításokat, szigorított eljárásokat…stb kidolgozni.
K0C1
Ezen szerintem nincs mit vizsgálni.A pilóta kapott egy hibajelzést de szart rá…
„Ezen szerintem nincs mit vizsgálni.A pilóta kapott egy hibajelzést de szart rá…”
Pont erről beszéltem. Nem így kell szemlélni egy balesetet, de úgy gondolom, hogy jelen esetben ez egyrészt nem a mi tisztünk, nem ismerünk minden körülményt és nem is értünk hozzá!
Könnyű a fotelből okoskodni, ráadásul hibásan. A nyugati szisztéma csak egyértelmű esetben mondja ki azt, hogy „pilótahiba”. Minden részletet ismerni kell ahhoz, hogy megítélhessük a dolgot. Sok baleset történt már azért, mert a pilóta akaratától függetlenül került veszélyhelyzetbe és ezt követően hibásan tevékenykedett. Iskolapélda Rácz Zsolt katasztrófája. Az Ő hibájából történt? Igen, de miért? Azért mert a parancsnoka egy hónap repülési kihagyás után gyakorlási lehetőség nélkül UTASÍTOTTA, hogy tartson bemutatót az újságíróknak. Számtalan példát lehetne még sorolni arra, hogy a „pilótahibáért” végső soron más volt a felelős. Úgyhogy a részletek ismerete nélkül nem kéne a htka néhány szobatudósának ítélkeznie.
@Krisztian:
Nekem is ez az eset jutott eszembe, ott gyorsítással sikerült stabilizálni a gépet, számokat tippelni sem tudok, de valószínűleg az asszimetria is sokkal nagyobb volt. Valószínűleg az itt is megoldás lehetett volna, esetleg a póttartály vészoldásával kombinálva, de a másodperceken belüli katapultálás alapján gondolom ez esetben sokkal alacsonyabban volt a gép.
OFF
Egy jó pilóta megoldotta volna :) http://www.demotivalo.net/view/64650/nehany-hiba
ON
Lehet,hogy én vagyok egyszerű ember,de ha a gépem hibát jelez akkor fogom magam és visszarepülök a bázisra.Azt kell látni,hogy a gép elromlott valami miatt de ezt jelezte is a pilótának aki ha visszafordul akkor nincs baleset hisz ti írtátok,hogy asszimetrikus terheléssel bőven lehet repülni de nem ez történt,hanem az,hogy a pilóta hozott egy hibás döntést(továbbrepült).A lezuhanás oka a hibás döntés nem pedig az,hogy túl durván manőverezett.
El sem olvastam a cikket, mert már indultam. Csak feltünő, hogy sohasem lőnek le amerikai gépet. Kezdenek a kiverhetetlen szovjet faszra emlékeztetni. Szerintem ezt is lelőtték.
dudi:
Ez ennél jóval bonyolultabb dolog. Rengeteg fajta hiba jelentkezhet egy gépen, ezek egy részének gyakorlatilag semmi (azonnali) jelentősége nincs (úgy a gép, mint a feladat szempontjából: kb. olyan, mint ha a kocsidban a belső világítás lámpája égett volna ki – ha egy ilyen hiba miatt repülnél haza, soha nem hinné el senki, hogy nem sz*rtál be, úgyhogy mehetnél a balettba ugrálni).
Ha nem izélik meg a pilótát a történtek miatt, akkor lássuk be, hogy erre jó okuk van: konkrétan le van írva a cikkben, hogy ilyen szituációkra vonatkozóan „elfelejtették” közölni a típust repülő állománnyal, hogy PONTOSAN mi a teendő. Amit meg közöltek, használhatatlan volt (vö. pontatlan). Vagyis nincs mit számon kérni a pilótán.
Ráadásul a cikk alapján rengeteg minden nem derül ki számunkra (ha kiderülne, se menne vele senki itt – 1-2 kivételtől eltekintve – semmire), így gyakorlatilag látatlanban okoskodunk. Az meg gáz. Meg röhej. Meg satöbbi. Úgyhogy célszerű lenne leszállni a pilótáról, IMHO.
dudi, elfelejted azt az „apróságot”, hogy háborúban éles bevetésen volt a gép. A pilóta feladatot kapott amit végre kellett hajtania. A repülés közbeni meghibásodások kategorizáltak, a szóban forgó pedig nem veszélyeztette a repülésbiztonságot, megfelelő paraméterek betartása esetén. A pilóta nem kénye kedve szerint röpköd. Hogy végül pontosan miért esett dugóhúzóba, azt nem tudjuk, talán ki lehetett volna venni belőle, de éjszaka, külső vizuális referencia nélkül ez nem lehet könnyű dolog.
cinikus
Ha kigyullad egy hibalámpa a gépen és elképzelésed sincs,hogy mi arra a tevékenység akkor repülsz tovább mintha semmi sem történt volna?
aerophyl
Ezt megértem de lássuk be millió +1 gép volt aki úgy jött vissza,hogy minden fegyver rajta volt és általában a bevetéstervezők tartalékot is képeznek.
https://htka.hu/2011/12/04/kiderult-a-szokeveny-japan-pottartaly-titka/
dudi:
„Ha kigyullad egy hibalámpa a gépen és elképzelésed sincs,hogy mi arra a tevékenység akkor repülsz tovább mintha semmi sem történt volna?”
Ki beszélt hibalámpáról? Problémát észleltek. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy hibalámpa ég, hanem lehetett a BIT jelzése is vagy mittudomén. Nem minden probléma okozza a gép azonnali elvesztését, egy halom olyan van, amivel vidáman el lehet repkedni. Ez nem olyan hiba volt, ami indokolta volna, hogy azonnal hazameneküljenek, mert akkor most nem úszná meg a pilóta a kalandot…
Másrészt a jelzés valószínűleg csak annyit tartalmazott kb, hogy hol van a gond és mivel, azt nem, hogy mik lesznek majd egyszer, bizonyos paraméterek együttes(!) fennállása esetén a következményei – valamint, hogy neked gőzöd sem lesz, mi a lenne teendő. „Hibajelzésről” beszélünk, nem a fedélzeti jós jövendöléséről…
Az első híradások lehetséges SA-8 (Osa) találatról szóltak. A repülőgépet meglehetett nézni fényképen és videon majdnem egyben maradt.. Nekem sántít az amerikai szakértők végső nyilatkozata. Hogy került ki a dugóhúzóból a gép a személyzet nélkül.. Voltak persze érdekes esetek, pld. a MiG23 belgiumig elrepülése személyzet katapultásáa után stb.
Én inkább ellensége behatásra gyanakszom… Mégha semmilyen bizonyítékom nincs..
Kele
A „bizonyíték” statisztikai lehetne: Összevetni az utóbbi idők összes lezuhant amerikai gépének számát a harci körülmények között állítólag balesetben leesettekkel. Ezután kiszámolni, hogy az összes repülés hány százalékát teszik ki a harci bevetések. Ezzel súlyozni. Ha a 2 aránya lényegesen eltér az 1től, akkor kamu van a dologban. Megérzésem szerint az arányszám olyan 100 körül van. Tehát óriási hazugság.
Csak feltünő, hogy sohasem lőnek le amerikai gépet. Kezdenek a kiverhetetlen szovjet faszra emlékeztetni. Szerintem ezt is lelőtték.
Lófaszt nem. Az F-111F elvesztését is elismerték 1986-ban, az F-117 sem műszaki hiba miatt zuhant le, ahogy az F-16 skalpot is elismerték. (Bár állítólag a gép műszaki gondokkal küzködött és az is hozzájárult a veszteséghez, de csak attól nem találkozott volna az anyafölddel keémyen.)
A SV alatt az egyik legértékesebb iraki skalp egy EF-111A volt, de még ott sem tagadták le az ellenséges behatást. Pedig soha nem sikerült azoonsítani, hogy mi lőtte le, valszeg MANPAD. Pedig arra is lehetett volna mondani, hogy „hajtóműhiba és a hős pilóták áthozták, hogy ne kerüljön ellenséges kézbe”.
Röviden. Képtelen vagy bármiféle objektivitásra, hogy kicsit is USA a téma. Ezt tisztán látszik. Pont.
Ezt megértem de lássuk be millió +1 gép volt aki úgy jött vissza,hogy minden fegyver rajta volt és általában a bevetéstervezők tartalékot is képeznek.
A fel nem használt fegyverzetnek semmi köze ahhoz, hogy a géppel milyen apróbb gikszer van. Ha az CAP idő alatt nincs mire lőni, akkor miért is ne hozzák haza a méregdrága fegyvert? Nem 250 dolláros buta bombákat dobáltak ottan.
Két nem hasonló eseményt mérsz össze. Semmi értelme.
Én inkább ellensége behatásra gyanakszom… Mégha semmilyen bizonyítékom nincs..
Csak egy kérdés. Ha a fullos EW védellemmel rendelkező F-15E-t ledurrantották – még sanszoan Growler is volt a közelben – akkor a mentőhelit hogyan nem tudták? Mert a gép és a SAM között elvben nem lehetett nagy táv. Ergo, ha a Sas lecsapták, akkor egy helit is illett volna. Ellenben sem SAM, sem AAA-ről semmiféle jelentés nem volt. Simán kimentették a pilótákat sőt, civilek vették őket körül elmékeim szerint, akik nem is verték agyon őket.
Ez mindenre utal, csak arra nem, hogy ellenséges behatás lett volna, mert a jelek szerint a környéken nem igazán voltak ellenséges erők…
Nos, én igyexem objektív lenni.
A 86os F 111est sokkal később ismerték el. Az első változat a „nem értjük, a tenger felett eltünt” volt. A 2. műszaki hiba volt. Jóval később ismerték el, hogy találot kapott.
Az O’Gradyt elismerték. Nehéz is lett volna letagadni, hiányzott 1 pilóta.
Az F117est is megpróbálták elkamuzni. Ez volt az utolsó, amit elismertek.
A többi csak spekuláció. Ha rosszul saccolok, azt vagy számítással lehet cáfolni (ezért tudományos), vagy ki lehet mutatni, hogy hibás okoskodás.
Különben az utóbbi időket írtam. Itt az F117es utáni eseteket értettem. Minthogy a statisztikákat nem ismerem, és utána sem néztem, azért írtam hogy megérzés. Mindez amúgy a hszemből kiderül. Nem kéne külön elmagyarázni.
Molni: O’Grady F-16-osára írtad a műszaki hibát? Őt is kihozták ellenséges területről, ahol volt légvédelem.
Az nem képzelhető el mint ami O’Gradyvel történt, hogy az F-15 pilóta elfelejtette bekapcsolni amit be kellett volna? A mentésnél pedig már mentek az elektronikai zavaró gépek is?
A gépszemélyzetet már a visszaérkezéskor eltűntnek nyilvánították. A kiértékelés során az egyik pilóta beszámolt arról, hogy valami fényesen felvillanót látott. A líbiaiak megtalálták legalább a személyzet egyik tagját az akció utáni 3. napon, akinél a halál oka vízbefulladás volt. A katapultálás ezek szerint megtörtént, de a kapszula elhagyása nem sikerült. A holttestet később visszadaták. A veszteséget nem próálták titkolni, mert elég nehéz lett volna.
Az F-117 óta mióta veszett el harci gépet az USAF ellenséges terület felett…?
Szerintem jobban tennéd, ha F-111 témában nem velem és az AS szerződgárdájával vitatkoznál, mert úgyis alulmaradsz…
A 86os eset alatt épp katona voltam. Mit ad isten, épp líb tisztekkel voltam. A szállásukan laktam. Minden nap meghallgattam az Amerika Hangját.
Hogy a líbek mit hazudoztak össze, azt kár is elmesélni. Tele lettek plakátokkal, amin a „lelőtt amerikai gépek roncsai” meg halott gyerekek, meg stb látszottak. Az ablakunk előtt épp 1 Dvina http://hu.wikipedia.org/wiki/SZ%E2%80%9375_Dvina
Volt kiállítva. Mondtam is nekik: ezek a roncsok nagyon hasonlítanak erre a rakétára. Alig úsztam meg verés nélkül.
Valójában valami 130 rakétát lőttek el, és 2 találatot értek el. Vagy 20 lelőtt gépről kamuztak. Valóban sok volt a halottjuk, de legtöbb a lakott területre potyogott rakéta roncsoktól. Ez a plakátokon is látszott.
Azóta is lógnak nekünk 360 milió dollárral. (Az összegre azért nem esküdnék.) A légvédelmi rendszert ugyanis mi telepítettük. Kb félig volt kifizetve, a maradékot nem is kaptuk meg. Állítólag még nem volt késsz, de ez is csak mendemonda.
Például most, ezt az F15öst.
@Terminator
Nem. Az AF alatt lelőttek Daniék egy F-16-ost is.
http://www.youtube.com/watch?v=orv8-siraJM
Sajnos nem bírom lekövetni az eseményeket. Hajtómű problémát (4:16) és vibrációt jelent a pilóta, de mintha azt is mondaná, hogy valami eltalálta. Ekkor átment siklórepülésbe és közölte, hogy ugrik majd. Ezután közli, hogy újraindítani próbál és mintha kérné, hogy radaron mérjék be, hogy hol van.
Nem világos a beszédkavalkádban az, hogy a hajtóműhiba az a találat előtt vagy után volt. Mert valaki beszólt, hogy téren ki a hammer 3. Viszont, ha nem volt tolóerő már akkor sem…
(Kíváncsi vagyok, hogy hányan látták egyáltalán ezt a felvételt.)
molni
„Ezt megértem de lássuk be millió +1 gép volt aki úgy jött vissza,hogy minden fegyver rajta volt és általában a bevetéstervezők tartalékot is képeznek.
A fel nem használt fegyverzetnek semmi köze ahhoz, hogy a géppel milyen apróbb gikszer van. Ha az CAP idő alatt nincs mire lőni, akkor miért is ne hozzák haza a méregdrága fegyvert? Nem 250 dolláros buta bombákat dobáltak ottan.
Két nem hasonló eseményt mérsz össze. Semmi értelme.”
Valaki azzal érvelt a visszafordulás ellen,hogy bevetésre ment a gép háborús helyzetben.Erre válaszoltam azt amit te értelmetlennek nevezel.
Valójában valami 130 rakétát lőttek el
Ez fizikai képtelenség. Honnan jön ez a sületlenség. Az egész támadás néhány perc alatt lezajlott. A közelben levő komplexumok akkor sem tudtak volna ennyit indítani, ha irányítás nélkül ellőnek mindent. Csak a Nyevának volt esélye dolgozoni, a Volhovnak nem, túl alacsonyan jöttek a gépek. A Nyeva ütegek jellemzően 4-6 álvánnyal operáltak, állványonként két rakétával. 5-6 perca alatt ez alsó hangon 10-14 üteg teljes állványon levő készlete lenne. Apró hiba, hogy a környéknen nem volt ennyi összesen…
Folyatassam még vagy ennyi elég lesz? Hspasp El Dorado-s munkája van átemelve az F-111 cikkbe. Nem olvastad el…?
Itt van egy F-16-os teszt, ahol nagy tömeg és légellenállás aszimmetria mellett vizsgálják a dugóhúzó hajlamot, illetve a viselkedést:
http://www.youtube.com/watch?v=Rv9YC-gaNYo&feature=related
Ne feledjük, ez egy FbW kontrollálta gép, ahol a differencia csak egy AIM-120-as volt, igaz a szárny külső vége felé, nagy erőkarral.
Ha igaz az amit az USAF állít, akkor valami hasonló történhetett a 15-össel is.
Kíváncsi voltam, hogy mikor linkeli valaki. :)
Molni, elfelejtkeztél arról, hogy az F-111-eseken kívül pár tucat NAVY gép is támadott és nem csak Tripoli körzetében. Összességében így tényleg lehetett több indítás a légvédelem részéről.
Tudom. Azokkal együtt is egyszámjegyű SAM ütegnek volt alkalma egyáltalán indításra. A 130 rakéta indítása sehogy sem jön össze.
Még, ha nappal támadtak volna és MANPAD és IR SHORAD hegyek lettek volna, akkor sem. 3-4 perces ablakban ennyit indítani úgy, hogy valóban a siker esélyével csinálják fizikai képtelenség.
Az egész támadás néhány perc alatt lezejlott. Mivel minden üteg egycsatornás volt ezért, ha egy gépre mindig kettőt indítottak volna és minden ütegnek lett volna esélye, akkor is nagyságrendilag 20 rakéta indításáról lenne szó. Ezt még el is hinném. Node SZÁZHARMIC. Ne vicceljünk már…
Húszból 2 találat viszont egész jó.
Ki mondta, hogy húsz indítás volt? Az lehet kb. az elvi maximum. Néhány indítás történt, amennyire én a forrásokból ki tudtam sakkozni. Ezért valószínűsítik a ZSU-23-4 sikerét, mert ilyen profilú célok ellen, ekkora EW support mellett ilyen kevés indításból erősen valószínűtlen, hogy Nyeva ért el sikert. Szeritem csak azért ad meg a legtöbb forrást hogy vagy AAA vagy Nyeva, mert mindkettő volt a környéket. Mivel a gép roncsait soha nem halászták ki saszonsan soha nem fogjuk megtudni, hogy miért veszett oda a gép.
Tudjátok aza nevetséges hogy az IAFnél leszakadt az egyik szárnya az EAGLEnak,de az haza tudott repülni pedig még a gyártó is hüledezett a hír hallatán amikor közölték velük.
Akkor egy ilyen kis „gikszertől” meg lezuhan a gép és nem tudja korrigálni a FBW???
Az FBW az csak az elekronikis vezérlés, nem az „intelligencia”. Az FBW nem egyenlő DCS és más nyalánkságokkal…
A gép aerodinamikai korlátainak meg semmi köze ahhoz, hogy mennyire intelligens az repülésvezérlő szoftver főleg, ha egy adott esetre nincs is felkészítve. Ezen felül a korlátozások átléphetőek, így húztak bele +10G-ek a gépekbe az SV alatt.
Nekem is először ez jutott ez eszembe. ezért nem hiszem, hogy ilyen piti ügy miatt lezuhanna 1 gép. Ezenfelül már a MiG23asokban is volt valami gomb, amit ha megnyomott a pilóta, az automata kivette dugóhúzóból a gépet, és enyhe emelkedésbe tette.
Arra fel van készítve a szoftver,hogy leszakad a szárny?
Egy tisztán repülő F-15A változatot semmi értelme összevetni egy megpakolt és asszimetrikus E változattal. Az egyik gép elve sokkal nehezebb volt. Az a gép éppen a határán volt annak, hogy le lehetett tenni így is mennyivel is ért talajt? Valami 450-es tempóval és koppig kitérített kormányszervekkel.
Egy folyamatosan fennáló asszimetrikus aerodinamikai probléma egészen más, mint egy nagyon gyors tranziens hatása. Lásd a linkelt F-16 videót. Ha lassan éri el a nagy állásszöget, akkor valószínűleg semmi nem történt volna. Azonban mivel nem azt tesztelték, az eredményt azt láthattátok magatok is…