Elérkezett az idő a maláj F/A-18D Hornet géppark első nagyobb modernizálására. A Boeing napokban közzétett sajtóanyagának tanúsága szerint az anno még a McDonnell Douglas bekebelezése előtti utolsó hónapokban leszállított 8 F/A-18D Hornet navigációs, célmegjelelő és a pilóták helyzetismeretét növelő frissítéseket kap. Melyek kapcsán mellékszálon kompatibilisebb lesz az F/A-18E/F Super Hornettel, mely a korábbi tervek szerint ugyebár esetleg a kivont maláj MiG-29N-esek utódja lehet majd idővel.
A kivitelezendő csomag részeként a délkelet-ázsai ország légierejének kétüléses Lódarazsai többek között GPS és IFF (Identification friend or foe, idegen-barát felismerő rendszer) vonatkozású frissítéseket kapnak, színes, mozgó térkép megjelenítő kijelzők kerülnek a pilótafülkékbe, illetve megjelenik a Joint Helmet Mounted Cueing System.
A Boeing sajtóanyagában sem a dátumok, sem a piszkos anyagiak nem szerepelnek, ám az USA védelmi minisztériuménak honlapján közzétett adatok szerint a Boeing 17,3 millió dollárt kapott Kuala Lumpur Hornetjeinek ráncba szedésére 70 százalékkal a 2015-ig tartó munkálatok oroszlánrészét a Boeing St. Lous-i gyárüzemében végzik majd el, de a malajziai Butterworth légibázison is lesznek munkálatok a gépeken.
A még a McDonnell Douglas érában megrendelt 8 db kétülésest 1997 májusában, illetve augusztusában szállította le az MD-t abban az évben beolvasztó Boeing. Ennélfogva a maláj gépek idén töltötték be szolgálatuk 14. évét.
Rögtön egy erőteljes off-al indítok, a harmadik PAK-FA után repült végre a második Szu-35Sz is:
http://www.knaapo.com/rus/gallery/events/combat/su-35/2nd_ser_su-35.wbp
Allesmor Obranna
Ez egy On OFF :)
Itt is észreveszem azt amit a Zord blogjában, aztán lesz ami lesz…
A gép szárnyának felső borítása szürke, ami lehet kompozit anyag. Eltűnt a két hajtóműgonola közötti V alakú dúcolás, ami a Szu-35Sz-1-esen még megvolt. Ismert dolog, hogy a Szu-27-es sárkánynak a kifelé-befelé/felfelé-lefelé mozgó fúvócsövek már az eredetitől eltérő terhelést adtak, de mindez a hajtóművenként közel két tonnával nagyobb erőt jelentő 117Sz-eknél már tarthatatlan volt. A 901-esre felülre szereltek utólag egy jókora pántot, a 902-esnél nem volt gond, mert ő Al-31FP-ket kapott, a 01-es Szu-35Sz-1-es egy a szuperszonikus gépek világában szokatlan dúcolást, míg ennél az új vasnál már valószínű valami műszakilag elegánsabb megoldást alkalmaztak.
Az egyik képen jól látszik, hogy a két szívócsatorna között, az elülső felfüggesztési pontnál valami „sötétlik”, mintha ott is valami speciális anyagot alkalmaztak volna.
Azt már a 01-esnél is láttuk, hogy a korábbi (Szu-34-eseken, Szu-35 proto példányokon) extra „vasalás” a vízszintes vezérsíkokon eltűnt és helyét átvette a felület több mint felét kitevő fekete anyag. Valamilyen karbonszálas megoldás.
Ez itt is látszik.
A fúvócsőnél nem látom a szép, világos oxidkerámia bevonatot. Lehet, hogy a végleges szériánál valami mást alkalmaznak a 117Sz-eknél?
A gerinc teteje is kompozit.
Az már a 01-esen is az volt.
Boldog szülinapot Darazsak! Sokáig fognak még repülni. S ez jó hír. Nekem ezeknek a gépeknek a festése tetszik a legjobban…
Egy apro kerdes: Mi ez a sargas-zold angyag/bevonat a festetlen gepeken? Lattam mar par gyartosort, es szinte tipustol/orszagtol fuggetlenul mind ilyen szinu.
Rynard
Egyszerű: Praktikerben ez a legolcsóbb festék, így a gyártók a spórolás miatt ezzel pingálják a gépet :D Meg hát válság van :D
Egyébként én sem tudom.
Szerintem alapozó vagy valami korrodállást gátló bevonat, de ha nem akkor elnézést kérek…